Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-11-02 / 44. szám

lenlét megkiséretetnék : a szerzett tapasztalatok oly szakgatottak és töredékesek (lennének, hogy azokból az egyes osztályok, vagy az egész intézet tudományos állására vonatkozólag, némi egységes és tiszta fogalmat alkotni felette nehéz, sőt majd nem lehetetlen lenne Fennállhatnak tehát, söt fent kell á 1-laniok egymás mellett a szigorlatoknak és nyilvános közvizsglatoknak: amazoknak az egyes tan u lók szorgalma biztos kiismerhetésének és osztályozásának, emezeknek pedig általában az egész intézet, a közönség és a nyilvánosság érdekéből. És e két intézménynek egymás melletti fennállása, semmi nagy időveszteséggel nem jár, mert a végre, hogy a nyilvános vizsgálatok folyama megkezdessék, nem szükség bevárni a szigorlatoknak minden osztályban való lefolyását; söt műlhatlanul akként kell intézkedni, hogy minden egyes tanár hallgatóira nézve, a közvizsgálat nyomban kövesse az ö szigorlataiknak lefolyását, a midőn minden egyes tanárnak s hallgatóinak, az eddigin felül, nem lesz több idöveszteségök, az őket illető közvizsgálat félnapjánál. A nyilvános közvizsgálatok életbeléptetését, tehát az elsorolt okok és érdekek oly hatályosan javallván, a külföldi vagy hazai intézetek mostani páldáját, bár mit mutatna is az, szabályzónakés döntőnek a véleményezők nem tekinthetik. Vannak azonban több hazai főiskolák, hol a nyilvános közvizsgálatok, a legközelebbi évek alatt is, szakadatlanul gyakorlatban valának, és teljességgel nem lehet biztosan állítani azt sem, hogy a külföld hasonló intézeteiben, a nyilvános közvizsgálatok miként sohasem voltak, ugy most sincsenek gyakorlatban: mert az angol, skót, északamerikai, belgiumi és helvét iskoláknál — melyeknek példája előttünk több tekintetben fontosabb, mint a németeké — valóságos példái vannak, legújabb időkben is mind általában annak, hogy a nagy közönségnek évenkint rendszeres alkalom nyujtatik, a főiskolák tudományos állásáról való tudomás-vételre, — mind különösen maguknak a nyilvános közvizsgálatoknak. Egyébiránt, a német, vagy bármely országi azon főiskolát s kivált egyetemeket, melyeket egyes fejedelmek, vagy papi testületek alapítottak, tartanak fen és kormányoznak; s melyek közvetlenül ezeknek tartoznak felelősséggel, meg kell különböztetnünk a mi főiskoláinktól, mind étalapjokra,jmind kivált az egyetemeket rendeltetésökre nézve is. Van még egy nevezetes szempont, melyet a válásztmány véleményadásánál különösen figyelmében tartott, ezt azonban, a jövő számra kell hagynunk. HALLJUNK SZÓT, ÉS NE ZÁRJUK BE FÜLEINKET KÖNYÖRGŐ TESTVÉREINK ELŐTT! A magyar protestáns egyház önmagára hagyatva , segítséget, Isten után, senki mástól nem várhat, mint önfiaitól; ezeknek önzéstelen lelkesedése képezi azon kiapadhatatlan forrást, melyből hazánkban első keletkezése óta folyvást merítvén, egyházainkat és iskoláinkat a virágzás azon fokára emeltük, melyen más hitfelekezetüek hasonló intézeteit, ha külpompában nem is, de belértékre nézve minden esetre utolérni még mindég sikerült. Midőn az újvidéki szegény egyház következő siralmas történetével sziveinkhez fordul, ne feledjük, hogy önfentartásunk forog itt kérdésben, és hogy soha közhasznubb és szentebb ügyre nem áldoztunk, mint midőn ezen idegen elemek közé vetődött egyház ügyefogyott állapotát felkarolandjuk. Szerk. Nt. Szerkesztő ur! Ha kegyes engedelmét kinyerni szerencsések lehetünk, bátorkodunk ezennel nagybecsű lapjában, — árva egyházunk mult s jelen szomorú helyzetét, csak egyszerű rövid vázlatban közleni, s hazánk jobbsorsu egyházaihoz s minden rendű buzgó fiaihoz részvétért s pártfogásért esdeni. Keletkezését ezen újvidéki ref. egyház körülbelől — (a forrás, melyből merítettünk, csak traditio, legöregebb hallgatóink s tiszt. Sebestyén Pál urnák jelenleg kölkedi, s ezen egyház volt 3-ik lelkészének elbeszélése, miután az egyház minden könyvei, melyekből talán hitelesebb adatokat lehetne venni, szinte a forradalom áldozataivá lettek, s igy irott kútfő nincs) — 1800-ban vette. Ekkor ugyanis Bács vármegyének egyik népesebb helységéből, Ó-Morovitzáról — Sándor és Bálint főbb családok vezetése alatt egyszerre 30 — ref. család költözött be Újvidék városába. Laktak ugyan már ez előtt is itt elszórva néhány ref. mesterember és napszámos családok, — de ezek gyülekezetté csak is ezen 30 család megtelepedése után velők egyesülve formálódhattak ; mert ezek egy László István nevü tanítót hozván magukkal, számára a város egyik szélén az úgynevezett Pernyávolban egy egyszerű kis épületet árendábakivevén, vezetése és tanítása alá bízhatták gyermekeiket, s igy egyik föszükségen segítve lön. — Mihelyt azonban egy kissé jobban összeszedhették magukat, azonnal mélyen érezni kezdék az irás ama szavainak igazsá-