Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-30 / 35. szám

collegiumban, három ér óta a görög nyelv és irodalom rendes tanára. — Özvegy, általa forrón szeretett anyja több kiskorú gyermekeivel tamaszát és gondviselőjét, tiszt­társai legszeretetreméltóbb tiszttársukat, a collegium és az ifjúság a leggyönyörűbb reményekkel kecsegtető buzgó ta­nárát, egyházunk és hazánk leghívebb fijokat siratják benne. Távol munkásságának színhelyétől, Szepes-Szombat szüle­tése városában, hová már hetek előtt vitte Őt azon remé­nye, hogy a fris kárpáti levegő visszaadandja egészségét, lelte édes anyjának ápoló karjai közt, három havi fájdalmas betegeskedés után halálát, s ott kisérték augustus 10-én számos tisztelői, néhány környékebeli tanítványai, őriek nyugalomra. Kevés ideig, de sokat élt. Hálás emléke ma­radjon köztünk. Béke hamvainak ! ALBERTI (Pestmegye) aug. 8. — Tiz tanitó és őt lelkész állá körül ma az Úr korán elhunyt munkássának, néhai jeles és tudós Hankus Károly alberti evang. ta­nitó koporsóját. Ének-ima után a tanitói lakról templomba vonult a gyászsereg. Ott nt. Sárkány Sámuel pilisi lelkész Jób 4, 3—5 nyomán e tárgyról: ,.Miből meríthet vigasztalást a tisztében hiven eljárt tanitó halála óráján?" szónokolt ma­gyar nyelven. Ezt követé Wladár Miksa, bényei lelkész és pilisi körlelkész, tót szónoklata Ézsaiás 55, 8—9 nyomán e tárgyról: „Mire akar minket oktaini az Úr, kedveseinknek tőlünk időelötti elvitetése által." Mindkét szónok a szives részvét és az ige győző erejétől áthatott eszmemenettel szólt a kesergökhez. Néhai Hankus Károly született 1829-ben Szűgyben. Nógrádmegyében. Tudományos pályáját Szarvason és Sel­mecen futá meg. 1848-ban választatott meg a tápió - sz.­mártoni egyháztól tanítónak, honnan két év után az alberti egyházba ment át. Itt közel 12 évig szolgált ernyedetlen szorgalommal a népnevelés terén. Siratják kora elhunytát, gyászoló özvegye, született Gál Zsuzsánna asszony és három árvája Júlia, István és Károly. Nem kevésbbé fájlalja elhunytát e derék munkásnak az alberti ev. gyülekezet ifjúsága, a pilisi ev. iskolajárás és sok barátja ez egyházmegyében. L. A. KÜLÖNFÉLÉK. ACSA, aug. 4. — Nem rég egy dús mennyegzö hire járta be a lapokat, — leljen ennek ellenében egy ev. pap­leánynak menyegzője helyet legalább e lapokban. S e me­reszségemet azzal igazolom, hogy miután a pestmegyei ev. esperesség fejének és még e lapok egyik tevékeny mun­katársának szép, vallásos és jótékonysággal végződött családi ünnepe vala e menyegző: nyilvánosság elé valónak tartom. A nem' rég felszentelt díszes acsai templomban nt. Juhász Ferenc, pestmegyei ev. esperes, mint nagyapa, unokáját Elefánt Ida kisasszonyt, Elefánt Mihály acsai lel­kész és egyházi iró leányát, eskette össze Szabó Károly volt hitjelölt és most gazdatiszttel. Ritka evangyeliomi erő­vel szólott az ősz nagyatya az ifjú pár szivéhez; öröm­könnyekben tört ki a hála azon szerencseért, unokáján az eskető pásztori tisztet gyakorolhatni. És egyházi testületünk e jeleseinek boldog napját emlékezetessé tevé még gyülekezeteink azon patriarchalis szokásának gyakorlása, t. i. hogy e mennyegzön „Isten dicsőségére" kegyes adományok gyűjtettek. Ugyanis aláirt felszólítására Erdő — Kürtön a vőlegény lakhelyén, — az örülök megemlékezvén a szomorkodókröl is, — az evang. gyámintézetre 16 frt 20 kr. adakozást nyújtottak. — Vajha a családi örömünnepek alkalmával közcélú intézeteink is mindenkor megörvendeztetnének! Láng Adolf. HELYREIGAZÍTÁS. Lapunk 33-ik számában az újvidéki adakozások rova­tában a 7-ik és 8-ik sort igy kérjük olvasni: „Mező Sas 16 frt 58 kr nem küldetett be, — Puszta Told 4 frt 76 kr, nem küldetett be, az illető tiszt, lelkész urak teljes tiszte­lettel felkéretnek ezeknek mielőbbi megküldésére. fÜT" Jelentés. A Protestáns képes Naptár 1864-re megjelent. Több vegyes tartalmú cikkeken kivül igen érdekessé teszik ezen évfolyamot ft. Török Pál, ft. Székács József superintendens urak és Szeiiczi Mol­nár Albert, a zsoltárok magyar Írójának életrajzaik és arcképeik. Az ünnepek a legszabatosabban és vörös betűkkel vannak bejegyezve, a nap kelte és nyugta minden napra megjelölve, szóval e X. év­folyam ugy van kiállítva, hogy minden protestáns embert élénken és közelebbről érdekelhet. Fölké­rem tehát különösen a lelkész urakat s mind azokat, kik prot. szellemű olvasmányokat a prot. nép közt terjeszteni célszerűnek, sö't szükségesnek tartják, hogy a Frot. naptárt körűkben terjeszteni, annak pártolókat szerezni és megrendeléseiket minél eló'bb megtenni szívesked­jenek. Ba 11agi Mór. (Lakásom: Lipót és Szerbutca szögletén.)

Next

/
Thumbnails
Contents