Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-09-28 / 39. szám

erélyesen, az egyházak szellemi és anyagi javait tárgyazó legkisebbre is kiterjedő figyelemmel tartotta a kormányzói bölcsességgel jeles főpásztor püspöki vizsgálatát, mint a k.-fejérvári egyházmegyében, ugy jósihletettségi affectio nélkül merem állítani, hogy ily püspöki vizsgálat megtermendi az egyházi életben hasznos gyümölcseit. Borús arccal, könnyes szemmel emiitette fel a főpásztor, hogy mint közfőjegyző jelenlévén a károly-fejérvári egyházmegyének 1847-ben tartott püspöki vizsgáitatásán, az akkori papok közül most csupán kettőt üdvözölhet ; kettőn kivül a többiek az elvérzettek és hollak helyett mind ujak; de hiszi és reményli, hogy az ifjú lelkészekben is az isteni gondviselés Nehémiásokat adott, kik felélesztöi és újra teremtői lesznek a népében és anyagi erejében kipusztított egyházmegyének; és a vizsgálat folyta alatt ki is tünt, hogy hite a főpásztornak nem volt alaptalan , mert mint jellemzöleg fölemlittetett e napi egyik toasztban egy nem papi személy által, midőn az idvezitö a Sinagoga fejedelmének leányát feltámasztotta , mondván : „A leány nem halt meg, csak aluszik," ugy láttuk mi, e vizsgálat alkalmával, vallásos uj életre ébredve a kiöltnek hitt egyházmegyét, s pedig nem csodatevő erővel támasztatott az újra, hanem az egyházi javak kikeresésében, viszszaszerzésébeni férfias tevékenység, azok feletti éber gond, célszerű és lelkiismeretes kezelés által. Örömünk volt látni, hogy az egyes egyházak javai mily ritka ügyességgel kutattattak ki, szereztettek vissza és tétettek jövedelmezőkké az egyházak javára, s mind azokról mily tiszta és igazán adatolt számadásokban adott kimutatást a püspöki gondos és szigorú vizsgálat előtt, a derék és fáradhatlan egyházmegyei esperes 1850-től mostanig. ' Kimutattatott, hogy a régebben 15, s most tizenegy anyaegyházból álló egyházmegyében hét templom, nyolc papilak és hat iskola épült igen kevés hijján, csaknem földig ontott romjaiból újra, s mind ott, hol iskolaképes gyermek van, ha csak egy kettő is, azoknak taníttatásáról gondoskodás is van. Kimutattatott pedig lelkiismeretesen vezetett s igazán adatott számadásokban, mind az azokra fordított pénzmennyiség, mind a forrás, miből a pénzmennyiség előállott. Láttunk e kimutatásokban csodát is, de a melyet az isteni gondviselés állított elö, egyes egyházak tőkéi, vagy clenodiumai visszanyerése körül, de láttunk mindenekfelett mindennapi és folytones áldozatot igénylő munkásságot és fáradhatatlan elöljárói igyekezetet. A vallásos élet azok közé tartozik, miknek fentartása azon módon lehetséges, a mily módon életre jött; az áldozatkészség, terhektől és veszélyektőli vissza nem rettenés, és rendületlen apostoli buzgóság voltak az eszközök, melyek által a ref. anyaszentegyháznak vallásos élete kezdetben létrejött, és csak ezek által is tarthatja fenn magát, vagy sehogy sem ; fel tudták azt fogni a nehéz idők után a károly-fejérvári ref. egyházmegyének papjai, s a mennyiben tehették, mindezen erényekben maguk j;:rlak elöl, hogy buzdítsanak másokat is, és látjuk is a sikert, mivel most tizenegy és kevés idő teltével tizenhárom anyaegyházban leend élete, és pedig biztosított élete a ref. sz. vallásnak. Örömmel hallottuk a főpásztor zárszavaiból, de meggyőződtünk magunk is, hogy ily lelkészi buzgóság és gond alatt szent vallásunkon a pokol kapui soha diadalmat nem veendenek. ACSA. — Sept. 27-én volt alkalma az acsai ev. egyháznak bebizonyíthatni, mi benső tisztelettel viseltetik közbizalom választotta egyházi főnöke, főtiszt, superintendens Dr. Székács József ur irányában , kit e napon mélt. Kubínyi Ágoston nemzeti muzeuin igazgatójának kíséretében átalakult templomának felszentelésére üdvözölni volt szerencséje. Érkezését jelentették az acsai regényes „Ragos" nevü hegyről elsütött tarackok, és ugyanakkor a toronyban megkondult harangok. A fogadtatás történi egy díszes vegyes bandérium által az acsai határon; a faluban a tömegesen megjelent nép által, hol leányaink lelkes üdvözlettel s egy ékes koszorú átadásával szivök érzelmeit s legbensőbb tiszteletöket nyilvánították ; b. Prónay Gábor várkastélyában pedig az egyetemes felügyelő ur személyében s b. Prónay István, ugy mint a helybeli lelkész s az egyház elöljárói által, hol egyházi áldozatairól országszerte, s különösen egyházunkban hírhedett b. Prónay Gábor szívből eredő, szívhez szóló s az egész környezetet könyekre inditó magyar szónoklattal, az egyház részéről a megbízott lelkész személyében tótul üdvözöltetett, melyre a főt. ur ismert ékesszólással válaszolván, felkisértetett a kastély nagy teremébe, hol Ö reá uj meglepetés várakozott, mert Prónay Gábornö szül. b. Podmaniczky Sarolta uri családja élén fogadta a főt. urat, kit ifjú b. Prónay Dezsó nagy reményekre jogosító, példás méltósággal előadott üdvözlettel fogadott, melyet ő szivhóditólag viszonozván, a családot megáldá, s a szmáára kijelölt teremekbe vonult. Sept. 28. összesereglettek egyházunk legkitűnőbbjei Podmaniczky bárók ,Kosztolániak,s testvér érzelmeikről ismert nagylelkű Ráday grófok, a szomszéd földes urak, papok és tengernyi nép, mely a várkastélytól két sorban egész a templom föajtajáig kiállitatván. 9 órakor megkondultak a harangok, s az ünnepélyes menet elindult célja felé. A menet élén ifjú b. Prónay Dezső, mint a templom építő család természetes képviselője vitte a templom kulcsát, egy ékes párnácskán ; utána nyomba édes atyja b Prónay Gábor, főt. suprens, mélt. Kubinyi Ágoston, tiz lelkész az istenitisztelcthez tartozó könyvekkel és szent edényekkel; ezeket követték az uri hölgyek, a fennevezett minden rendű uraságok, a vidékiek, s a helybeli egyház tagjai, A menet a templom főajtaja előtt megállapodván, főt. suprens ur szokott megszólítás után „nyissátok fel a kapukat" átvevé a templom kulcsait, s átadá b. Prónay Gábor urnák, hogy a templom ajtaját felnyitván, azokat a helybeli lelkésznek kézbesítse. Ez megtörténvén, bevonult a lelkesült sokaság a pompásan felszerelt templomba, hol rövid orgonálás után, mely a teljes csendesség helyreálltáig tartolt, megzendült az egyház megragadó éneke, melynek végeztável föl. suprens ur felszentelé a templomot az oltár előtt, oly ékes szólással és kenettel, mely csak neki sajátja; mely megalapitá a peéti