Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-02-02 / 5. szám

1725-töl 1751-ig szolgáló Csóó István nevü papjáról ezt mondja: fűit filius Stephani Csóó, olim V. tractus veszprémiensis senioris. 3-ik elébb proseniori, később seniori ranggal dobrovitzai Sáfár Miklós, — ki már az 1693-ik évben — a meghalt Sélyei István helyébe — püspököt választó gyűlésen mint polgárdi pap volt jelen ; hanem e papságát 1695-ben a pápaival cserélte fel: honnan azonban másik paptársával Lepsényi Gergelylyel, hogy az egyház békességben maradhasson, elűzetvén, ismét a veszprémi tractusban keresett menhelyet, — és az 1698-ik évi jegyzőkönyv szerint a presbyteriuin tudta nélkül Csor, Peremarton, Palota és Polgárdi egyházakba szerződött idő előtt, — és tettes Vanossi Lőrinc harmincados által, Csorról Fehérvárra hivattatván, a polgárdi egyházba bevitetett; — a miért az 1699. veszprémi tractualis gyűlés eleibe hivatnak mind Dobrovitzai, mind a polgárdi egyház ; de meg nem jelennek, — hanem Dobrovitzai a következett 1700-ik évben ugyan a veszprémi gyűléstől kér bocsánatot hibájiért s reversalissal kötelezi magát megjobbulásra. 1708-ban még csak mint prosenior irja alá magát pápán a püspökválasztást megelőzött egyességnek, — 1713- és 14-ik évi tractualis gyűléseken mint senior voltjelen, — az 1719. évi jegyzőkönyvben már három seniorok emlittetnek u. m. Cl. D. Nicolaus S. Dobrovitzai. R. I). Andreas Patai, R. D. Stephanus Deáki, kik közül Dobrovitzai föesperes vagy senior, a más kettő pedig 1713-ban választott proseniorok voltak. — Erről a Dobrovitzairól a polgárdi egyház jegyzökönyve ugy emlékezik, mint hosszú, nagy szakállú tisztes öregről, — kinek 1669-ben in 8-vo jelent meg egy munkája is Redivivus Jafet cim alatt, melyben jóformán a pápai vádak alól igazolta magát, — és hogy a kuruc-világban ugy mentette meg a helységet a felprédálástól, hogy kapuja eleibe asztalt tétetett, arra kenyeret és bort, s akár kuruc, akár császár népe jött a helységbe, ily atyailag hivta : jertek édes fiaim ! tudom ehetnétek és ihatnátok. — Meghalt 1723. augustus 1. Palai András, ámbár neve a fenmaradt jegyzőkönyvben csak egyszer fordul elő, t. i. 1719-ben, igy: approbatae sunt constitutiones anni 1717. per R. I>. seniores, utpote: per Cl. Nicolaum S. Dobrovitzai, per R. D. Andreám Palai, per R. D. Stephanum Deáki, et per R. D. assessores 1714. in synodo Polgardini adhuc lunc libere celebrata electos. — E Patai Andrásról ennyit tudni a jegyzökönyvek után, hogy 1695. választatik jegyzőnek, — 1696-tól 1721-ig közös pénztárnok, — 1696 ban a partialis gyűlés hosszabb vitatkozás után megengedte, hogy Lepsényből — a táciaknak ismételt kérésekre — visszamehessen Tácra,— és hogy 1712-ik évben zárta bejegyzői hivatalát, bucsuirással adván át a jegyzökönyvet helyébe választott t. Vásonyi Mihálynak, a mikor kezdődhetett aztán Dobrovitzai senior melletti proseniorsága, — bár erről emlékezet jegyzőkönyvünkben nincsen. — Meghall 1721-ben és igy fősenior nem lehetett; mert az 1723-ik évben elhalt Dobrovitzai senior túlélte. — Az 1748-ik évi tractualis jegyzőkönyv és a túladunai püspökök élete irója