Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-02-02 / 5. szám

hosszúsági vonalok (délkörök-meridianusok) felrajzolásai. — Hogy ezt biztosan tehessem, az egyenlítőt osztottam el 36 egyenlő részre. Mikor ez megtörtént, s meg volt jegyezve az egyenlítőn mind a 36 pont; — egyik pont felett megállítottam a vaskört, s balkézzel megfogtam a golyóbist, hogy meg ne mozdulhasson, azután a jobbkezembe fogva a plajbászt, a vaskör mellett, az északi sarktól indulva, az egyenlítő felvett pontján keresztül, a déli sarkig ugy húztam egy vonalat, mint valami linea mellett. — Igy mentem pontról-pontra, mig 36 délvonal ki nem volt húzva. Ekkor készen volt a hálózat plajbászszal. De hogy a vonalok el ne törlődjenek, mindeniket egyenkint olajos fekete festékkel kifestettem. Bécsi koromból olajos festéket készíttettem az asztalossal. Azt edénybe tettem, töltvén reá vizet, hogy meg ne száradhasson. — A mennyit gondoltam, hogy feldolgozok belőle, annyit egy gyógyszertári csuporba (fichtil) tettem s egy kevés terpintin-olajat kevertem belé, hogy folyékonyabb legyen. — Azután egy finom hegyű ecsetettel (penzli) kezdtem kifesteni a vonalakat. Mikor a hálózat ki volt festve, ennek segítségével, az átlászbeli két fél gömbről, lerajzoltam az egész földet, s időnkint mindent kifestettem olajos-festékkel. — Mikor az egészszel készen voltam, fénymázzal (Lack) bevontam az egészet, állványt készítettem hozzá — és ennek segítségével megértettem a föld alakját, a helyek fekvését tanitványimmal tökéletesen. Nincs is annyi pénz, a miért ezen földgömböt valakinek odaadnám ! Ámbár mai időben földgolyót már 4 — 5 frtéri lehet venni. — A mint gyarapodtak tanítási eszközeim, olyan móddal tökéletesedett és biztosiitatott tanításom sikere is. A magam szorgalma és fáradságával állítottam össze néhány legszükségesebb természettani eszközt is. A közönségesebb és legszükségesebb állatok, növények és ásványok összegyűjtésében pedig legtöbbet tanítványaim tettek. Olyan buzgalmat fejtettek ki a gyermekek a természetrajziak gyűjtése körül, hogy alig volt hét, melyben iskolám természetrajzi gyűjteménye valamivel ne szaporodott volna. De ezen részvét, buzgalom természetes is volt, mert látta mindenik gyermek, miként iparkodom én magam minden eszköz beszerzésén, csak hogy őket helyesen és értelmesen taníthassam; — hogy ne tettek volna meg mindent a magok javáért ? Azl meg sem kell említenem, mily hatalmas befolyást gyakorolt ezen munkásság a gyermekek szellemi elöretorekvései s lelki fejlődésére ! Nincs biztosabb és sikeresebb tanítómester a jó példánál! Hogy várhaluók olt a szellemi élet— a tanulás iránti kedv kif.-jlesét, a hol a tanító ímmel-ámmal, csupa gépies kötelességgel végezi munkáját ? A munkásság dy módon való kifejtése, a tanítás biztos sikere állal ol\nn eredményeket mulattam fel, hogy iskolám nemcsak a lolybeli lelkész űr és a lakosság, hanem a fensőbb eg>hazi elöljáróság figyelmét is magára vonla. A jó hir elhalod a földes uraság fulebe is. — A földesúr az akkori időben keletkezett politikai mozgalomban egyik kitűnő résztvevő s a haladó párt tekintélyes tagja volt. KÖNYVISMERTETÉS. A keresztségnek és az űr vacsorájának jelentőségéről; Menyhárt János debreceni ref. főiskolai hittanártól. Ara 60 ujkr. Kiadja Telegdi K.Lajos. (Folytatás.) Áttérvén a t. szerző — értekezésének második felében — az uri szent vacsora jelentőségének tárgyalására: ezt is, — mint a keresztség mivoltának fejtegetésénél tevé, egy kis dogmatörténeti kivonattal vezeti be. Előadja ebben, miszerint az apostolok utáni korszakban mindjárt mutatkoznak mind ajelképes mind a t i tkos egyesülési felfogásnak nyomai és jelenségei; hogy az elsőbb században, még a 4-ik, 5-ikben, sőt később is, voltak a jelképes magyarázatnak nagy tekintélyű követői; azonban a nagy többség a rejtelmes nézethez mindig növekedő előszeretettel ragaszkodván : a jeruzsálemi Cyrill által megvetett alapon egyszer csak megszületett az a tan, hogy a kenyér és bor nemcsak azért neveztetik Krisztus testének és vérének, mivel az Ige vagy a Krisztus teste egyesül azzal, hanem azért, mivel az Krisztus testévé és vérévé változik át. — Ezen átváltozási értelem aztán lassan lassan lábra kapván, mindig több-több tért nyert, s Taskházius Radbert által szabatosan formulázva, végre a jelképes felfogást egészen kiszorította stb. Azonban a tárgynak eme történeti oldala egyrészt sokkal ismertebb, másrészt e kérdés eldöntésére nézve is sokkal kevesebb fontossággal bir, mint hogy nála hosszasabban időzni szükség volna. — Ugyanezen okból nem taglaljuk pontról pontra a reformátorok e tárgybani értelmének párhuzamos körvonalozását sem. De a mi azoknak symbolikus könyveinkhez való viszonyát illeti: erre nézve már indíttatva érezzük magunkat lehetőleg lüzetes bírálat és fejtegetés alá venni a t. értekező előadását. „A reformátusok egy részben ugyan a Zwingli, de nagyobb részben a Kálvin értelmére hajlottak" úgymond a t. értekező — „ez utóbbi ment be a reformátusoknak több hitfelekezeli könyveibe." Azt azonban, hogy a második helvét vallás-tételben is a Kálvin értelme szerint volna előadva az űrvacsorájának jelentése — mint sokan állítják — nemcsak nem tanítja Menyhárt űr, — hanem épen ennek megcáfolása képezi az értekezés egyik fő fő célját; sőt mondhatni, ez szolgál sarkpontjául az űrvacsorájáróli egész tárgyalásának. Idézi mindenekelőtt a vallástételnek ama pontjait és kifejezéseit, melyek Kálvini felfogásra látszanak mutatni. Ilyenek: a XXI-ik rész 5-ik bekezdése: „az úrnak teste és vére megmaradván a magok természeti valóságokban és lulajdonságok-10