Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-12-14 / 50. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADC-hivatal: V Iipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Videktii: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A PROTESTANTISMUS VISZONYA A RÓMAI KATHOLIKA EGYHÁZHOZ ÉS HATÁSA ARRA *) Még a kültermészetben is, ha az egymás mellett létrejövő tüneményeket figyelemmel szemléljük, látni fogjuk, hogy bár egymástól különbözőknek, s egymáson kivül állóknak mutatkoznak, még sincsenek egymástól teljesen elszigetelve, hanem valamely benső egységnél, szoros egybefüggésnél fogva folytonos hatást, a leggyakrabban idomító befoályst gyakorolnak egymásra. E benső egybefüggés, folytonos egymásra hatás még inkább mutatkozik a dolog természeténél fogva a szellemvilág tüneményeinél, hol gondolat gondolatból, egyik elv, egyik eszme idöszerint és közvetlenül egy másik elvből, egy korábbi eszméből születik meg. A szellemvilágot alkotó eszmék, igazságok ez egymásból való successiv létrejövése nemcsak a tökéletesedés azon örök törvénye szerint történik, hogy a fejlettebb, a magasabb álláspont ép az által tökéletesebb és tartalmilag is gazdagabb, mert az alsóbb álláspontnak igazságát (azt mi abban is igaz volt), mint egyik tényezőjét magába foglalja, hanem ha ezen különböző fejlettségű eszmék , mint különböző ernelkedettségü világnézetek, külső leg is egymástól külön létező életkörökben vannak is érvényesítve, a magasabb műveltségi kör az alsóbbra, benső életmüves egységük , s viszonyuk szerint, mindig emelő, magához és magába olvasztó befolyást gyakorol. *) Eleve tiltakozom dolgozatom bármi olyatén értelmezése ellen, miszerint ez akár a rom. kath. egyház iránt való türelmetlenségből, vagy épen tiszteletlenségből, akár bármily polemisalási viszketfgségből, Íratott volna. Az igazság iránti vágytól ösztónóztetve gondolkoztam mindkét egyház elveiről , s azok egymáshoz való viszonyáról, hogy számot adjak önmagamnak arról, hogy miért ezen, és nem amazon egyház hive vagyok ? s hogy ezt tehessem, ki kellett keresnem miben különbözünk, és miben egyezünk meg , az az mi viszonyban vagyunk egymáshoz. Gondolkozásom eredményét közönség elé bocsájtom, főleg hogy a protestantismus felől saját híveink között is uralkodó sok ferde nézetet tisztázni segítsen az által, hogy e tárgy iránt n nálamnál mélyebben látók figyelmét is ha lehet felköltsem. Azt hiszem a romai kath. atyafiakkal való keresztyén békénk, éa szeretetünk már nem azon primitív fokon áll, me" lyen csak bókokat mondhatnánk egymásnak. Ha már a fejlődés ez örök törvénye áll a szellem világ minden tüneményeit illetőleg, nem lehet kivétel az emberi szellem nyilatkozatának legmagasabb körénél, vallásos életénél sem. Söt jelen vizsgálódásunk tárgya annyival kevesbbé képezhet e törvény alól kivételt, minthogy a protestantismus nemcsak hogy akeresztyénségnek a r.k. egyházban kiképzett elveiből fejlett ki, hanem közvetlenül magának a r. kath. egyháznak kebeléből született meg, és pedig az emberi szellemnek épen azon egyházban kifejtett munkássága folytán. Ugy-hogy a történet fölött kissé mélyebben gondolkozva mondhatjuk, hogy a r. kath. egyház ép anynyira nemzette (hogy igy szóljak) és érlelte magában a protestantismust, mint a mennyire ez a reformátorok munkássága által a r. egyház méhéből megszületett. Vagy más szóval, maga a romai egyház segítette létre jöni a protes jantismust, részint positive — a műveltség és a ker. szellemi érettség azon álláspontjára emelkedése által, melyen a reformatio életre-valóan, jogosultan életre kelhetett; részint negatíve — a magában kifejtett ellentétek és ellenmondások által. A hol tehát ily szoros viszony van , mint a szülő és szülött, majd nem az alap és következmény közti viszony, hogy ilt a két egyháznak további életfolyamában is folytonos egymásra viszonylásának , nevezetes egymásra hatásának kellett bekövetkezni , s szüntelenül mutatkozni ; sokkal világosabban következik magából a dolog természetéből, mint ilt tüzetesen bizonyítgatnom kellene. Ha ki nem hiszi, tekintse végig az egyháztörténetet, beláthatja. De meg e müvecske célja kimutatni, hogy a két egyház között mi viszony , és minő egymásrahatás van , a mivel természetesen az is ki leend mutatva , hogy csakugyan létezik e viszony és egymásrahatás. Azonban, hogy a két egyház egymásra viszonylása által melyiknek van a másikra lényegesebb, ennélfogva maradandóbb, alakitóbb befolyása , az a tökéletesedés fölebb emiitett örök törvénye szerint attól függ, hogy melyik foglal el emelkedettebb álláspontot, mind önmagában objective, mind a hivő emberiség szellemi képzett^éfjfc «ezve. Mind a két egyház jelentősége lényegesen 100