Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-05-31 / 22. szám

magas céljától, hogy legelső mulhatlan kötelességemnek kell tartanom azok szomorú helyzetén javítani. Es hogy e téren mielőbb óhajtott célomat érjem, számolok az egy­házmegyei tanbizottmány s körlelkész urak lelkiismeretes közremunkálására. Most már megköszönvén a nagyt. egyházmegye sze­mélyem irányában nyilvánított bizalmát, elfoglalom espe­resi székemet, előbb azonban t. segédgondnok úrnak mint elnöktársamnak, kire mindig csak tiszteletteljes érzéssel tekinthetek, tapasztaláson épült bölcs tanácsát, lelkésztár­saim osztatlan szeretetét s az összes egyházmegye képvi­selőinek bizalmát tisztelettel kikérem. RÉGISÉG. TÖREDÉKEK A R. KOMÁROMI HELYÉT HITVALLÁSÚ EGYHÁZ ÉLETÉBŐL. Olvasván Jókai ,,elátkozott" családját, látám belőle a komáromi ref. egyház siralmas állapotát s ohajlám, hogy bár lenne egyén, ki e még jelenleg is diszes egyháznak ré­gebbi történetét nyomozná s habár töredékben is világ elé bocsátaná. Megbecsülhetetlen kincs, mind azon adat, me­lyet egyik vagy másik lelkésztársunk, egyháza múltjából a világ elé bocsát. Mint sok más helyen, eddig ez itt sem történt meg. — Elhatározám hát, hogy felnyitom e sokat hányatott egyház levéltárának rozsdás ajtaját, és benézek a mohosult irományok közé. Tán meg fog bocsátani a di­csők szelleme, ha neveiket, tetteiket töredékben világ elé hozom. A mit egyházunk régibb múltja felől tudunk, azt leg­inkább merítjük az igaz hitben sorsos atyánkfia Kökényesy Mihály jegyzeteiből, ki saját irása szerint 1752 —1772-ig volt mestere az egyház virágzó iskolájának. 0 midőn hivatkoznék tiszteletes esperes Ónodi Sá­muel akkori bicskei lelkész ide vonatkozó kéziratára, ér­zékeny szavakban mondja: ,,Oh ! Fájdalom! nagy sebeket gyakran okozó íájdalom, hogy a gondviselők közül sokan nem forgatják és tanulják országunk decretalis törvényes könyveit mint a venerabilis római clerus. Holott szüksé­gesképpen meg kellene ezt tenni. És olykor az igás bar­mokat és másokat el kellene hagyni. A közjó méltóbb jó a magadénál. A ki ilyen vagy, kevés gondod van az ek­klézsiára, a te szülÖ anyádra." E szavak 1752-ben mon­dattak. Most több mint 100 év múlva is igazak és Ámenek. Komáromban ugylátszik a reformátio után gyökeret vert az ujitott vallás. Legalább nevezett irónk hivatkozva Zádori Andrásnak Váradon nyomatolt bibliájára, melynek tiszta papirosára az, mint 1672. évben komáromi lakos sok dolgot feljegyzett, (Ez a biblia 1752-ben Radványon a Duna mellett, Neszmélynek átellenében Dodog Ferenc, Já­nos és András testvéreknél meg volt, hihetőleg most is meg van) hivatkozva Parschitius históriájára s több akkor élő tanukra állítja, hogy az első római katholikus gazda ember 1660 után költözött Komáromba, névszernt S i d ó Pál, és hogy azelőtt az egész város protestáns volt. 1672. évben januárius 27-én a kalocsai érsek és győri püspök rajok ütvén feles sereggel templomunkat, harangjainkat, oskolánkat, parochiánkat elfoglalta, Veres­m a r t y Mihály és Csúzi Jakab praedicatorokat, muraközi oskolamestert a tanulókkal és gyermekekkel együtt váro­sunkból kiküldötte. A ref. vallásúak két tornyú egyháza, iskolája és parochiája azon a helyen volt, hol az öreg vár kapuja van balkéz felöl, mint ezt fölebb nevezett buzgó ősünk bizonyítja. Miután nem irok rendszeres történelmet, csak rövi­den említem meg, hogy 1672 óta egész 1782-ig nem volt lelkipásztoruk. Leopold és I. József megengedte nekik, hogy a nagyobb ünnepekre a szomszéd ref. egyházaktól hozzanak praedicatorokat. Különben halottaikat magok a hívek temették először ugyan énekszóval később anélkül. Keresztelni a r. cath. parochiára, esküdni Aranyosra vagy Ó-Szőnyba jártak. Szabad legyen nekem 3 okmányt közzétenni e lapok hasábjain, az elsőből ki fog tűnni az egyház 1774 előtti s akkori mibenléte, a másodikból szent jelvényeinek gazdagsága, a harmadikból a két prot. fele­kezetnek testvéresülése, küldolgokbani egyesülése. I. Madari István, Sebestény János, Cseppán János decla­ratioja az árva egyházról, mit a csallóközi esperes kér­déseire 1774. aug. 15 én mint a komáromi ref. egyház elöljárói és gondviselői tettek. ,,Anno 1774 die 15-a Aug. A Csallóközi Venerabilis Tractusbéli Tiszt. Senior Urunk die 16-a pterieti Mensis Juny expediált Currense dispositiojához alkalmaztatott de­claratiója a komáromi királyi városban levő árva Refor­mala ekklézsiának eleitől fogva való sorsának rövid leírá­sával. Secundum Puncta Interrogatoria Currentalia Responsoria. 1. Mi neve az helységnek? melyik vármegyében va­gyon, ha virágzó-e az ekklézsia benne, mikor kezdődött az exercitium ? hány lélek vagyon benne ? 2. Ki a földes ura és micsoda vallású, vagy nemes helység-e ? Ad 1-um 2-um Tekintetes Nemes Komárom várme­gyében situált, Nemes Komárom királyi városban levő árva­ekklézsiában. 3. Ha árva az ekklézsia, hány esztendeje hogy lal­láltatott az exercitium, királyi parancsolat erejével-e, vagy földes úr vagy vármegye? vagy csak egy plebanus autho­ritásával és fortélyával ? ha parancsolat melleit vétetett el, ki kell venni a vármegyétől. Ad 3-um) Az exercitium kétségkívül a XVII. Secu­lurnnak elein, vagy még azelőtt való seculumban kezdő­dött, mivel a mint in Appendice diplomatice hist. az 1647 esztendöbeli diaetalis acták között pag. 24-a látni, már azon seculumbeli 1621. esztendőben ezen ekklézsiának szép épületü templomjok tornyostul, és parochiális házok,

Next

/
Thumbnails
Contents