Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-02 / 31. szám

A költői levélnél, nem emlitve azt, hogy szerző mindent, mi levélalakban van írva, költői levélnek (episiola) vesz, önmagával is ellenkezésbe jön, midőn azt mondja, hogy a költői levél „kedélyes és vighangü" s idézi példának Tompa Szeinere Miklóshoz irt levelét, mely pedig egyike legborultabb költeményeinek. Azt mondja továbbá szerző „Minden költészi levél szabadon választja tárgyát a kedély, mint az értelemvilágból,u

pedig ha az érzelemvilágból vagy kedélyvilágból választja tárgyát, önként az érzelmi lantos költészethez sorakozik. Meg kellett volna jegyezni, hogy bár elegiák (mint Tompától levél egy elutazott barátom után) ódák (Vachot Sándor „Kisfaludy Sándorhoz stb.) s némi elegiai színezettel bíró de mégis kissé vidám közlemények (Petőfi „István öcsémhez" stb.) is iratnak levélalakban, de a tulajdonképeni költői levél nem anynyira az érzelem, mint inkább az értelem világából van merítve s itt Horatiust a költői levelek nagy meslerét, nálunk Kazinczyt, Kis Jánosi, Szemere Pált lehetett volna például felhozni, mert ezek munkái értelmi költemények. — Vagy, ha már lantos, elbeszélő és oktató leveleket különböztet meg, sorozná csupán az utolsó osztályt az értelmi költeményekhez, mert igy következetlenségbe esik. — „A költői levéllel rokon a hőslevél (heroida.) Leginkább abban különbözik tőle, hogy a költész önérzeményeit, keserveit más személy által beszélteti el. „Ezen meghatározására szerzőnek szólni sem merünk, mert nem találnánk hangot, a melyiken erre szólhassunk; hanem azt hisszük, hogy szerző soha heroidát, legalább figyelmesen, nem olvasott, különben ide sem sorozta volna a heroidát,ezt a meghatározást sem adná s Vörösmarty gyönyörű allegóriáját „Az elhagyott anya" heroidának nem nevezné. Az epigrammról szóló rész megállhat, csak a görög epigrammra van azon észrevételünk, hogy miután tárgya mindig valami alanyi költemény alapeszméje egy gyúpontba foglalva, ide nem sorozható, hanem az érzelmi költészethez, mint ezt a szerző által felhozott példák is bizonyítják. A satyra, tanköltemény értelmezései ismét elfogadhatók, habár ezekben is van olyan, a mit más nem -állit csak a festő költeményeket nem számithatjuk egész általánosságban a tankölteményhez, igy pl. nem Tompa „Zivatar"-át, melyben semmi tanitó elem sincs. — Az csak dicséretet erdemei, hogy a g n o m o n t teljesen elkülöníti az epigramm másik két fájátűl, mert mig amazok némi specialitást is megengednek, ez egészen absolut jellemű, pl. „Az öröm" Szentmiklósytól. Következik a lantos költészet harmadik osztálya az elbeszélően lantos költészet, mely osztály mint fentebb is röviden emlitém, nem csak szükségtelen, de hibás is. Ugyanis a románc nem lantos, hanem elbeszélő költemény, mint majd a balladával párhuzamba téve kifogjuk mutatni, a példázat minden fajaival tanköltemény, tehát az előbbi osztályba tartozik, az idyll pedig mindenféle — lyriai, elbeszélő, drámai — alakban iratik, azért ennek a lantos költemények közt teljesen önálló osztály nem juthat. A mit a m es érői (aesopi mese) paraboláról, párám ythiáról ír szerző, arra nincs észrevételünk; csak az idyllt osztályozná, alanyi (Petőfitől „A jó öreg korcsmáros" Lévay Szüretünk) és tárg-ylagosra (Faludinál egykettő, Tassónál stb) mely ismét elbeszélő és drámai részre oszlik. Az elbeszélő költészetről általában, Greguss aestheticája nyomán ír Szabó Károly s az általános szabályok itt helyesek, csak a nyelvnek nem szabatos kezelése hat egy kevéssé visszásán. Azonban, a mint osztályoz, a szokott hibába esik: „non bene distinguit, például az elbeszélő költeményeket megkülönbözteti mint lantosa n elbeszélőket és tárgyalagosan elbeszélőket, amazokhoz a mondát, tündérregét, hitmondát, beszélyt és regényt számítván, emide a legendát, balladát, regét, költői beszélyt és hőskölteményt Már magában is különös a novellát és regényt lantosnak mondani, de még Szinte' helytelen is igy, mert azért akarná a két osztályt megkülönböztetni szerző, hogy növendékei felfogják azon változásokat e müveken, melyeket a költőnek jobban előtérbe vagy jobban háttérbe vonulása okoz a müveken, de minthogy pl. a költői beszély lehet teljesen alanyi elöadásu, nem lehet sem egyik sem másik osztályból kizárni, szinte igy a mondát, tündérregét sem. Tehát rosszul különböztet s igy mit sem különböztet. (Vége köv.) *S86S* TÁRCA. A PESTMEGYEI EVANG. ESPERESSÉGI GYÁMINTÉZET MOZZANATAI. (Harmadik közlemény.) VI. Ujabb fiók-gyámintéze!ek szervezkedése, mindenkor kedvező jelenség lévén, mind az ügy életrevalóságát, mind az egyházi szegénység enyhitendését tekintve; most is, ezentűl is folytatni fogjuk ebbeli tudósításainkat. Ácsán és Kürthön f. é. ápril hóban alakult meg a gyámintézet a lelkész elnöksége alatt. Választmányi tagjai, kik egyúttal gyűjtők is: Elefánt Mihály lelkész, Valles Károly tanitó, Kukay János bíró. — Az acsai és erdö-kürthi egyházak eddig is par excellence gyámintézetek voltak, miért is ez egyházak kívánságára ide igtatjuk egyes jeleseinek és a népnek nemes áldozatait, melyek által magukon segítve lévén, ezentúl nagyobb módjuk leend másokkal is jóttehetni. 1862. évben adott b. Prónay Gábor úr templomépitésre 13,000 frt, b. Prónay István úr egy ezer frtos oltárképt, a nép templom-építésére 700 frtot. — 1862. évben adott b. Prónay Albert űr a paplak építésére 400 frtot és 240 frt ára cserépzsindelyt. — Az erdő-kürthi leány-egyház földesura, gr. Stainlain űr, a lelkészi állomás dotálására 16 hold tisztabuzát termő földet adott. Irsán ez évi junius 13-kán rendesen megalakult a a fiók-gyámintézet helybelyi lelkész elnöksége alatt és Dinnyés Márton, Diószeghy István, Bulyovszky Márton*