Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-09-28 / 39. szám

l>an kellene megoldaniok ama feladatot, mire pedig nem képesek; feladatuk a formai képzésen túl inkább csak az ismeret anyag gyűjtésében állván. Ezért kivánám , hogy a szoros értelembeni gymnásium — mely t. i. az épen említett célokra tör — hat évre vitessék vissza, de megtoldatván három bölcsészeti évfolyammal; ártalmatlanná tevén igy a gymnásiumi tanfolyam megrövidítését, és a többi. — Ha erre a hat osztályra visszavitel — ellenmondásra nem találván — kimondatott: ugy, ha hallgatag is, el kellett fogadva lenni azon felfogásnak is, mely a gymnásium célját a fentebbi módon szűkebbre szoritá. A történeti hűség és teljesség érdekében részemről ennyit; az ügy érdemleges megvitatására mindig kész leszek, feltevén természetesen, hogy az ellenvélemény vitatói ép ugy megfogják az én, s nézettársaim indokai tisztaságát engedni, a mint én övékében nem kételkedem. Kiindulási pontul igen alkalmasan szolgálhat a tiszáninneni egyh. kerület küldöttségének 1861-ik sept. 29-én Szántón benyújtott, s a „Sárospataki füzetek" jelen folyamának IV. füzetében közölt jelentése. Kerkapoly. KÖNYVISMERTETÉS. KATECHETIKA, szerzé Kolos Dániel a sárospataki főiskola papja, s az erkölcs- éspaptan rendes tanára. Sárospatak 1862. 200 1. Ára 1 frt 15. k r. A nevezett munkával egy uj fajta növény lett ültetve egyházi irodalmunk szegénykés kertébe, még pedig egy oly fajú növény, melyre rég olta lett volna már szüksége magyar protest. egyházunknak, s melynek a vallásos-erkölcsi élet fejlesztése körül egykönnyen alig felfogható szerepe van, mert hiszen valamely egyén, nemzedék, testi lelki boldogsága nagy mértékben függ a célszerű vallásos neveléstől, — célszerű nevelésről pedig szó csak ott lehet, hol helyes elvek, tapasztalatok adják az alapot, irányt. Azért a munka megjelenésén mindenesetre örvendenünk kell, mert legalább megtörte az utat, ha mindjárt benne több javitni és változtatni valót találunk is. A munka a bevezetésen kivül két főrészt tartalmaz; jelesen I. Rész: A katechetikai tanrendszer, s II. Rész: A katechetikai tanmódszer megalapítása. Mindenik Rész ismét több szakaszra fejlik, — igy az első Rész első szakaszában elöadatik : a katechetikai tantárgy megalapitása, — másodikban a katechetikai tantárgy beosztása, A) az életkor ; B) külviszonyok, C) a tantárgyak felfoghatási fokozatára figyelmezve. A 2-dik Rész első szakaszában elsoroltatnak a katechetában szükséges egyéni tulajdonok, feltüntettetvén a katecheta A) mint tanitó, B) mint példány, C) mint vallásgyakorló, D) mint fegyelmező; — második szakaszában ; a katechetikai előadási módok. Végül a „Toldalék"ban találand az olvasó „mutatványokat a katechetikában előforduló eljárási módokból." Szerző lelkesültsége, népünk valódi vallásos neveltetése iránti hő buzgósága, végig vonul az egész könyvön, s kétségkívül ez maga igen jó hatást szülhet, majdan nemes gyümölcsöket eredményezhetend a lelkészi, tanitói pályára lépőknél; — valamint szép eredménynyel kecsegtetők a 2-ik Részben elhintelt elvek, nézetek, szabályok s tapasztalatok, melyek megismertetik a vallástanitót magasztos hivatásával, s azon módszerrel, mely hivatása kellő betöltésében segéli. De a mi a Bevezetést s az első Részt illeti, itt igen sűrűen-feltűnik, hogy szerzőnek e mü készítéséhez, áttekintéséhez a kellő idő hiányzott, s ezeknek gyökeres kijavítása mielőbb óhajtandó. Legyen elég csak néhány példát felhoznom. Igy helyesebb volna talán előbb a katechetika fogalmát adni, s azután beszélni annak állapotáról, jelen viszonyok közti feladatáról, s különösen pedig céljáról. 3. §. A 10. és 11. §-ben adatik ugyan a katechetika etimologiai történelmi fogalma, vagyis inkább adatni mondatik, de én egyik fogalmat sem találom, — a 10. §ban megmagyaráztatik a xary/zív szó, de a katechetikáról egy szó sincs, — a 11. §-ban már volna egy pár sor, de ennek meg tartalmát nem helyeselhetem, „az egyházi atyák kifejezéke (t. i. a katechetika) szóval, azok szóvali tanítását, kik keresztyénekké akartak lenni" ezt mondja szerző, de én kétlem, hogy azok az éles eszű egyházi atyák katechetikának nevezték volna azt, a mi a katechesis t. i. hogy összezavarták volna a cselekvést, az arról szóló tudománynyal. A mit e két §-ban nem találunk, megleljük végre a 12. §-ban. Itt a katechetika meghatározása adatik, még pedig igen helyesen (eltudva a kis stilistikai hibát), valamint igen helyes a 3. §. (melyet igen kár volt a 12-vel egygyé nem tenni), elsőbb felének tartalma, — elvetve természetesen a 16 sornyi egészen felesleges praeludiumot — hol ez mondatik : ,,A katechetika célja: katechetikát képezni, vagy más szóval: „azon tantárgyak s szabályok magalapitása, melyek által a katechetai működés várt eredményét valósithatni reményijük." Ezek igazak, és ha szerző e két három sort, s a 12. §-ban foglalt definitiot folyvást szem előtt tartotta volna, igen sok hibától megmenekedett volna, p. o. nem mondaná ugyan csak a 3. §. végén : a katechetika „célja, hogy a világ, önmaga (de csak nem a katechetika ?) és Isten ismerete által oly hitet ébresszen stb.; — nem lenne a 16. §. a 17-töl oly elütő; jelesen amaz szerént az első szakasz : A katechismusi tanrendszer tárgyának slb., — emez szerént, a katechetikai tanrendszer tárgyának, (a tartalom mutatóban pedig: a katechetikai tantárgy stb.), — tehát katechetika, katechismus, söt a 21. §. szerént (hol ezen kérdésre: A szentírás lehet-e a katechetika tárgya ? ez a felelet hosszasb tárgyalás után , pedig nem tollhibai felelet: A biblia minden helyeivel, nem olyan, mit katechizátió tárgyává stb.), katechizatio egészen egy jelentésűek. — Nem mondatnék a 9. §-ban e nevetséges dolog: a katechetika végig kiséri az embert az egész életen, — a 33. 34. §. egészen kimaradna, vagy ellenkezőt tartalmazna, — mert ha 12. §. szerént: „A katechetika ....a kezdő egyház tagokat stb.," akkor a 33. §. helyett meg van felelve, a 34. §. pedig nem akarhatja a koporsóig nyújtani a katechetikai (katechetai he-