Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-25 / 4. szám

Az apostoli atyák : Római Kelemen, Poly­karpus, Irenaeus, s később Hieronymus ugyan­azt tanúsítják, hogy az első századbeli gyüleke­zetek a választott vének (Presbyterium) által igazgattattak.'1 ') Igaz, hogy a xlypoo, nevezet már a II. szá­zadban megjelent, s külön részt kezdett venni magának az egész presbyterium teendőiből. Az Archisynagogus cimzetbol az A r c h i előrag rendre a Diaconus, Presbyter és Episcopus elébe ragasztatott fokozatos megkülönböztetésselj sa zsidó nagySynedriumbóJ megjelentek a főpapok is. De ennek fejtegetése az egyházi történelem tárgya, s jelen cikknek eddigelő csak azt kellett érinteni, hogy az első keresztény egyházak kebli igazgatása, a Presbyterium vagy az egyes gyü­lekezetek választott képviselete volt. Es már a reformatio ide törekszett visszavinni az egyházi igazgatást, s különösen Calvin tisztázott tanai mellett a Genevai gyülekezetben egy mintaigaz­gatást is alkotott a presbyteriumban.**) II. De jelen cikk feladata tulajdonképen nem az, hogy az egyes gyülekezetek kebli igazgatá­sában a Presbyteriumot fejtegesse: hanem hogy több gyülekezeteknek együttes, vagy a m e­gyei, és több egyházmegyéknek felsőbb vagy kerületi igazgatásukban a fokozatos kép­viseletet támogassa. Különben is Presbyte­rium az egyes gyülekezetekben már nemcsak meghatározódott, de nagyrészben be is állitta-*) Elég lesz most csak Hieronymusból idézni; ki a Titus­hoz irt levélre készített Commentáriusában azt irja: „Olim idem erat Presbyter, qui et Episcopus. Et an­tequam diaboli instinctu, studia in religione fierent, et diceretur in populis : ego sum Pauli, ego Apollonis, ego autem Cephae; communi Presbyteroruin consilio Ec­clesiae gubernabanlur. Ita Episcopi noverint, se ma­gis consvetudine quam dispensationis dominicae veri­tate presbyteris esse majores, et in commune debere ecclesiarn regere. Gablers Dissertationes de Episcopis primae ec­clesiae christianae eorumque origine. Opus Aca­dem. 2. B. Biernstiel Presbyterial u. Synodal Verfas­sung p. 15. Ezen tárgyat — s az ide vágó kérdéseket terjedelme­sebben kifejti Presbyterium cim alatt azon értekezés, mely az erdélyi reform, anyaszentegyház 1861-iki Névkönyvében megjelent. tott; és csak is a fokozatos képviselet az, mely­nek célszerű keresztülvitele mint közohajtás és szükség, mind a megelőzött közzsinaton, mind a mult évben a fo egyháztanácsban nyilvánult vala: most pedig egy év múlva a Déván tartott Generális Synodus már nem találta idősze­rűnek. — Ezen változott nézetet a fő egyház­tanács is helyeslő tudásul vette.*) Az idézett jegyzőkönyvi kivonat két legfon­tosabb tárgyaira, mint látszik, több egyházme­*) Az 1862-iki Déván jul. 29-én kezdődött közzsinat jegy­zökönyvének ezen tárgyat illető cikke im a következő : 67) Több egyházmegyék a fentebbi v. sz. alatt emiitett tárgyban (esperesi választásokról szól) bea­dott véleményekkel kapcsolatban indítványozzák : 1. Hogy a közjegyzőnek a püspöki hivatalra vaió következés! joga, mely anyaszentegyházunk tör­vényével elbnkezőleg gyakoroltatott, töröltessék el, és ezen eltörlés által engedtessék a püspöki hivatalra szabad és minden megszorítás nélküli választás, a 90 Canon érvényesítésével. 2. Lépteitessék életbe a képviseleti rend­szer, és mind az egyházmegyék, mind a közzsinat, mind pedig az egyházi főtanács képviseleti ala­pon szerveztessenek. 3. Egyházmegyei jegyzők csak bizonyos meg­határozott időre választassanak. Közzsinatunk nem találja időszerűnek a köz főjegyzőnek püspöki hivatalrai következése tár­gyában hozandó uj határozatok által anyaszentegy­házunk százados gyakorlatától eltérni; ugy szintén azt sem, hogy a képviseleti rendszernek életbelépte­tésével, az egyházmegyék, közzsinat, és egyházi fő­tanács képviseleti alapon szerveztessenek. A mltgs föegyházi tanácscsal egyértelmüleg jónak látván a képviseleti alapon való szervezést nyu­godtabb időre hagyni; — kiküldi azonban az egyházmegyei jegyzőknek bizonyos meghatározott időkre való választhatások tárgyában fenemlilett in­dítványt az egyházmegyékhez okadatolt véleménye­zés végett. A mltgs egyh. főtanács észrevéte­lei a közzsinat jegyzökönyve némely pontjaira. 10) A 67-iki v. sz. alatt a köz főjegyző püspök­ségre következésének eltörlése, képviseleti rendszer­nek anyaszentegyházunk minden igazgaló testületé­beni életbeléptetése és az egyházvidéki jegyzőnek csak bizonyos meghatározott számú évekre leendő vá­lasztatása iránt, az előbbi tárgyak kapcsolatosan in­dítványra hozott határozatát, s az utolsó iránti intéz­kedését a fötiszteletü köz szent zsinatnak, helyeslő tu­dássegyházi vetalte főtanácsunk.

Next

/
Thumbnails
Contents