is 153. lapon Dobrovitzai senior után nem Patait, hanem Vásonyi Mihályt — ki Horvátnak is neveztetett — teszik. Vásonyi Horváth Mihály, kiről az egyházmegyei jegyzőkönyv nyomán semmit sem tudhatni; mivel épen ez időről hiányzik a jegyzőkönyv, az egyházak jegyzőkönyveiből életéről ennyit lehet összeszedni, hogy 1709-től 1714-ig oponyai pap volt, ki is a kuruc világban innen Peremar-Ionba ment, s ott paposkodott 1722-ig— innét ment Tálzra, hol 9 évig szolgált, s ment Veres-Berénybe, honnan 1736-ban Tálzra ismét visszajővén, midőn egy délest a templomban könyörgést tenne, hirtelen meghalt 1737-ik év augusztus 5-én. Mind a berhidai, mind a soponyai egyházak jegyzökönyvei róla ugy emlékeznek, mint mezőföldi tractus senioráról. Sőt K. Válzi János is ugy emliti, mint ki tátzi papságában volt senior, és ki a zsenge-szedést is legelőször kezdette e megyében : és igy seniorsága táci második papságára 1736 és 37-re esik. — Ki lehetett Dobrovitzai után 1723-tól 1736-ig akár senior, akár csak prosenior ? nem tudni, — utána lett nem Kádártai János, mint K. Vátzi János az 1748-ik évben kezdeti jegyzőkönyv II—ik: részében, és utána mások is akarják. Mert Kádártai János a tuladunai püspökök élete 153-ik lapján is csokaiköi vagy móri esperesnek iratik, s onnan jött Kenesére 1709-ben, kiről a nevezett egyház jegyzökönyvében ez iratik : R. D. Joannes Kádártai, senior per certum temporis intervallum Iraclus Csokaköiensis, ab anno 1709. ministravit annis 25, — ita hic loci senio confeclus, vitám cum morte commutavit, Egyházmegyénk jegyzökönyvében sem fordul elő sehol, mint a ki alall gyűlés lett volna, hanem igen ugy mint a közpénztár gondviselője 25 évig. Gál Péter 1723-tól 1743-ig mező-komáromi pap, — K. Vátzi János kisebb jegyzökönyve szerént ez kezdett 1741-ik évi visilaliójakor a mezőföldi egyházmegye számára külön pénztárt gyűjteni, mely az évben 160 frt tett, s 1743-ig halála évéig, 200 frtra szaporodott. — Erről a Gál Péterről van emlékezet a feljebb emiitett 1738-ik évi jegyzőkönyvben Deáki István primarius seniorságából, hogy t. i. minekutána elismerte Deáki seniornak elsőbb-, ségét, esketetl fel seniornak. Tokai Pál 1721 —1752-ig enyéngi pap 9 évig senior háromig superintendentialis jegyző. A superintendentia 1743-ban elhatározta, hogy minden traclusnak saját seniora legyen, ki a rendes seniorokat megillető joggal és tekintélylyel birjon. Mégis Deáki islván Tokai Páll — a 12 jelöltek közül — csak proseniornak választotta. Telt ugyan Tokai óvást e választás ellen, és feleskünni nem akart; de a többség által erőltetvén: azon kifogással, hogy ha a superintendens is helybenhagyja, letelte a veszprémi Deáki által szerkesztett erős esküt mini prosenior. — Azonban a már ekkor betegeskedő Major K. István superintendens elé kerülvén az ügy, ez Komáromi Pál főjegyző álta! vizsgáltatta meg a dolgot, ki is a peremártoni gyűlésen 1744. rendes seniorrá tette s feleskettetle. A hatalmas és czélt nem ért Deáki miatt több kellemetlenségeket kellelt az uj seniornak szenvedni — különösen mikor más tractusok példájára a mezőföldi tractusban is a prédikációs halotti sto-