Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-10-18 / 42. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ -hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI BIJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. HISDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A BIBLIA. (Tholuck után.) VI. A bibliai iratok történelmi hitelessége. (Folytatás.) A teljes külömbséget szándékoson koholt keresztyén történelem és az igaz közt mutatják világosan az Apokryphusokakanonbeli ó szövetségi történelemhez való viszonyában, de különösen az ujszövetségbeliek az uj szövetségi történelemhez képest. Ezen uj szövetségi apokryphusok egy részt szakadári érdekben szereztettek, hogy alapul szolgáljanak szakadási nézeteknek, más részt nem egyebek a képzelődés regeszerü játékainál; egy részt tiszta találmányok, más részt történelmi alapnak kicifrázásai. A tiszta találmányok sorából a legrégibb, mely ránk maradt, Jakab Protevangeliuma 1) talán a 2-ik század végérö'l; igazi eredeti iratok kicifrázásai közül nevezendő a Héberek evangeliuma, mely az 1-ső század yégére teendő. Ezen apokryphus könyvekben hiányzik nem kevésbé a kanonicus könyvek széptani ízlése, mint azoknak erkölcsi szelleme; de van, a mint fentebb láttuk, széptani ízlés, mely erkölcsi alapon nyugszik. Vessük csak össze a Héberek evangéliumából a helyeket, hol Krisztus igy szól: „Anyám, a szent lélek, egy hajszálamnál fogva ragadott meg" vagy a hol a gazdag ifjúról mondatik: „elment ós vakarta a fejét.4 ' Keresztyénileg mivelt legalsóbb osztályú ember is nem olvashatna ilyesmit az evangéliumban botránkozás nélkül. Máté evangéliumunkat legalsóbb rendű férfi irta, de bol találni iratában, mi ily illedelmetlen nyelvet csak távolról is megközelítene ? Találón jegyezte meg Ullmann: Mint a kintornázás az egyházi zenéhez, ugy van az apokryphus könyvek irmodora a kanonicushoz (1. Ullmann munkáját: „Historisch oder mythisch"1 (Hamburg 1838). Hogy laicusoknak is alkalmok legyen az ellentétről meggyőződni, az apokryphus könyvekből vett közlésekkel megjelent egy munka: „Wahrheit und Dichtung von unserm Herrn Jesus Ghristus" Dánieltől (Halle 1847). — Strausz ugyan a történelminek és apokrypliusnak ama ellentétét azzal akarja kimagyarázhatóvá tenni, hogy az apokryphus iratok Krisztus életét dicsőitö második, később korú mythusi rétegét képeznék, a midőn a tiszta szellem és ízlés elmúlt volt. De evvel nem boldogulhatni. Máté evangeliuma és a Héberek evangeliuma keletkezési idejének Strausz szerint csaknem egy és ugyan azonnak kell lennie. Baur nézete szerint meg Máté evangeliuma épen a Héberek evangéliumából lett, igy aztán természetesen csak az a kibúvó marad, hogy oly furcsa helyek, mint a melyeket idéztünk, későbbi toldások, (1. Baur, „Kritische Untersuchungen über die kanonischen Evangelien'4 (Tübingen 1847). A szent irás bizonyos elbeszélései csak nem állandó példákul szolgálnak annak bebizonyítására, hogy a biblia hihetetlen, s igy nem történelmi dolgokat tartalmaz. Célszerű lesz ezen elbeszélésekre vizsgáló pillanatot vetni. Az ó szövetségből idevalók: a teremtés hat napi műve,az áldozati készletek elorzása, mit az izraeliták elkövettek az egyptomiak ellen, a Józsua által megállitott nap, és Bileámnak beszélő nőstény szamara. Az uj szövetségből: a szűztől való sz 85