Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-11 / 2. szám

nem vezet célunkhoz. A nevelés szent ügye teheti csak e népet azzá, a mivé kell lennie. Nézzük el Barcaságon a szorgalmas, szépen építkező, vagyonos szászokat, — tekintsük meg a közjövedelmeken épült templomokat, tekintélyes emeletes néptanodákat, ezek mindegyikében csonluk és vérükből való nemzeti érdekükért élő haló 3 — 4 jól képzett és dúsan fizetett tanítóikat ; — tevékeny, méhészetet, gyümölcs- és eperfatenyésztést és egyéb a nép jólétére ható gazdászfjti intézkedéseket felkaroló jegyzőiket stb. Fájdalom nálunk nincs ugy, de szegénységünk, mostoha körülményünk, gyakran idegen ajkú, ellenséges szívű vezéreink alatt mégsem lelt e nép tékozló fiúvá. Önerejére hagyatva, gyakran idegen érdekeknek szolgálva, nemzete édes szavát elöljáróitól alig hallva : csoda, hogy szíve még magyarul érez és magyar szó hangzik ajkain. ... A nevelt népnek nyomóssága van s hogy e nép eddig szerzett és szerzendő nyomósságát nemzete javára áldozhassa : férfiakra van szükség, kik meg tudnak küzdeni a nép színleges pártfogóival, saját vakságával, tudatlanságával. Ily szellemű férfiak kezdtek lenni ujabb időben a hétfalui magyar lelkészek és néptanítók néhányai, de fájdalom még nem mindenik. És itt szeretném tudtul adni az egész magyar hazában, hogy ha ma holnap Barcaságon a magyar falukba papoknak s tanítóknak tanult egyének szükségeltetnek s olyanok Magyarországból jelentkeznek : nem elég csak magyar ajkat, hanem magyer szívet is kell hoznia magával annak, a ki az itteni magyarságnak kenyerét akarja enni. Ideje volna már tanulnunk az oláhtól és szásztól: ebben rejlik e szegény népünk vajúdásának oka. A lutheránus magyarhoz minden esetre közelebb áll a református magyar mint bármely más ajkú lutheránus, a kinek más politikája van s csak a falat kedves neki, de a ki adja: gyűlöletes előtte. A ki nem hiszi jöjjön ide és lássa, hogy ily viszonyok közt nincs haladás. Sokat írhatnék ily kedvetlen körülményekről, azonban sapienti satis. Buzgó jegyzőt csak egyet mutathatok be a haza előtt körünkből, a ki kitűnő hazafisága által e nép hálájára érdemes ; — és e munkás férfiú: P a p p László űr, egykoron Zajzonnak, Pürkerecnek, rövid ideig Bácsfalunak, most pedig Türkösnek jegyzője. E férfiú nem magának, hanem a népnek él; nem sajnálja tanácsát, idejét, nyugalmát; lángoló lelke áttör minden akadályon ; darázsfészekbe nyul s lerontja a régi slendriánt: s az ott lappangó darázsok s kígyók nem ártanak neki. És e nép érti pásztora szavát s követi azt. A tanodai magtárak alapítását ö kezdte meg előbb Zajzonban most Türkösben; minden jó kezdetnek elösegitöje; tűzvészeknél mindig ott terem türkösi híveivel s azután alamizsnát koldul a károsultak számára; egy szóval ily derék embereket küldjön Nagyvárad mindig e földre s ily hazafiakat adjon az ég jegyzőkül hazám közönségeinek : akkor hamarább eljö Istennek országa hozzánk. Bácsfalusi nép tanodánk készen van, de felszenteltetését halasztjuk, mert örömünket megzavarta az oct. 29-ei pusztító tűzvész, mely által 22 család jutott koldusbotra. Az 1848. évben e közönséget, azaz magyarjait kirabolták, egy fél utcáját legyilkolták. 1850 óta megfosztatott pálinkafőzési jogától, következéskép meg a marhahizlaláslól. 1852 óta megfosztotta Brassó a fakereskedési jogtól; 185G ban, 1861-ben most harmadszor leégett; mind ezek dacára tanodát épiténk ; 3500 uj frlból 2000-rel adósok vagyunk, melyeket két év alatt lefizetni tartozunk. És nincsen e széles hazában, ki szenvedésünket megtekintené, ki könyünket letörlené ! Ezerszer elgondolom, hogy a nemzet nagy fiaihoz folyamodom, de félek, hogy szavam nyomtalanul hangzik el a kietlen pusztában. Messze is lakunk a haza szivétől : tán hasztalan leend minden rimánkodásunk ! De mégsem csüggedünk el. Magtárunk 25 köböl árpával meg van alapítva; e magtár betölti minden reménységünket; e magtárt gyarapítani fogják mind azok, kik ösrnerik célunkat, küzdelmünket!!! BarcsaMihály, ev. pap. KÖNYVISMERTETÉS. Principles of tea ch ing; or, the normál school manual: Containing practicalsugg e s t i o n s o n the government and i n s t r u ct i o n o f c h i 1 d r e n. By Henry Dunn. Twenlyf i r s t E d i t i o n , Revised and e n 1 a r g e d. London, 1857. Kezdjük ismét alól. Bíbelődjünk a népiskola dolgával; hiszen a földinives munkája sem fenn jár, sőt a földszín alatt, de azért utána magasra nőtt aranykalászok bókolnak neki. Talán az ilynemű apró munka sem lesz minden siker és eredmény nélkül. A fenneimzett munka, mely már 21-ik kiadás, különböző egyénekhez irott kilenc levélből s egy függelékből áll, arra számítva, hogy a csekély ismerettel, semmi tapasztalattal nem biró ifjú angol tanítóknak szöveg-könyvül legyen. A könyv bár főleg a gyakorlatra tekint, de a kiilönbözőleg alkalmazható egyetemes elvekről sem feledkezik meg. Felhasználja különösen az „Aamerikai növelés és tanítás évkönyveit", melyeket Woodbridge adott ki. Én a kéz alatti munkából, noha az egészet szeretném a közönség eleibe tárni, ez alkalommal egy pár vonást kívánok felmutatni. III. Levél. Az iskola kormányzata. A gyermekekkel igen nagy részben épen ugy kell bánni mint az emberekkel, t. i. az emberi természet állandó és egyforma irányzatához mért elvek szerint. De ugyan ekkor teljesen meg kell engedni, hogy az iskola kormányzata jellemében szükségesképnn önkényes; a hatalmat egy ember akaratának kell gyakorolni, oly körülmények szerint, melyeknek egyedül ö a bírája. Két űt van már és csupán két út, melyeken ama hatalmat cl lehet érni, — az egyik erőszak, a másik befolyás. Mindenik szükséges a maga helyén,* azoknak korához és jelleméhez képest, kik a fegyelem alatt állanak, de mindkettő nem egyenlőn alkalmazható az iskolában. Egy kis gyermekkel, — infant, — nem lehet okoskodni s azért Lockenak igaza volt, midőn dicsérte az anyát, ki nyolcszor csapkodta meg