Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-25 / 4. szám

XXI. Kilátás a jövőbe. Sokan fognak csudálkozni, mi az oka, hogy az egyet, gyűlés f. é. j.könyve 29. pontja, melyből szinte 3000 frt jutand a gyámintézet birtokába, mindeddig végre nem hajtatott. Jelentem, hogy minden rendén van s csak az a kis körülmény jött közbe, hogy a szerződés 1863. jan. l-jén fogván megköttetni, annak eredménye ezen tudósításba fel nem vétethetett. Annyi azonban már most bizonyos, hogy a fönebbi 13,788 frthoz, a Tranoscius kiadási jogáért Traltner Károlyi István ur által fizetendő 3000 frt is hozzácsatolható. Az 5. közlemény bővebb tudósítást tartalmazand. Érjük be azzal, hogy a közel jövőt számba véve most már 16,588 forintra tehetjük vagyonunkat. Hanem itt aztán szerényen azt kérdezzük: szabad-e a jövő évtől kevesebbet reménylenünk, mint legalább annyit, hogy 1863. aug. közepén Istent dicsőítve hirdethessük, hogy a 20,000 ft együtt van? E themára nem so• kána visszatérek, most csak annyit, hogy annak a 20,000 forintnak meg kell lennie s arra készen álljon minden keresztyén evangy. lélek, hogy mi addig fogjuk könyörgéseinkkel ostromolni, mig czélt nem érünk. Csak egyetlen egy mód van ezen ostromtól menekülni s az az, hogy kiki siessen 1863-ki járulékát postára adni, különben hangosan fogunk kopogatni ajtaján. Nem vonjunk kétségbe senkinek azon szabadságát, hogy küszöbétől elutasítson, a kopogtatás előtt füleit bedugja, erszényét behurkolja és boszuságában fogát csikorgassa. De viszont nekünk se vonja senki kétségbe azon szabadságunkat , hogy Istennek, szenvedő hitfeleinknek s a keresztyén könyörülő szeretetnek nevében, addig könyörögjünk, kopogassunk, ostromoljunk, mig célt nem érünk. A kinek pedig nyelvén volna, midőn e sorokat olvassa, valamely titulus, mellyel engemet ilyetén buzgalmamért újra is megtisztelni óhajtana — mert már eddig is volt ily megkülönböztésekben némi részem — az előbb olvassa meg az írás szavait, mint feljegyezve vannak Mát. 7. 7. 8. és aztán mondja ki rám a titulus ha lelke ráviszi. XXII. Végre adjuk össze a szelvények négy rendbeli közleményének eredményét a XX. pontban s az teend 8017 frtot s lássuk — kezünkbe véve az illető mozzanatokat, hány szelvény eredményezi azt? Elkelt 1013 m. 403 n. 526 t. ~ 1942 fél ftos = 971 ft — 586 nx. 259 n. 257 t. = 1138 egy ftos = 1138 ft — 281 m. 138 n. — = 419 két ftos = 838 ft — 111 m. 55 n. — = 166 öt ftos == 830 ft — 260 m. 164 n. — — 424 tíz ftos — 4240 ft 8017 ft Elkelt tehát különbség nélkül 4089 szelvény s hozott 801,700 krt és igy esik mintegy egy krajcár minden ev. lélekre, noha hozzá legfölebb csak 4000 lélek járult. Számunkat csak 800,000 téve, még 796,000 lélek nem járult a gyámintézet tőkéjéhez. KÜLFÖLD. PROTESTÁNS MOZGALOM OLASZORSZÁGBAN.*) Az utóbbi évek alatt Európa figyelme ama nagy félszigetre, melyet Victor Emánuel és Garibaldi hazájának mond, kiválóbb mértékben vala fordítva. Ez országra s e földrészre kivánok én is jelen alkalommal egy pillantást vetni. Távol legyen tőlem hogy a buzgóság — és oktatásnak szentelt ezen lapokban ama félszigetnek világi küzdelmeit és harcait s azok eredményét soroljam elő, — egészen más, a Krisztus szellemi országára tartozó szempontból kívánom én a tisztelt olvasók becses figyelmét e földrészt illetőleg felkölteni. Hogy pedig tárgyamat közelebbről meghatározzam, Olaszország protestáns mozgalmait kívánom rövid vázlatban előadni. Hogy azon nagyszerű világi mozgalmakkal, mely az 1859-ik év tavaszán oly rendkívüli, a világot következményeikben bámulatra és csudálkozásra, vagy aggodalom és félelemre gerjesztő zivatarban törtek ki, — párhuzamosan egy vallási mozgalom is megindul vala, azt az események menetét figyelmesen szemlélők csakhamar észrevették. E vallási mozgalom terjedelmére nézve ugyan sokkal csekélyebb, mint ama zajos világi, azonban sajátságára s már elért és még ezután elérendő céljai — s következményeire nézve annyira fontos, hogy méltán magára vonja a gondolkozó kortársak figyelmét. Hogy azonban az ujabbkori olasz protestáns mozgalmakat fejlődésükben teljesen felfoghassuk és megérthessük, szükségesnek találjuk e helyt a protestantismusnak az olasz földön átélt vázlatos történetét előadnunk. A XVI. század reformátiója Olaszhonban, a Katholicisinusnak e kiváló hazájában, a pápa fényes székhelyén *) Midőn Olaszországban protestáns mozgalmakról beszélünk, a dolgot nem nevezzük a maga nevén. Az olasz földön nem szeretik és nem használják a protestáns, református, kálvinista, lutheránus stb. elnevezést, hanem olt a protestáns alapon, tehát a kalholicismussal ellentétben álló egyházat egyszerűen „evangyéliominak nevezik. — Hogy mi ez ismertetés folytán a „protestáns" elevenvezés mellett maradiunk, azt csak saját nézpontunk és saját fogalomkörünk támogatása tekintetéből tesszük. Az olaszhoni protestáns mozgalmakról írott s ujabb idüben megjelent müvek közül különösen figyelmet érdemelnek: 1. Das Evangélium in Italien. Ein zeitgeschichtlicher Versuch. Gotha, 1861. 2. Rapport de la commision d' evangelisation au synode de 1' église vaudoise le 21. May 1861. Turin, 1861. 3. Principi di fede e di disciplina, estratti dalia parola di Dio. Per servire di base ala chiesa evangelica italiana di Torino (Turin 1855.) — Megjelent németül is eim alatt: „Glaubensbekentniss der italienischen evangelischen Iíirche. Nebst einer kurzen Narhricht über die neuesten religiősen Bewegungen in Italien. (Magdeburg und Leipzig.) Batizfalvi.