Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-16 / 33. szám

kelet kormányzó azon nemes Ielkületeért — még a törö­köt sem zárva ki mert az is kezdi segíteni a keresztyén egyházakat — hogy minden keresztyén felekezetnek s ne­künk protestánsoknak is szahad tér engedtetik itt Isten or­szágának építésére, az igazság, hit s erkölcsiség örök va­lóinak az elhagyatottak, lelki árvák, nemcsak a földi de majdnem a mennyei hazától is buesut vevők közötti prédi­kálására. Julius 19-én gyűlt Össze Bukarestben a fennevezett conferentia. Meghivatott bukaresti lelkésztársam t. K o o s már eleve, én szintén, s mivel dolgaim visszatartva ép a határidőre megjelenni nem igen kezdhettem: még egyszer távirati úton tudósíttattam hogy menjek s jelen valék. Julius 10-ike, a conferentiát megelőző ünnepélyes nap vala. Nagyrészt a Gusztáv- Ádolph egylet s királyi consistorium segedelméből épített a mint egy 10,000 aranyba került ev. templom mely jelenleg istenitisztelet helyül egész testvériséggel engedtetett át a reformátusok­nak is: megtelt nagy számú hallgatósággal. Elöl a buka­resti német énektársulal (Sing-Verein) énekelt; imádko­zott s prédikált bukaresti lelkész Neumeister Rudolf a LXXX. zsoltárt vévén fel alapul, az Úr szőleje, annak mi— velése s munkásairól. Beszédje után az úri szent vacsora lévén kiosztandó: az e körüli szertartást C ö 11 e belgrádi lelkész végzé, a szent vendégséget mint az Úr halálának emlékét, zálogát mutatván fel. A szent vacsorában először a lelkészi kar, azután a nép részesült. Az isteni tisztelet buzgó imával s öszhangzatos énekléssel rekesztetett be. Délutáni isteni tiszteleten B e s s e r krajovai lelkész magyarázta a 8-án a würtembergi, általok közösen hasz­nált zsoltárból. A magyarázat nemcsak alapos hanem a keresztyéni szívérzethez alkalmazott volt. Julius 20-án megint a templomban gyűltünk egybe. Éneklés után N e u in e í s t e r Rudolf mondott hosszas imát, s ez összejövetel célját előadván helyet adott Franké jassii lelkésznek. Franké a legvilágosabban s érdekeseb­ben adti történelmi vázlatát a jassi ev. egyháznak mely mint egyszáz év óta áll fenn. A leggondosabb lelkipász­tori működésről tanúskodik ezen egyház berendezése s szerencsés körülményekről anyagi állapota. Van templo­muk mely 1812-tötöI épült Gi ka herceg pártfogása foly­tán ; külön fiu- és leányiskola, egy felsőbb elemi- vagyis reálosztály, melynek helyisége, a moldvai cultusiniriiszte­rium épületében van, és pedig ingyen. Van külön nép- és iskolai könyvtár. Az egyház mely majdnem 3000 lelket számit 1839-ig a svéd király pártfogása alatt; később a svédek fogyván s az egyház a prolectiótól elesvén : a po­rosz királyhoz folyamodott, s kérelme 1844-ben nyert tel­jesedést. Azóta a porosz bőkezű pártfogás alatt segittet­vén a moldvai uralkodó hercegektől is: az egyház szép gyarapodásnak örvendezett. Mai napon mintegy 70 — 80 fizető családot számlál; a szükséges s jó karban álló épü­leteken kivül van öt ezer arany tökepénze s külön szegé­nyek pénztára. Az egyházi tanács hét elöljáróból áll kik szavazás utján minden évben újra választatnak. Ez isko­lára felügyel három iskolai elöljáró, kik az iskolai tanter­vet a tanítókkal elkészítve az egvházianácsnak bemutatják s hitelesíttetik. Elmondta Franké azon küzdéseket és bőkezű pártfogoltatást melyek közt és által az egyház mai álláspontjára jutott. Megemlité filiait melyekbe évenkint el szokott járni. Elismeréssel szólt a többek közt a bukaresti egyházról mely irájitok a legszívesebb testvériséget tanu­sitá ; kiváló hálával emlékezett a moldvai kormányról s fe­jedelemről, kik midőn templomokat újítani kellett az or szágot hivatalosan fejedelemre szólítva csak egyszeri fel­szólításukra ötszáz arany gyűlt, mely az egyháznak rész­vevő sorok mellett kézbesittetelt. Kitűnő szép példa hogy egy más vallású kormány és nemzet idegen nemzetbeli protestánsokat ily lelkesen pártfogoljon. Tanulhatnak eb­ből sok kormányok hogy a keresztyénség közérdekeit párt­fogolják, s az Isten imádását lélekben és igazságban tanitó, a világosságot, igaz meggyőződést s a lélek szabadságát terjesztő protestáns egyházakat, ha csak saját szellemi elő­nyeik tekintetéből is, előmenni engedjék. (Vége köv.) ,, , TÁRCA. A SZÁKI NÖ1 GYÁM EGYLET, JULIUS 5-kén TARTOTT GYŰLÉSÉNEK, 4-ik PONT ALATTI HATÁROZATA. Protestáns autonom egyházunkban a noi gyámegylet ki­váló figyelmet érdemel, s ha annak elég horderövel biró magasztos eszméjéhez mennél több egyházak járulnának, s életre valóságáról meggyőződnének: — úgy e téreni mozzanatoknak a hírlapok utján koronkint való közlése s nyilvánosságra hozása, már azon szempontból is a haladó kor igényeinek kellő mértékben megfelelne, mivel ily közlé­sek által e gyámintézetnek nagyobb lendületet lehetne adni, s alakulását helyenkint registrálva, éber figyelem­mel kisérni. A száki női gyámegylet julius 5-kén tartott gyűlé­sének 4-dik pontja alatti határozata legyen ez alkalommal a t. olvasó közönségnek bemutatva, mely határozat, ha ez egylet kimért lépésekkel előre való haladásával életre va­lóságát fogja megbizonyítani; — nem egy rokon kebellel fog a távol jövőben is találkozni, s lehel, — hasonnemü in­tézkedésre más egyházakat is lelkesíteni. A száki egyház ezen pont alatti határozatának fon­tos iránya nem egyéb, mint évenkint a legelső összejöve­tel alkalmával leteendő öszveget, t. i. 10 uj forintokat azon­nal tőkésíteni, s évenkint begyülendö kamatokból a szűköl­ködő egyházak segélyezésére befolyni. — Mivel a Galsai kehelyre már is 3 uj forintok adományképen fordíttattak ; — igy a mult évről fenmaradt 7 uj forintok és azokhoz ugyani ez intézetnek egy lelkes tagja által kegyadományilag nyúj­tott 53 krok, az ez évben viszont újólag begyülendő 10 uj irtokkal pótoltatván, tehát 17 frtok és 53 krok, oly szín alatt már ez évben kamatozási állapotba helyeztessenek,

Next

/
Thumbnails
Contents