Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-11-16 / 46. szám
ságra hangolt felek részéről teendő önkéntes adományok elfogadására tányérok kiteendök. Mindezen jövedelmi források pedig f. évi első adventi űrnapon kezdve megnyitandók és szabályszerüleg használandók. Végre megbízta a f. t. superintendentialis közgyűlés az alulírott elnökséget ezen intézkedéseket a szent gyülekezetek tudomására juttatni. És már ezen megbízatásunkhoz képest, szíves tisztelet s őszinte bizalommal járulunk a dunamelléki ref. egyházkerületi szent gyülekezetekhez, azoknak buzgó egyháztanácsaikhoz, s mindegyik családjához,hogy szívökre támasszuk szent vallásunk s forrón szeretett egyházunk jelen helyzetét, közügyét s kívánalmait Emlékezzünk meg tehát hitbuzgó őseinkről kik a hitbeli szabadságért, ez egyházért, ennek önintézkedési jogaért készek valának mindent áb dozni, minden világi jót nélkülözni; legyünk mi ezeknek méltó ivadékai, erényeik s érdemeiknek örökösei, hogy egyházunkat éjDségben s virágzatban szállítsuk át fiaink s utódainkra! Adakozzunk s áldozzunk az egyház részére Istentől nyert javaink mértékéhez képest s igy gyüjsünk magunknak kincset a mennyben, melyet sem a rozsda, sem a moly meg nem emésztenek, sem a lapok ki nem ásnak. Midőn elmiilik e világ s ennek dicsősége, e kincsünk megmarad örökkés nevünk után be lesz jegyezve az élők könyvébe! Ne feledjük el, hogy a ki Isten dicsőségére, Isten országának terjesztésére hoz áldozatot, az Ur előtt kedves dolgot cselekszik, minek bőséges jutalmát veendi. Ju sson eszünkbe, hogy vagyonosabb nagyjaink elébb már jelentékeny alapítványokat tőnek az egyház s iskola javára; most, miután e haza földének százezerek lettek szabad birtokosai, mindannyi szabad polgár kegyes jóltevője lehet, szükség hogy legyen, kedvező körülmények között, szeretett egyházának. Igen is, tisztelt egyháztanácsok! — hogy a f. t. superintendentiának szent célja elérettessék, miszerint egyházi ügyünk ujabb előmenetelt nyerjen, — fejtsetek ki buzgóságot, tevékenységet, erélyt, célos intézkedések s tettekben, jeles példaadásban! és ti kegyes hivek, teljesítsétek a mi várakozásunkat s örömünket „Az igaz ember irgalmas és osztogat (Zsolt. 37, 21.) „Az adakozó tanácskozik az adakozásról és az adakozásban elölmegyen. (Ezs. 32, 8.) ,,A ki követi az igazságot és az adakozást, nyer életet, igazságot és tisztességet. (Péld. 21, 21.) „Ne fogd meg a jótéteményt, mikoron a te kezed hatalmában vagyon annak megcselekedése ! Ne mondjad ezt a te felebarátodnak : Menj el, azután térj meg, mert holnap adok, — holott tehetségedben vagyon az, a mit kér. (Péld. 3. 27, 28.) A kegyelem s áldások Istene pedig megáld titeket, óh áldjon meg bőven: lelki testi javaival. Ez forró ohajtatunk, ez buzgó imánk. Kelt Pesten, November 7-ikén, .1862. Török Pál, a dunamelléki ref. egyházkerület superintendense. Gróf Ráday Gedeon, egyházkerületi főgondnok. TÖRTÉNELMI ELŐADÁS, minő viszonyban állanak az úgynevezett partiumbeli ekklézsiáink a tiszántúli superintendentiához. (Folytatás.) De midőn ez az esküvés formája t. Dombi János ur eleibe adódott: világosan megmondotta, hogy a superintendenshez való engedelmességre megesküszik, de a consistoriumhoz való engedelmességre nem, mivel „a z e rdélyin kivül" más consistoriumtól nem függhet. Végzés. Azt megismeri ez a consistorium és nem ellenzi, hogy in politico ecclesiasticis a felséges királyi Gubernium parancsolatait a méltóságos fö consistoriumtól vegye a szilágyi egyházvidék és effectuálja is. De mivel a superintendensünk activitása és jurisdictiója a supdtle. consistorium jurisdictiójától el nem szakasztathatik ; nevezetesen LXXXVI-dik kánon szerint a választott esperestet sem confirmálhatja, a senioroknak, kik hivataluk szerint a consistorium tagjai megegyezése nélkül; egészen ellenkezik is a dolog természetivel, hogy valaki valamely consistori-