Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-10-19 / 42. szám

ban nyert alapot kellő fokozatban építse és egészítse ki, másfelől pedig oly modorban legyen közölve, mely a növendék eddigi ismereteihez leginkább illő, szellemi fejlettségével legjobban összehangzó. És e módszert fel is találjuk e miiben, még pedig véleményünk szerint, nem csak azért, mert — mint az előszó mondja — e füzet ,,a földirat tanítására is az elemző módszer alkalmazását kisértette meg" (hiszen más könyv is tanit elemző módszer szerint, s még sem igy), hanem azért, mert e módszer szerint „nem az egész föld, hanem annak egyes részei vannak előbb rendre felvéve, még pedig nem országokra és birodalmakra osztva, hanem egyes, a természet által kijelölt és saját változhatlan jellegekkel ellátott, darabokra, mely egyes daraboknak alakjával, éghajlatával, növényzetével, általán minden természeti sajátságával megismerkedvén a tanuló — mint művész az egyes mozaik darabokból a mesteri müvei — előbb a löld egyes részeit, s miután mindenik részt ily módon áltanulta, magát a föld kerekségét is összealkothatja fejében, s maga elibe varázsolhatja, épen ugy és olyannak, a milyen a nagy Mindenségben." Az elemző módszernek tehát nem rideg alkalmazása, hanem annak ezen u j alapra fektetése (melyet természetes módszernek bátran nevezhetnénk), teszi előttünk becsessé e füzetet. De lássuk hát a kivitelt. Mindenek előtt megjegyzendő , hogy e mü sikeres liasználhatása bizonyos földirati jártasságot feltételez, s a mennyiben gymnasialis alsóbb osztályok számára ?an írva, joggal feltehető, hogy a vele foglalkozó gyermekek Magyarország földiratát bizonyosan tanulták, s a földirat elemeivel ismeretesek. „Minthogy azonban — jegyzi meg az előszó, mintegy használati utasításul — most már a tengerek is előfordulnak, s nevezetesen a tengerek és szárazföld közti viszony; meg kell ismertetni a gyermekkel a szárazföld felszínének különböző alakzataival, meg kell tanítani, mit nevezünk hegységnek, hegyvonainak, hegyágnak, hegyélnek, csúcsnak, lapálynak, fenlapálynak; továbbá a szárazföld és tenger közti viszonyból fejlődő alakzatokra, milyenek például sziget, félsziget, fok, földszoros, földnyelv, s viszont tudnia kell, rait hivnak tengeröbölnek, tengerszorosnak, tónak, mocsárnak. Mindezekre némi segédeszközül szolgálhat az az ábra, melyet a füzet borítékán láthatni. (Egy kis térkép, melyen a fenebbi földfelszinalakzatok rajzban szemlélhotők). Meg kell továbbá a gyermeknek mondani, hogy valamint bennünket, ugy az egész földet mindenütt levegő veszi körül, ebben a levegőben koronkint bizonyos renddel többféle változások történnek, s hogy a levegőben történő ime változásokat nevezzük éghajlatnak. — A föld egyes részeinek tanítása előtt futólag egy földtekén vagy képen meg lehet mutatni neki az egész földet, de minden részletesebb ismertetés nélkül, legfeljebb csak azért, hogy lássa meg, mik a földrészei, s miként állanak a tengerek között." Ezen szükséges előkészület után, Európa térképét a növendékek elibe függesztvén a tanitó, egyenesen így kezdi meg tanítását :Mit mondhat unkEurópáról? A kérdések a szövegben is benne vannak) s feleletül — folytonosan mutogatva — igy magyarázza meg: Európa egy nagy félsziget, mely csak keleten van összekötve a szárazfölddel stb. Milyen a felszíne? A keleti és északi része inkább lapályos, a többi nagyobbára hegyes, széle szabálytalan stb. M i k h a t á r a i ? Északon stb. Ezek után I. A SKANDIVANIAI FÉLSZIGET cím alatt igy folytatja : Európa éjszaki részén milyen szárazföldet látunk? Egy nagy félszigetet, mely éjszakról délre kanyarodik ; neve: skandivaniai félsziget. Határai, nagysága. Milyen a felszíne ennek a félszigetnek? A félsziget legnagyobb részit egy rakás hegység foglalja el, mely éjszakon kezdve, csak nem végig nyúlik az egész félszigeten stb., igy leiratnak a hegyek alakzatai, magaslatai, kőzetei, s a bennök előjövő ásványok. Melyek a vizei? Megemlittetnek a folyók, tavak, s c-zek partjain találtató nevezetesebb városok. Ily módon folytatva a vizsgálódást, a fennebbieken kivül, minden ilyetén formán felvett egyes földterületre nézve, mig a következő kérdésekre kapunk feleleteket: Milyen az éghajlata és az idő jár ás? Milyen a növényzete? 31 iféle állatai vannak? Miléle népek lakják? Mivel foglalkoznak a lakosok? E kérdések alapján és pedig nem az emberi munkásság vagy csak képzelet által megjelölt és igy változó, hanem maga a természet által felállított állandó határok, mint a száraz és víz eloszlása, alakja, a száraznak hegyvonalok, folyamraegyék, fensikok és lapályok , azaz természeti vidékek szerinti megkülönböztetéssel, a következő egyes darabokban mutatja be egész Európát: I. A, S k a ndinaviai félsziget, II. I s 1 a n d. III. A B r i tt sziget e k, IV. A z európai éjszaki 1 a p á 1 y. V. A k özép-európai hegyrendszer. VI. Az Alpok. VII. A keleti vagy orosz lapály. VIII. Krím. IX. A Pyrenifélsziget. X. AzApenini félsziget. Xí ABaíkanhegység. XII. A görög félsziget. Ily alapon s ugyanezen természetes felosztás szerint tárgyaltatik a többi földrész : Ázsia , Afrika , Amerika és Ausztrália is. Szebb, jobb és célszerűbb módszert már képzelni is alig lehet; s mi, ha mindjárt előszeretet vagy elfogultság vádja alá esnénk is, kimondjuk, hogy a földirat tanulását vonzóvá, hasznossá, és a mi legfőbb, természetessé, csak is igy tehetjük. S midőn módszerén kivül, még azon alaposságot, melylyel a tárgy kezelve van, nyelvének tiszta magyarságát (sajnos , hogy magyar műben még ezt is meg kell dicsérnünk!) előadásának egyszerű, világos és szabatos voltát kell kiemelnünk, csak azt sajnáljuk, hogy e füzetnek eleje és vége nincs ; eleje, mely az előkészítő részt, s vége, mely a következő folyamot, a polgári, mértani földiratot és a népszerű csillagászatot foglalná magában. Vajha az épért oly tudós, mint gyakorlati paedagogus szerző e hiányzó részek kidolgozásával is mielőbb megörvendeztetne! Mint e mű igen becses oldalát emiitjük még meg, hogy benne a VIÍ—X. lapokon, a szövegben előforduló