Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-06-14 / 24. szám

san, s takarékosan kezeli. A kros ajándékot ez egyház is kész fizetni. 27-ik egyház: Szotyor. Itt, a papi laknál be­teg levén, a vizsgálat a m. bírói laknál tartatottt. A milyen huzgó vallásosságot tapasztalt a vizsg. biztosság Uzonban, ellenkezőleg épen oly vallásos közönyösséget Szotyorban ; pedig a kettőt csak egy mező választja el; és mégis mekkora differentía ? Amott teli templom, itt alig 10 férfi. Az itten szófíokló vizsg. biztos beszédét a vallástalanság megrovására intézte. A helybeli lelkész remegett, s mint­egy örvendett, hogy e beszédet oly kevesen hallották: mert mint nyilvánitá, megharagudtak volna a beszélőre. Én pedig azt hiszem, hogy ha ugy gyakorolják a templo­mot, mint a vizsg. biztosság tapasztalja, ugy akármikor bátran feddőzhetik, ne féljen semmit, nem vetik ki dorgá­lódásaiért az ekklézsiából. Minket se féltsen pedig, mert mi egy nyárfalapu rezzenésétől meg nem ijedünk. Mi Jé­rémiás ezen parancsát tartjuk szemünk előtt: gyomlálj, ronts, veszíts, törj; építs és plántálj. 1 : 10. A mézes be­szédnek nincs mindenkor helye. Mi meg tudjuk választani, mikor és hol kell téjnek italával, mikor és hol keményebb eledelekkel táplálni a hallgatókat. Aztán az igazán buzgó lelkész személyre nem tekint; nem gondol ö Sz. Pállal semmivel, az ő élete is neki nem drága, csakhogy elvégez­hesse a munkát, és a szolgálatot, melyet vett az Úr Jézus­tól, hogy bizonyságot tegyen az Isten kegyelmének evan­gyéliomáról. Ez egyházban a lelkek száma 340, tiszta református falu, csak vagy egy idegen vallású ha oda származott. Az iskolában tanul 31 gyermek. Itt nem volt várt vendég a vi­sitatio, sőt kéretett előlegesen, hogy kerülje ki Szotyort. És e kérelmet magok a belső emberek is aláirtak. Ha a közön­ség nem tudja a rendeletet, megbocsátható; de ha a belső emberek vétenek a még meleg rendelet ellen, ez megro­vandó hiba. A vizsgáló biztosság csak végrehajtója a tör­vénynek, neki a törvényen tágítani, nincs joga ; hozzá fo­lyamodni tehát, hogy egy vagy más egyházat mentsen fel a vizsgálat alól, hiábavaló fáradság, ok nélküli költség. A kros ajándékat Szotyor is megígérte. Itt vizsgáltatott képviseletileg (Vége köv.) KÜLFÖLD. A presbiteri-zsinati alkotmány folyvást élénken fog­lalkodtatja a németországi protestánsokat; az egyházköz­ségek világi tagjai általában mindenütt sürgetik ennek meg­adatását, mig a fejedelmek s legtöbb helyütt a papság nagy része kevés rokonszenvet érez ez iránt. Közelebb (máj. 5.) a braunschweigi hercegségben egy az államminisz­teriumtól a polgár egyesület főnökéhez intézett válaszban azzal okadatoltatott az ez által sürgettetett presbyteri al­kotmány megadatásának későbbi időkre elhalasztása, mi­vel az 1851-ben szervezett fő egyházi hatóság teljesen elégségesnek gondoltatik az egyház felvirágoztatására. — A g ó t h a i ministerium már kijelenté (máj. 6-án) az or­szággyülésnek, miszerint a fejedelemnek határozott szán. déka a sürgetett presbyteri alkotmányt behozni, csak a be­hozási idő, a terminus a quo, nincs még meghatározva, miután előbb a más tartományokban e tekintetből teendő tapasztalatok bevárandók. Hogy sok helyütt a németországi papság ezen álta­lunk annyira kedvelt presbyteri zsinati alkotmány iránt minő érzülettel viseltetik, eléggé mutatja egy „óvás," mely az evangyéliomi egyház alkotmányt illetőleg bocsáttatott nyilvánosság elé 111 evangelikus lelkész által a hesseni nagy hercegségben. Ez óvás szerint emiilett lelkész urak, lelkiismereteik által kényszeríttetnek arra, hogy nyilváno­san felszólaljanak, s óvást tegyenek oly törekvés ellen, mely egy zsinati alkotmányt akar felállítani, mely alkotmány mind anyagát mind alakját tekintve jogtalan, Önmagának ellentmondó, az egyházat lealacsonyító s vészszel fenye­gető. A mit ma — mondja ez óvás — presbyter-zsinati al­kotmánynak nevezüjik, az egészen ellenkező azzal, mit szá­zadokkal előbb ezen név alatt értettek, a mostani koránt sem egyházi, hanem tisztán csak politikai téren növeke­dett, és nem egyéb, mint a francia forradalmi tanok, külö­nösen a népfensőség elvének kifolyása. Nem az egyházi s vallásos éleinek remélt újra éledését eredményezné ez, ha­nem az evangyéliomi egyház feloszlását, rombadölését, — halál követné ezt nem élet. Továbbá tagadtatik hogy az országgyűléseknek jogukban állana ezen alkotmány változ­tatása, — a fejedelmek felhivatnak hogy a kért zsinati al­kotmánynak megadását óvakodjanak meg is ígérni. A bécsi lielv. hitv. superintendentia curátorává a közelebb tartott superintendentiális gyűlésen Diószeghi Sámuel választatott; indítványba tétetett továbbá e gyűlésen a laibachi presbyterium által, miszerint állapíttatnék meg az összeülendő zsinat által egy az alkot­mányünnepen mondandó s az agendás könyvbe igtatandó ima; — s hogy az év utolsó vasárnapján halottak ünnepe tartassék. W i in m e r Felső-Lövő buzgó halhatlan emlékű lelké­sze meghalt, az egyh. lapok közlik azon mély szomorúságot, melyet az árván maradt lövői egyház majd minden tagja érez, (még Bécsben is meghúzták a protestáns egyház ha­rangjait temetése napján) s a temetési ünnepélyt. D r. Zimmerman s a Gusztáv-Adolf egylet elnö­kének a darmstadti „A. Kirchenzeitung"ban egy nyilatko­zata jelent meg, melynek tartalma következő : Tartományunkban közelebb egy felettébb szomoritó s az egyházi életre tikkasztó hatású vita fejlődött ki a Gusztáv-Adolf egylet felett.Erre alkalmat szolgáltatott egyik fiókegylet évi ünnepélyén tartolt prédikáció, melyben alaposan-e vagy nem? felelet nélkül hagyom, azon állítást vélték sokan ki­mondatni, miszerint a Gusztáv-Adolf egyletnek főcélja az uniót előmozditni s végrehajtani. Több oldalról felszóllitat­tam, én ki az alapítók közül csak magam vagyok életben, hogy ez ügyben nyilatkozzam, melyet ezen egylet iránti érdekbül ezennel teljesitendek is. Midőn 1841-ben ama felhívásomat, melyet az egek urának oly minden reményt meghaladó nagy áldása köve-

Next

/
Thumbnails
Contents