Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-05-10 / 19. szám

litásai tagadhallanok lévén, pellengérre állittatása mellett sem volt mit tenni egyebet, mint felkérni, hogy adjon véleményt, az általa felfedezett veszélyek terjedésének megakadályozhatását eredményezőt; valamint az iránt is, mikép válhatnék az egyházvizsgáló bizottság adóbehajtó küldöttség kelyett hasznosabb tényezővé. S. J. mind a kettőt örömest elvállalta, pedig az utolsót maguk az egyházvizsgálók is kitalálhatnák. Az elősoroltakon kivül fordultak meg még oly ügyek is, melyek felöli határozathozatalra, bővebb megfontolás s több idő igényeltetvén, mint például: papválasztási szabályaink módosítása, magtárak felállítása, valamely ürességbe jött megye jövedelmének uj papválasztásig mire fordítása, mind ezekről gondolkodni, s a jövő r. zsinatig véleményt készitni, bizottmányok neveztettek ki. A közügyek letárgyaltatván, közügyigazgató M. Gy. egy rövid zárbeszédben meguiitá emlékezetünkben, hogy ismét egy egyházi évnek végén állunk, melyben a mulandóság törvényének nemcsak a napok, de egyházmegyénk két érdemes lelkésze u. m. B. S. besenyői, és M. K. ugrai lelkészek is áldozatul estek. Az elhunytakról mint egyházmegyénk közkedvességben állott tagjairól M. úr kegyeletes érzéssel nyilatkozván, alvó poraiknak nyugalmat kívánt. Azután visszatért az élőkhöz s miután mindnyájunkat egyesített eröveli munkásságra buzdított, a közügyeink vezetésében tanúsított buzgalomért az illetőknek, különösen főgondnok gr. B. F. urnák az egész egyházmegye nevében köszönetet mondván, a gyűlés eloszlatott. E r. zsinaton elhatároztatott volt az is, hogy az iskolai bizottság, mely áll körlelkészek, világi tanácsosok s képzettebb tanítókból, április 13-án Bonyhán értekezletet tartson, melyre hogy a r. zsinathoz nem tartozó világi tagok is a kitűzött napra megjelenhessenek, kötelességévé tétetett az alelnöknek, egy körlevél által a bizottság minden tagjait értesíteni és meghívni; ámde az alelnök úr nem indított körlevelet, kétségen kivül elfeledte, mi miatt némelyekkel áprilist járatott; mert a r. zsinaton jelen voltakannak határozatához tartván magukat, körlevél bevárása nélkül is megjelentek a kijelölt helységben ; ott azonban értésükre adatott, hogy az alelnök a főelnök úrnak az előtt pár nappal hozzá intézett azon kérdésére: „megjárta-e útját a körlevél, mert közel az értekezlet-tartás napja ?u

nagyon röviden azt válaszolá, hogy tudtára az iskolai vizsgák még nem történtek meg mindenütt s ennél fogva jónak látta a bizottság egybe hívását egy héttel elnapolni. Kötelesség mulasztás esetében a tisztességes mentség csak megjárja; de egy egyházmegyei gyűlés határozatát épen lelkésznek kijádzani vagy pláne fuinigalni — több mint merészség. E r d ö a 1 y i. A tiszántúli h. h. egyházkerületi gyűlésről szóló tudósítást el nem hárítható akadályok miatt nem folytathatjuk. S z e r k. A marosi ev. ref. egyházmegye apr. 13. 14. 15. 16. napjain tartotta tavaszi rendes r. zsmat gyűlését Vásárhelyt t. t. P é t e r fi József esperes úr elnöklete alatt t. D ó s a Elek algondnok úr jelenlétében. A felsőbb rendeletek szokásos felolvasása s illetőleg tudásul vétele után ; örömmel hallottuk 1.1. esperes úr egyház vizsgálati eljárásáról s tapasztalatairól tett terjedelmes jelentését. — 32 egyházat látogatott meg vizsgáló társaival kebliieg, mindenütt isteni tisztelettel kezdette működését s különös figyelmet fordított az iskolákra. Örömmel értettük, hogy egész egyházmegyénkben, egyet kivéve papok és ekklézsiák, ketlöt kivéve isk. tanítók és ekklézsiák között egyetértés, megelégedés van. Hogy az ujjonnan rendezett presbyteriumok dicséretes buzgóságot fejtenek ki az egyházi vagyon kezelése, egyházi épületek jó karban állítása és gyermekek iskolába küldetése körül, minek ellentmondhatlan tanúbizonyságául hozza fel, azon név szerint felemlített 23 ekklézsiát, melyek jelen évben nagyobbszerü egyházi épületek, templom torony, papi. és 2 tanítói és isk. ház építéssel foglalkoznak, és a mindenütt kitűnő népesen talált iskolákat. Az isk. tanítók közül bár kevés még, ki az ujabb hangoztatási vagy irva olvastatási módszert alkalmazná, az öregebb tanítók idegenek lévén tőle, de kettőt kivéve mindenütt előhaladást tapasztalt, többeket dicséretre méltóknak talált, mindnyájok felelt pedig hármat különösen dicsérettel kiemelendönek, Balog Sándor majai, K i s Lajos gegesi, K i s Sándor szövérdi isk. tanítókat, kiknek r. zsinatunk méltányos elismerést szavazott. Köszönet t. t. esperesünknek ezen a successiós időkben szokásból kiment jelentéséért ; köszönet ekklézsiáink s iskoláink felvirágzása körüli ernyedetlen működéseiért. A vásárhelyi főiskolánk részére gyűlt segélypénzeket számba vevő bizottmány is előterjesztette, teljesleg bevégzett és a főiskolai pénztárnok aláírásával hitelesített kimutatását. Mely szerint a marosi egyházmegyéből és vásárhelyről kézbesittetett, érvényes körlevéllel biztosított felmondhatatlan és részletekben fizetendő tőke, állampapír s készpénzben összesen 31,130 frt 44 kr conventiós pénzben. Isten áldása legyen a gazdagok forintjai s szegények filléreiből gyűlt összegen ! Egyszersmind, ha nem is hivatalos, de hiteles kútfőből értesültünk, hogy fÖgondnokunk gr. Teleki Domokos úr ö nga, nem várhatva a végleges számvételt, előlegesen számba vétette a marosi, görgényi és küküllői egyházmegyékből gyűlt segély-mennyiségét. És igéretét, hogy a három egyházmegyéből gyűlendő minden 9 ezer frt mellé a 10-iket teendi, nagyszerűen váltotta ki, midőn a három egyházmegyéből 42 ezer frtra menő Összeget 45 ezernek véve 5000 frtról adta be a mélt. egyházi főtanácshoz átnyújtó levelét. — Sok ily derék tagot adjon Isten anyaszentegyházunknak, ki igéretét, még a feltétel teljesülte előtt beváltani siessen — a lelkes gróf főgondnok urat pedig éltesse soká, áldozatokban mindig kitűnő családja diszére, hazánk és anyaszentegyházunk közjavára. 38*