Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-09-28 / 39. szám

együtt ignn meg vala kopva ezért is azt most az egyház kiujitlatni akarván, két buzgó híve az egyháznak, Diós György és Halász István ingyen ajánlkoztak végrehajtani a nagy munkát, mely buzgó ajánlat közelismeréssel fogadtatván a jegyzőkönyvbe iktattatott. (Folytatjuk.) Of ISKOLAÜGY. NÉPNEVELÉSI STATISTIKA — S ALKALMI SZÓZAT A NÉPNEVELÉS ÜGYÉBEN. Miskolcon, a helv. hitvallású egyház összes iskoláinak vizsgálatai: tp. hó 10-én értek véget. Kitűzött cim — ez egyházra vonatkozik ; hátulsó, — felerésze : ,,neked mondom lányomasszony, — de fiamuram is érthet belőle!" Az ,,utcai," három leányiskola vizsgálata — junius 22-én tartatott. — A népnevelés ujabb elöhaladásának, ez iskolákon, semmi nyoma. Husz évvel, ezelőtt, nem jobban, nem roszabbul tanítottak ezekben, mint most. Sok jót tanítanak — roszul. — Kérdés és — szajkó-felelet; semmi értelmezés ! Önállóság, meggyőződés, éberség, készség s több eféle, elgondolhatlan kellékek egy, jó népiskola tanítványaiban, itt, hiában kerestetnek, — mig az ellenkező ferdeségek, keresetlenül, ötlenek szemünkbe. A fösuly, mint ezelőtt: mit tudom én: hány száz évtől fogva?, — most is, a verselésen, ezen, a kisdedek közül kikorbácsolandó mételyén a valódi, nem a ,,szem kápráztatása végetti" tanithatásnak, nyugszik, elmozdithallanul. A tanitók, bár meglehetős íizetéssel láttatnak el: vagy nem akarnak, vagy — mint egy — teljességgel nem értenek a tanításhoz. — Svájcban, a zürichi kantonban egy, rendes néptanító fizetése, négy évig: 520; öttől tizenkettőig: 700 frank — s innen kezdve, minden hatodik évben, száz — száz frankkal több, mi az államtól: „öregségi pótlék" név alatt adatik; de 1000 franknál nem megy fölebb, — mi, a mi pénzünk szerint, körülbelül, ugyanannyi v.frtot tesz kí.w

) Ennél, a mieink többet kapnak — s mégis, mily végellen különbség a szellemi produkció 1 Ezt, nem hasonlításul hoztam föl; mert, miképen egyik, ugy a másik téren sem lehet itt semmi hasonlat, — hanem csak fölhoztam, hogy 200 pl'rt mellett is lehet kitűnő iskolákat szervezni ügyes, hajlamos tanítókkal; szigorú felügyelet s a szükséges tankellékek folytonos beszerzése; szóval: komoly akarat, haladnivágyó igyekezet s dologhozértés hozzátudásával. De, tekintsük meg még közelebb : minő lábon áll nálunk a népnevelés ! Annak előrebocsátása után, hogy ez ügyben, nálunk, a petyhüdt kormányzat miatt, semmi moccanás nem történik; az iskolák, a legnélkiilözhetlencbb tankészletekkel, minőkkel már szegény, falusi iskolák is. *) Geselz uber das gesammte Lnterrichlswesen des Kantons Zürich. 1859. 100 1. ékeskednek , a legnyomorultabb mértékben sincsenek ellátva: — térjünk át — számadalokra l A három, utcai népiskola, az „Entwurf" beköszöntése után, a mily hatalmas, oly erőszakos, visszaható módosításon ment keresztül. Az egyház — szegény — — s fögymnásiumát, á tout prix, föl akarta tartani. 12 tanár kimutatása kívántatott. A figyermekeket, az utcai iskolákból, kitiltotta, a gymnásiumi épületbe szorította, három elem itanár vezetése alá bizta — se hármat is, a kívántatott 12 közé, illeszté. Nem rosz fogás volt; de, végeredményében, immár, káros. Az elemi finevelés — centralizál t a t o 11! Ily terjedelmű városban, ez, egyet jelent a népnevelés megölésével. Ki kívánhatná, hogy a széleken lakó gyermekek, mindennap, csaknem félnapi utat tegyenek meg?! E hálátlan intézkedés ferdeségét leginkább mutatja az, , hogy a legszigorúbb tilalom dacára is, mindenik iskolában, jelenleg is — folyton: 10 — 18 figyermek taníttatik — titokban. Az ilyenek aztán, természetes, mint nem törvényes iskolások, censurát nem adhatnak. De hány szüle menti magát, és nagy igazsággal, ha gyermeke nevelésének elhanyagolása miatt kérdeztetik, az iskola messzeségével: — a jó Isten tudja ! De lássuk a számokat! Az utcai, három iskolában: 185 leány- s a gymnásiumi épületben szorongó elemi fiiskolában: 170; összesen 355 tanulógyermek van ; mely szára ez egyház népiskola népességi átalányát mutatja. A gymnásiumi. összes népességnek, vegyük, a lehizelgőbb számítással: 3

/5

-ét:—150-et, miskolciakul: a tényleg iskolábajárók száma: 505 főt teend ki. Ez—és a lelkek száma közti arány, még a debreceninél is, sokkal kedvezőtlenebb. Nt. Révész Imre űr, e lapokban, hivatalos, statistikai adatok nyomán inegállapitá, hogy azon vidéken, a lelkek összes számának vagy legalább : i

/1

0

része teszi az iskolakötelezettek számát; pedig ott csak négy év vétetik föl iskolakötelezettség idejéül, — inig a mi tantervünk hatot kívánván: mindenesetre magasabbra emeli az iskolakötelesek számát. A műveltebb németeknél, biztos statistikai adatokból merithelő-Ieg 14, 15 százalék az iskolakötelezett. Szászország-és Hollandban 6 ; Poroszországban 7 ; Angliában 8 ; Belgiumban 9; Felső- és Alsó-Ausztriában 11 s Franciaországban 12 lélekre esik egy iskolaköteles gyermek. Tekintsük csak magunkat! Vegyünk föl, könnyebbség és biztosbság tekintetéből néhány szomszédos, kisebb gyülekezetet s vonjuk el a számtani tanulmányt! S. K e r.e s z t u r ban a lelkek száma, az 1862-iki, hivatalos kimutatás szerint 761; az iskolázóké 84. Zsolcán a lelkek száma 883; az i s k o 1 á z ó k é 101. V a 1 k o n a lelkek száma 325 ;az iskolázóké 40. Vattán a lelkek száma 253; az iskolázóké 34. — Innen az következik, hogy mivel a tényleg iskolázok száma is többet mutat 10 percentnél; iskolakötelezettek, de iskolába nem járók pedig, a legrendesebb egyházban is, a tényleg iskolázok összes létszámának 1 eg alább %-ét megközelítik ; tekintetbe véve továbbá az északibb fekvést, mint a népesség szaporábbságának egyik tényezőjét — is: