Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-22 / 12. szám

47. 1688. Sepf. 21. Okolicsányi Gáspár le­vele, melyben tudatja a kecskemétiekkel s körösiekkel, hogy Tolva y Ferenc öt ha­talmazta fel a kecskeméti s körösi ekklé­z s i a ügyeinek 0 Felségénél promoveálá­sára, s ö azttenni fogja csak költséget küldjenek. Mint isméretlen Jó akaró Uraimekk kgtek ajanlom kész szolghalatomat. Isten eö szent Fölséghe mind kiván­saghí szerint való Jóknak megh áldássával eörvöndeztesse megh kgteket. Ide küldött kgtek Embereinek érkezésse előtt egy nappal ugy mint tegnap, menvén el innétt edgyik sollicitaló Collegánk Tolvay Ferencz Ur eö kgme, nékem adot Plenipotentiája s Instructioja szerint felszakasztottam azon eö kgmenek irott kgtek Leveleit, és mint hogy szin­tén indulássá előtt bizonyos írást el készetett vala kgtek­hez, s nallam olly végell hadtta, ha hogy kgtek Postaja ér­kezend ide adgyam kezében, im azért azon Levelét megh küldettem kgtekk, el hiszem mind eddigh való köz sollici­tationkk mivoltát; s mind penigh vissza menetelének okait elégségessen megh-foghta irnia kgtekk. EÖ kgme egész­len valamelly helyekk s Varokoknak dolghait itten járta s sollicitalta ream bizta azokk tovább való folytatasat, mind az költséghnek fogyalkozasa miatt, tovább itten nem sub­sistalhatván de máskeppen is mi mindniájan az kik ezen Religionk allapottyaban fáradozó megh felesedett számmal követek voltunk csak azon nyugodtunk megh, hogy a többi vizsza menvén, en reám a ki kétt Varmegyének követsé­ghét viselem eddigbis, és Epperies Várossá követtyére bi­zatatott az dologh, ugy hogy minden helyekről provideálni foghnak kölcséghünkröll, mert minthogy mas világi allapo­tok s Occurrentiak miatt igen késedelmeskedve folyhat ezen mi Instantiank, különös követségh tartássara sok kültségh ís felmégyen ; más az hogy már ez ellőtt kiki maghakivan­sághát speciális supplicatioja altal eö Fölséghének bé ad­van, és azutan is bizonyos Conscriptioban vévén az egész helyeknek az eő Gravameneit, és aztis eö Fölséghének nyuitvan, már azolta csak köz névvel folytattyuk s promo­veallyuk azon Instantiankot egyarant, mindenkor reflexiót s einlekezetet tevén az elébbeni Memorialissinkra ; kihez­keppest az több követek is visza foghnak menni, és csak kgtek hova hamarabb az kültségh dolghaból succurrallyon minekünk, securussok lehet kgtek benne nem külömben mint maghunk dolghait, kgtekétis kivannyuk Isten segét­séghéböl előmozdítani, nalam hagyván Tolvai Ur az kgtek Actainak és Supplicatioinak Páriáit is, tsak hogy az kült­séggel nem kellenék késni mert ne talantan (miis megh szüköltt allapottal lévén) kenszeritettessünk re infecta viszamenni, ha azomban magha Emberét teczik kgtekk küldeni, állyon kgtek akarattyaban. Ezzel Isten oltalmaba ajanlom kgteket, maradok kgtekk Viennae 21 Septembris 1688 isméretlen jo akaró Atyafia Okoliczanyi Caspar mpr. P. S. Mi ugyan megh nem csükenhetünk dolghaink jo ki­menete csak hogy idő vontatas nélkül nem lehet; a több do iránt relegalom magham az eö kglme Le­velére s kgtek Embereinek szóval való relegatiojokra. ki. v ü 1: Prudentibus et Consultissis Dominis N. N. Oppido­rum Kecskeméti et Köröss Ecclesiae Helvetico-Reformatae Inspecloribus et Curatoribus etc. Dnis Amicis honoran. Kecsmemet Köröss, 51. 1688. Oct. 3. A körösi tanács levele a kecskeméti e k k 1 é z s i á h o z , melyben arra szólítja ezt, hogy Szívós Jánost bírja reá a Bécsbe menetelre, s ö reá bízzák, ne pe­dig Tolvayra s Okolicsányira,-az elkez­dett dolog promoveálását. Köteles szolgálatunkk ajánlása után Hogy In Lelki és testi békességgel szeresse kglmeteket kivannyuk! Az Bécsi Utazást a mi illeti, arrul való Levelét kgltekk vettük Nemzetes Okolicsáni Gáspár Urunkéval edgyütt, kikk con­tinentiajokat megértvén, hogy azokra való Resolutionkat eddig kglmetekkel nem közölhettük, annak egyéb Oka nem volt, hanem a mostanni sok nyomoruságokra nézve Embe­reink ithonn Várasunkonn nem voltanak s kiváltképpenn az jelen lévő kisded szüretünkre ki esvén, csak annyira valótt sem kaphattunk Embereinkben ithon kikkel valami kisded discursusunkat közölhettük volna; Hanem ez mai napon egész Tanácsunk előtt proponálván nékünk is ugy tetczik hogy el kezdett dolgunkat félbenn ne hadnánk, hanem te­hetségünk szerint promoveálnánk ha továbra — is Intül áldást és helyünkbenn való inegh mai nlásunkat kívánnánk. Csak hogy ez a dolognak nadgya, ebbéli dolgunkat kire bizzuk. Mert a circumstantiákbul ugy láttyuk, hogy az Au­gust. Evangelicus Atyaíiak majd nagyob gyiilölségbenn vannak, mind az Udvarnál s mind egyéb Tisztek ésMiniste­rek előtt ama férfiúra nézve, a' ki Egykorban Lutheranum regnumat akart volt erigálni, mint sem mi, és a mieink; Azért noha mi semmit nem kételkedünk Tolvay Ferencz Urunkk hozzánk való jó akarattyában, és annak a' böcsü­letes fő Embernek — is (a kit ö kglme substituált maga képébenn) mellettünk való forgolodásában ; De ugyan mégis jobban bizhatnánk az magunk Hitünk cselédgyének hűsé­géhez, az fellyeb említet Okra nezve — is. Kihez képest nekünk ugy tetczennék, hogy jó ugyan a'mások tanácsá­val élnünk, de ha lehet a' magunk kicsiny eszet — is ne hadgyuk el, kiki az magáéra visel inkáb gondot, mint a' máséra, a' fizetést már-is* igen emlegetik, de még Tolvay Ferencz Urunk-is noha mifélénk volt, maga Contractusa szerint, nem töltötte ki egészben az nékünk ígért termi­nust, hátt mások felöl annyival inkáb mitt remélhetünk egyebet; Azért mint hogy ugyan mások-is csak fizetest várnak tőlünk, és ingyenn keveset cselekesznek, kglmete­ket arra kérjük a kétt Ecclésia részérül fizetesért bírná reá Szívós János Urunkat, lám Innék hálá, már az mezzei mun­kának-is alkalmasint vége szakadott ö kglme reá érne, csak valami Egy holnapig-is próbálnánk, ha ugyan vége nem szakadna, ismét modott kellenne keresnünk dolgunkk or­voslásában ; mindazáltal ha ugyan N. Okolicsányi Urunknak

Next

/
Thumbnails
Contents