Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-09-06 / 36. szám

mástól a jót szépet koiszerüt eltanulni, — hanem jogokat kérvényezni, az iskolai felügyeletet paralyzalni, és nem annyira az iskolában, mint a közügyek asztalánál tért nyerni jönnek össze. Pedig csak egy a szükséges dolog : t a u i t a n i. Azután mindenek megadatnak nektek. 5. Peresügy. Kis Babot anya, és fiókja Bödön hely nem tudnak megegyezni az épitendö templom költség mily aránybani viselése fölött. Az anya e tehernek egyharmadát leányára hagyja — a leány pedig födözni annak csak negyedét akarja. Azonfelül az anya keservesen panaszolja, hogy szülői szíve leányának illetlen, s engedetlen magaviselete miatt mennyire vérzik. A könnyek hatottak és a leány meglön dorgálva. A peres ügyet, ha lehet békés uton kiegyenlíteni küldöttség neveztetett. A mint tudom — cikkíró is tagja a küldöttségnek — anya, és leány között szent a béke. Megegyeztek. Az anyának is szivére lett tapintva, és meglett mondva, ha nem illette volna a magát érző leányt előbb bottal, mint szép szóval, nem lett volna oka a ház küszöbén átvinni panaszát. 6. Gyámintézet. Mindanütt szárazság uralkodik, s ezt a gyámintézet is érzi közöttünk. Négy év óta tartjuk benne a lelket, eddig évről évre több több adománynyal, ez évben már kevesebbel. Azonban — lévén ez ügynek köztünk lelkesei — hiszem, idők fordultával gyámintézetünk is gazdagabb aratást talál mezeinken. Jelenben 167 forint gyámintézeti gyűjtemény mutattatott be — de azonkívül még gyülekezeteink jóval többet osztottak ki önmagok szegényeink között. Egyet meg kell említeni: Lebeny 120 o. é. forintot gyűjtött. Itt azonban, nem annyira a 120 szám, mint az Összegyűjtés módja érdemel említést. Lássuk meg, mint hozza ezt össze Nagy Sándor a jó lelkipásztor! A gyámintézeti bizottmány jegyzőkönyve nevezett lelkészről ezeket irja: „Lébenynek lelkésze kezével tesz, lábával megy, nyelvével szól, szemével néz, a gyámintézetnek. Úgy vagyon, mert kezével ön maga ád legelőbb ; lábával utána jár gazdagnak, szegénynek; nyelvével pedig a szót nem restelvén, a gyámintézet ügyét beszéli, iránta meggyőz, teltre lelkesít; végre szemével körülnéz, hogy hol, kik vannak vigan, névnapozók, lakodalmaskodók, confirmálandók — s a mint ezt meglátta, közibök küldi legottan az árvagyámintézetet s részére megadóztatja a vigadó felekezetet." íme ilyen a lébenyi lelkész. — Gyámintézetünkkel megvallom én és minden jót tennék, de minekutána kezem, lábam, nyelvem, szemem nem oda, nem arra való bennem e célra egy ötödik erő működik: tollam ír a gyámintézetnek. És mi ír! egy szerény indítványt. Állíttassák Lébenyben gyámintézeti iskola, tétessék benne Nagy Sándor főnökké. Merem ígérni, meglesz hódítva ha nem is a félvilág, de Magyarország bizonnyal a gyámintézetnek. Gyámintézeti bizottmányunk 60 frtot a gyűjtött öszszegből kiosztott, a többinek elosztását felsőbb bizottmányoknak hagyja. Két gyülekezete egyházmegyénknek t. i. Mórichida és Kis Babot, ámbár már vettenek segélypénzt — de gyökeresen rajtuk még segítve nem lévén, folyvást segedelmezendők. Folyamodványaikat azonban a középponti bizottmányhoz alig fogják beküldeni. Megunták a koldulást. Inkább nélkülöznek, s önmegerőltetéssel tesznek, dolgoznak, mint sem folyvást kalapvetve — segedelmet várván — útfélen álljanak, — A fiók bizottmányok minekutána bejelentették hol, és minő szegények, mire, és mily mértékét szomjúhozzák adományainknak lenne ennyi a középpontban elég, és folyamodványt nem is várván, segítené a szegényt a mint programmja tartja „gyökeresen," különben is a szegények által nem megtaláltatni, hanem őket megtalálni, ez az igaz bölcsnek dolga. Egyházmegyénk az utolsó decenniumban sokat gyarapodott. Azonkívül, hogy a tagosztályok, s egyesek kegyadománya a gyülekezeteket szép földbirtokhoz juttatta: — épült 3 templom, 2 pap- 9 iskola- és tanitólak, többnyire biztos cserépfödéllel; 4 helyen orgonát, több helyen harangot szereztek, egy gyülekezet templom építési anyagokat épen most hord össze, egy másik pedig templom épilésre már 6000 o. frtot gyűjtött össze, végre B ő n y ez a legkisebb testvér, mikor már már temetését vártuk, felvirágzott. Néhány buzgó tagnak tevékenysége életet fuvallt belé. Mindenütt élet, tett, és elöhaladás jelei láthatók, de még vannak alvók, még pedig az elsők sorában, kik az utósók építkezési dicséretes törekvéseik által sem ébrednek föl. A kerületi gyűlésre tőlünk, mely Veszprémben sept. l-ső napján nyittatik meg, az elnök és t. Eőry Sándor urakon kivül, kik mint választott ker. jegyzők különben is hivatalosak oda, Eöszeés Szalay lelkészek, Enessey Sándor, Kálmán, és Mattkovich Géza urak fognak menni. Minthogy nálunk a 3 éves restauratio ez a gonosz paria uralkodik,*) mely engem — igen valószínű — a miben 3 év óta állok kiugrat méltóságomból, és nem lehetek a prot. lap számára továbbá cikkíró: azért ma, a midőn még kezemben a toll, hatalmamban a szó, búcsúzom. Isten veletek szerkesztő és olvasó közönség! Insulanus. A SOMOGYI EVANG. EGYHÁZMEGYE GYŰLÉSE. A somogyi ág. ev. esperesség ez évi gyűlését aug. 4-dikén tartotta meg Iharos-Berényben. A lelkészi és tanítói kar csaknem teljesen megjelent, de annál kisebb szárn-Az ördög nem olyan fekete a minőre festik, a rrstíuiratió-nak is megvannak a maga laga dha th.n előnyei.