Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-30 / 35. szám

Van tehát ma is jó, vallásos ós lelkipásztorát szivéből szerető nép. Érzem, hogy már sokat is késtem e lelkész körül, de annyira kedves példa előttem, hogy szabadulni tőle alig tudok, és ha a papigond számtalan parlagon heverő földeire gondolok, azonnal eszembe jut, hogyha minden lelkész ily gonddal töltené be ezen egyik legfőbb ágát hivatalának, máskép állana most a vallásosság népünkben; nemcsak, hanem minden tartózkodás nélkül tépnénk ki a konkolyt magunk közöl, s melybotránkoztatására van az egyháznak, gyalázatára a lelkészi testületnek; mig ellenben a mint most állunk sok levén a hiba, az orvosolni való betegség mindenfelé, olyanok vagyunk, mint a bűzhödt tó, minél mélyebben nyúlunk fenekére, annál inkább felkavarjuk és nagyobb bűzt okozunk orrunk alá. (Folyt, köv.) RÉGISÉG i JEGYZETEK a huszti helv. hitv. egyház múltja- és j e 1 e n é r ö 1.*) (Folytatás.) Hogy a további zaklatástól mentes legyen az Egyház, „minden lehetőst és tisztességest elkövettek." Ehez képest alázatos kérelemmel járultak Felséges Mária Therézia Királynő Ü felségéhez ugyanazon évben t. i. 1771-ben Aug. és Dec. hónapokban, ez utolsó időben Nagyiday Ferencz és Mészáros András hív tagok vállalták magukra a követséget, segittetvén az egyház a f. t. Superintendentia által is. Ezen küldöttek azon vigasztalásteljes reménnyel tértek vissza, hogy az egyház további erőszakoskodástól felmentetett, és a templom megújítása is megengedtetett. Megujittatott tehát a templom 1773-ban mint a fentebb idézett vers mutatja; de a templom menyezetén most is meglevő felírás is bizonyítja, melly igy hangzik; Augustissima Romanorum Imperatrice Mária Theresia, Archi-Duce Austriae, Regina imo Rege Hungáriáé Bohemiae etcet. eteet. feliciter regnante et clementer indulgente Aedes haec Sacra Helveticae Confessioni addictorum renovata est. A. 0. R. CIGDCCLXXIII. Van még egy más latin felírás képrámában, mely igy következik : Aedes Sacra Deo pridem minitata ruinam Induit hanc faciem nunc reparata novam Cujus id indulsit clementia Regia semper Alma fűit Patriae Mater et esto diu Austria quam genuit gaudent Qua plurima Regna Sospitet hanc nobis Numinis Omen. Ámen Idibus Octobribus die S. Theresiae Virgini Sacro. 1773. De a r. catholikusok mégsem csendesedtek meg, sőt 1780-ban már a jószágot is követelték, még pedig már most törvény utján, mivel, ugymondának, régen mind a kettő (templom és jószág) az övék volt. — A mely állítás magában ugyan igaz, de midőn azok a kiknek valódi tulajdonuk volt, egyszerre a reformált hitre tértek át, világos hogy a tulajdon és birtok is hozzájok jött. Ennek is végre kiküldöttség — 2-od alispány Szaplonczay Pál előlülése alatt — vetett véget, mellynek folytán 0 Felsége 2-ik József Császár ineghagyá háborítatlanul az egyházat a templom a ref. lelkipásztorokat (Ministros acatholicos) a jószág birtokában; mint ezt is a leleszi Convent hiteles másolata bizonyítja. Ezen vigasztaló kegyelem a mint akkor örvendezésre és hálás jobbágyi tiszteletre inditá a huszti reformátusokat, ugy maradékaiknak is elfelejthetlen leszen az ! A templom egyébiránt — mit elöl kelle mondanom — igen régi építmény; északi oldalán nincsen ablak, úgy nevezett sekrestye is csak akkor toldathatott hozzá, midőn a r. catholikusok kezére került.— Sugártornya 4 kis toronynyal 1799-ben fedetett meg. 1760-ban az alsó fal része javíttatván a kistornyok leszedettek. 1861-ben 8 változatú orgona készíttetett Blahunka Sámuel szathmári orgona művész által; a többi bútorzatok a régiek, kiigazítva, kifestve a fentebbi évben. A toronyban van két harang és egy csengettyű. A nagy harang (mintegy 5 mázsás) körirata ez : Glória sít Soli qui regit astra Deo. Anno Domini 1587. — A kisharang (mintegy 4 mázsás) körirata ez : Huszt városa öntette ez harangot 1683. A közepén koszorú közt ez van irva; Kokieniesdi Deme. Hadnagyságában s Beregi Istv. Bíróságában. — A csengettyűn ez áll körülírva : H. Ref. E. Cs. Anno Domini 1740. Egy régi óra is van a toronyban, mely már egy éve hogy nem jár. A templom 2 ölnyi kőkerítéssel van körülvéve, melyen a fő bejárónál egy vasrudakból készült ajtót készíttetett Gr. Teleki Sándor ő nagysága. II. A L e 1 k é s z e k. Kívánatos dolog volna a 1.pásztorokat a reformátiótól fogva sor szerint és kinek kinek szerzett érdemei megemlítésével leírni. De mivel azt tenni nem lehet: a mit e tárgyról többféle kutatás után tudhatok, följegyzem, . ElsŐ l.pásztor volt Huszti Lovász Tamás, a ki huszti Plebanus levén önmaga s egész egyháza a reformata vallást bévette 1523-bari (mint fölebb emlitve volt.) Ezután, sem hogy meddig élt ezen huszti reformátor, sem hogy kik következtek utána egész 1600-ig, nem tudjuk. T. Szilágyi szigeti tanár úr ugyan említett egyet 1550 — 60 tájáról és azt monda, hogy ugy látszik mintha unitárius pap