Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-06-21 / 25. szám
Egyik jelensége az időknek, liogy a ,,wittembergi evangyéliomi szövetségtől*) (wittemberger Kirchentag) egy elfogulatlan sem várja az egyházi élet ébresztését Németországon, sőt kinek belátása van, várja épen az ellenkezőt. E szövetség, mig a vallási reakció teljes virágzásában volt, egyedül ennek szolgált, midőn pedig e mindinkább merészebbül fellépő' reakció ellen általános elegületlenség, boszankodás támadt, jónak látá a szövetség egyelőre nagy bölcsen hallgatni, csak mikor már hallgatni nem lehetett, ekkor vevé tanácskozás alá az egyházalkotmányi kérdést, de ekkor is jónak látá e felett semmit nem határozni. Azon szövetség, mely a házassági elválások megszorítására hozott népszerűtlen s protestáns ellenes rendeletet minden tanácskozás nélkül oly nagy pártfogásban részesiti, mely nem ismer mértéket, ha az egyházi reakciónak kell szolgálatot tenni, az eredmény nélkül oszlott szét az egyházalkotmányi kérdést illetőleg. Mi volt ez egyébb, hanemha az egyházi absolutismus diadala ? Persze a szövetség bölcsebb dolgokkal is foglalatoskodhatott; igy p. o. sokkal közelebbről érdeklő és sietősebb teendők voltak Badennek u. n. „egyházi constitutionalismusát" minél feketébbre festeni s kiátkozni, — a badeni egyházi mozgalmak vezéreit, mint rémférfiakat denunciálni, — Rotlie „öntudatlan keresztyénségét" nevetségessé tenni, kigúnyolni. — a német népet, mint a „fegytelenség népét" megbélyegezni, — korunk elkeresztyéntelenedése felett jajgatni, s a mellett elfeledni, hogy e szövetségi párt emberei 15 év óta miniszteri, tanári, s templomi szószékeket foglalnak el, hogy a bibliai kritikát, mint valódi sátáni mtívet az angol papság modorában anathematizálllássák, s minden szövetséges társukat felhivhassák egy szent *) Az 1848-ki zavarok teljes felforgatással fenyegetvén a német országi protest. egyházakat, több protestáns, Németország különböző részeiből összejött Wittembergbe az itteni búcsú (Kirchentag) alkalmával, hogy miután a kormányok karjai teljesen el valának zsibbasztva, ők gondoskodjanak evangyéliomi szövetkezés alapján a németországi evangyéliomi egyházfelekezetek önálló szervezése, s fejlesztése felöl. A forradalom legyőzése után e célú munkásságuk ugyan felesleges lelt, de azért e szövetség tagjai Németország különböző városaiban évenkint egyszer össze szoktak jönni, az egyház ügyei felöl tanácskozandók. F. háborúra „az ördögök, démonok és angyalokéról szóló, de tán legkönnyebben kétségbe vonható tanok oltalmazására. Egyik jelensége az időknek, hogy Frohscliammer müncheni katholikus bölcsészettanár tanai a pápa által mult év Decemberében egyházilag reprobáltattak, s belőlök a pápai kárhoztató iratban két főtévely lőn feltüntetve stb. (itt jónak látjuk mellőzni a következőket). Egyik jelenség, hogy a római pápai orthodoxia ily tételek felállítása által s a dolog lényegét illetőleg teljesen összeegyez a berlini, rostocki, erlangeni s lipcsei orthodoxiával, csak abban van nagy külömbség, hogy ez utóbbiaknak rosszul esik, hogy „apostoli4 "' rendeleteiknek az általok óhajtott következményt nem biztosithatják. Baumgarten tanár irányában ép úgy járt el a meklenburgi egyházi kormány, mint a római pápai kormány Frohschammer irányában; és hogy a „kedves testvérünk Kahnis'4 által közelebb napfényre bocsátottt nagy tévelyeknek mi következménye lett volna, ha a berlini pápa „apostoli brevé< 4 vel hozhatott volna Ítéletet ügyében, könnyen gondolhatjuk. Egyik jelensége az időknek, hogy a protestantismusban levő magas egyházi párt, alapelveihez teljes következetességgel mindinkább kényszeríttetik a katholicismusban levő papuralmi-jezsuita párttal minél szorosb szövetség kötésére, azon párttal, mely Pruteck sléziai katholikus lelkészt közelebb állításai visszavonására kényszerité, mely a német szövetségjogot Tirolban évek óta lábbal tapossa, mely Spanyolországban a bibliaterjesztő Matamoros gályákra Ítélésével örök szégyenfoltot sütött magára. De egyik jelensége az is az időknek, hogy a népek nyilvános" lelkiismerete az uj divatú „Farizeusok, Írástudók, s főpapok" hamisított keresztyénsége ellen folyvást növekvő erélyességgel kel ki, és hogy mindazok, kiknek keble sl2 evangyéliomi igazságért lelkesül, és érzik as evangyéliomi szabadság szükségét, szorosar csatlakoznak egymáshoz, hogy vállvetve működ hessenek. Az orthodox egyháziasság figefája veszésnek indult, csak levelek vannak rajta, d< gyümölcsöt már nem hoz. Itt az idő, hogy uj í ültettessék; de ehhez huvebb s szorgalmasab ültető kezek szükségesek. Ez alkalommal is