Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-08 / 10. szám

PROTESTÁNS OLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADÓ-hivatal: A Iipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ: Helybeli : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egésx évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. SÁMSON, Ó TESTAMENTOMI HOSKEP. Bibliai monographia. (Olvastatott a gömörmegyei ev. ág. hitv. papi egylet 1862-clik oct. 39-kén tartott közgyűlésén Gr.-Panyiton. Hogy oly nép történelmében, mely csak hosszú és vérengző harcok után foglalhatta el azon hont, melyet Isten örökségül rendelt neki, hősök léptek fel, még pedig nagyobb számmal, azt igen természetesnek sőt szükségesnek találjuk. Ennél fogva több hősről és azok hőstetteiről tesz emlitést az ó szövetség. Azonban sok tekintetben ezek közt főleg kitűnő Sámson, kinek története nemcsak hogy különös gonddal és részletesen van előadva a bibliában, hanem azért is nevezetes, mivel benne a theokratia sajátságai elevenen visszatükröztetnek. Ép ez teszi azon lényeges külömbséget Sámson és más népek hősei közt, s ki ezt tartja szem előtt, soha sem fog azon hibába esni, melynél fogva némelyek, főleg az új korban, Sámsonban csak héber Herkulest akartak találni, és történelmét csupa mythusnak fogták fel. Igy fó'leg Roskoff: Die Simsonssage Lpzg. 1860. Bertheau Sámsonnak 12 hőstetteit is külömbözteti meg, valamint a görög mythologia Herkulesnek 12 főtettet tulajdonit. Hasonlatosság van ugyan e két hős közt, azoinban ez olyan, mint az indiai Trimurti és a kereszt, sz. háromság közt, vagy a phőnixmadár megifjusodása és Krisztus feltámadása közt. A pogánymonda csak előkép és előkészítés a sz. történelemre. Az ujabb kor egyedül azért kivánja ezt a mythus sorába állítani, mert a valódi theismust elvesztette némely tudósaiban, és vagy a deismus — vagy pantheismushoz hajol. Igy kénytelen a csudát, mint az eleven személyes Istennek rendkivüli működését a testi és szellemi világban, tagadni és a néphagyományból magyarázni. De e felfogás mellett a csudák legnagyobbika áll elő az által, hogy egy nép, mely a fejlődés s nevelés közepén állott, maga gondolta volna ki az őt nevelő eszmét és igy a növendék szerepét a nevelőével felcserélte volna. Mink pedig, kik az események után élünk s végig nézhetünk azok során s láncolatán, abban oly fenséges tervet, összefüggést és egységet látunk, hogy azt csupa vakesetböl vagy költészetből nem származtathatjuk; hanem egyedül egy magasb isteni kéz müvének tekinthetjük. Hozzá járul az, a mit a hittan a testimonium spiritus sancti-nak nevez. A keresztény magán veszi észre, hogy a ki Krisztusban vagyon, uj teremtmény, ezen újjászületés emberi akarat s erő által nem létesült s nem is létesülhet: azért a sz. irás is csak isteni eredetű lehet. E szempontból indulván ki, II. Tim. 3, 16. ,,Ttaaa yr}aa>7) 6ednveoqo^ szerint célom e rövid hősrajzban Sámson történelmét adni főtekintettel a theokratia eszméjére. Ennél fogva Sámson Istennek hőse, kinek célja: előmozditani Isten országát a földön hőstettek által, s mivel az ember egyszersmind szellemi lény is, nemcsak testi erő segitségével, hanem az ész által is. Működése csak addig lehetséges, a meddig az Istennek engedi magát át mint kegyelemeszközt ; a hol pedig saját utján jár, ott a bűnnek szolgálatjába s veszélybe esik. Még tán azon lehetne felakadni, hogy ily hős Isten vezetése alatt ezrek halálának oka, mi az Isten sze-19