Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-03-29 / 13. szám
vajudunk az igaz a „krajcáros élő tőke'1, megszülésével, mert a már egyszer megbuktatott és népszerűtlenné tett eszmét sokkal bajosabb életbeléptetni, mint a merőben ujat, és... mert ez a hierarchico-aristocraticus zsinat, meg az az aristocratico-hiérocraticus egyházi főtanács arra törekszik, hogy intézkedései célját, tidvös voltát felfogja, megértse minden egyes egyház, nem „egy reggeli és esteli együtt dolgozás'' után akarja elütni rajtok a port. Táií-e nem tetszik Cs. úrnak? A zsinat és egyházi főtanács a fokozatos képviseleten kivül még egy más tárgy elnapolásával is bűnössé tette magát a Cs. úr szemében; t. i. nem tartotta időszerűnek eltörölni a közfőjegyző successioját a püspökségre. Nem tudom Cs. úrnak gyűlölete a successio ellen oly heves-e mint szerelme a presbyteriosynodalis rendszer iránt; okát sem fürkészem, hisz sz. Pállal szólván: „a ki püspökséget kiván, jó dolgot kiván." Magam is kívánom, mert rosz katona, a ki nem vágyik tábornokságra; de épen ezért nem hogy megbotránkoznám, sőt örülök e határozaton; mert evvel mind a zsinat, mind az egyházi főtanács kimondta, hogy^ ezt a successiot csak a körülmények kényszerítő hatása szülte gyakorlatnak és igy eltörlendőnek véli; abban pedig annyival kevésbé botránkozom meg, hogy evvel nyugodtabb időkre vár, mivel eleven emlékében lehet erd. ref. egyházunk minden igazán buzgó hívének, hogy ez a canon ellenes gyakorlat mennyi kellemetlenségtől, zavartól, romlástól, veszélyes bonyodalmaktól védte meg anyaszentegyházunkat a közel múltban. Most már, mielőtt Cs. úrtól elbúcsúznám, arra a kérdésre felelek meg: miért e hosszú cikk? Az erd. ref. egyház kormányzó testületei lovagjává akarom tán feltolni magamat ? kisebb vagyok annál és sokkal gyarlóbb; de azok nem is szorultak az én védelmemre, megvédik magukat tekervényesebb ellenségek ellen is. r Én csak Cs. urat, kit jóravaló, buzgó, de nagyon heves és meggondolás nélküli fiatalnak tartok, akartam meggyőzni arról, hogy az egyházi ügyekben a revolutio ösvényénél sokkal idvesebb a reformé; hogy itt a nyakra-főre rohanás többett árt mint a késedelem. Az életre megért eszme, húzamosabb vagy rövidebb vajúdás között bizonyoson megszületik a maga idejére, s nem sok hálával tartoznánk annak a bábának, a ki mindjárt mesterséggel akarná erőltetni a természetet. Híjába próbáljuk-harapó-fogóval húzni ki a füvet a földből, önkint előbuvik az, mihelyt a nap melegét megérzi. Nem sok megfontolása volna annak a házi gazdának, a ki kényelmetlenné vált lakházán igazíttatni akarva, viharos télben döntetné ki az oldalát; bekell várni a tavaszt enyhe levegőjével, akkor van helye a rontásnak és építésnek. Ön értekezését egy király szavaival zárja be, én pedig egy pár közmondással, hisz abba van letéve a nép philosophiája: „a mi nyúlik, nem mu. lik; de a ki a szélnek vet, szelet arat." Lámp á s i. ISKOLAÜGY. SZARVAS, februárban. Ha örömmel fogunk tollat, hogy jelenesük a sokoldalú haladást, melyet városunk a nevelés terén mutat: ugy kétszeres örömmel jegyezzük fel a haladás eme tényeit, a midőn ezek a közönségnek arról is tanúságot tesznek, hogy a mely pontján soknyelvű hazánknak a túlzók nem idézik föl a fajviszály ördögét, hanem a helyeit a testvériség és hazafiság szép elve erőket és sziveket közös érzelembe és cselekvésbe irányoz össze: ott bizonyára az ajkak különbözése mellett sem marad el Isten országának épülése s ez által közvetve az anyagi jólét fölvirágzása. Nem szólok itt főiskolánkról s a benne uralkodó jó szellemről, nem emelem ki azon jelentékeny dolgot sem, hogy e főtanoda jelenleg 9 tanfolyamban 14 tanárral 400-nyi létszám felé haladó ifjakat képez, nem érintem az evvel kapcsolt mellékintézeteket sem, minők a rajz-, zongora és énekiskolák s egy tanitó — praeparandia. Minderről fentebbi kiindulásom folytán már csak azért is hallgatok, mert hisz a főiskola nem csupán szarvasi intézet, hanem jogilag inkább a békési evang. esperesség tulajdona. De kiemelem a következő tényeket mint olyakat, melyek inkább a helybeli község körére tartoznak. Február 17-kén evang. presbyteriumunk a köztiszteletii lelkész Haviár Dániel elnöklete alatt népes gyűlést tartván, a derék presbyterek elsőben is a Szarvason szép számmal levő, de eddig csak magániskolák használatára utalt tiszta magyar ajku evang. családok számára egy magyar elemi tanod a egyházi költségen történendő felállítását lelkesen egyhangúlag megszavazták. Továbbá a 9 tényleg létező városbeli néptanodához, melyekben tótanyanyelvü gyermekek önnyelvükön készültségre és jellemre kitűnő tanodai férfiaktól taníttatnak, még egy tizediket állítottak fel (városbeliről azért szólok,