Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-09-07 / 36. szám

hallomásból som volt szerencsém ismerni: igaz lélekkel mondom, hogy őket, — ha sértve érezhetnék is magukat, — mert az adomát reájuk alkalmazni nem tudom, a szer­kesztőségnek nem lehetett szándékában megsérteni. Sárospatak, aug. 24. 1862. Antalfi János. GYÁSZHÍR. A nemes-dédi ref. lelkész I. t. Veres István f. hő 24-dikén este, életének 56. évében megszűnt élni. Benne a so­mogyi ref. egyházmegye egy tudományos és szelid lelkii papját, gyülekezete, melyben fiz év óta ernyedetlen szor­galommal kapálta az Úrnak szőlejét, buzgó lelki-alvját, a gyászoló özvegy, kivel 30 éveket, a hymen láncai által egybe fűzve töltött, felejthetlen, páratlan hüségü férjél, három árván maradt leányai, a híven gondoskodó atyát vesztették el. Temetése f. hó 26-án délutáni két órakor történt, nagyszámú közönség jelenlétében. Gyászbeszédet a temp­lomban, mely a zsűfolásig telve volt, ugy hogy a hallga­tóság egyrészének kün kelle maradni, t. t. Horváth Endre inkei ref. lelkész, a temetőben pedig t. t. Nagy Zsigmond ns. kisfaludi ref. lelkész urak tartottak. A kisérök seregében kevesen voltak olyanok, kiknek szemeiben a részvétnek konyei ne csillogtak volna. Illő is, hogy a gyülekezet, buzgó lelkipásztora koporsója felett a részvétnek könyeivel áldozzon, melyekkel részerint le­fizetheti a hálának azon adóját, a megérdemlett bérnek azon jutalmát, melyre magát az evangeliomnak hiv hirde­tője érdemesítette. Áldás hamvaira ! Nyugodjék a kiszenvedett békével! Vésse (Somogy), aug. 27. 1862. S z. S., véssei ev. lelkész. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „Alkalmi Verse k" cimü műre. Szüksége mutatkozván, hogy prot. egyházi rituálénk­bán ugy a béltartalom, mint a külalakra néz'.e a jobb izlés terjedjen : azt vélem, hogy közjóra való dolgot teszek, ha hivatalom alatt részint temetési, részint más alkal­makra irt verseimet, a közhasználatnak általadom. E célból elhatároztam azokat Rácz Ádám miskolci nyomdájában 150 tömött lapon kinyomatni. A mü folyó év dec. 25-ére fog megjelenni, s az elő­fizetőknek postai űton pontosan megküldetik. Előfizetési ár: 1 frt o. é. Az előfizetési ívek kiadó Rácz Ádámhoz lesznek bér­mentve beküldendők. Gyűjtőknek minden 10-ik után, tisztelet-példány jár. Miskolc, julius 10-én J8(>2. RáczAdám, #*sef u.'.y m o s y Sámuel, könyvnyomdász és kiadó. " Á. Pfis szerző. A MOLDVA-OLÁHOBSZÁGI MISSIÓ ÉRDEKÉBEN. A napokban szerencsésen volt a bukuresti derék lel­készt, tiszt. Koos Ferenc urat magamnál látni. Barátságos beszélgetésünk természetesen főbbként szívünk szeretett ápoltja, a moldva-oláhországi missio kö­rül forgott és kimondhatlan örömömre szolgált a magyar missio működésének egyik leghitelesebb szemtanujától oly értesüléseket nyerni, melyek tiszt. Czelder Márton űr felöl táplált reményünket a legfenyesebben igazolták. „Példátlan a buzgóság — mondá t. Koos űr, — me­lyet Czelder testvérünk közel két év óta a pályán kifejtett, melyre Isten dicsőségére és nemzetünk javára lépett. Mig áldott munkássága nyomán egymásután keletkeznek a ren­dezett egyházak, iskolák, Pitesten oly prot. templom emel­kedett, mely a városnak legkitűnőbb épülete stb. stb. ad­dig ö maga heteken keresztül főttet nem eszik, söt sokszor száraz kenyere sincs." Kell-e többet mondani, hogy minden protestáns em­ber, áldozattételre buzduljon és szent kötelességének is­merje, e vallási ugy mint nemzeti tekintetből fontos ügy gyámolitását tehetsége szerint előmozdítani. De föl kellett ez idö szerint említenem az ügyet, miu­tán néhány hó óta csaknem merőben megakadt az adako­zás és aggodalommal nézünk azon időnek elibe, midőn a buzgó férfi több tövissel mint dicsőséggel hintett pályáján megállapodni lesz kénytelen, mert nem lesz egyáltalában ereje tovább haladni. S e gondolatra, megvallom, arcomba szökik a szé­gyenpír. Micsoda ! Ott felejtjük az annyi buzditó áldással el­bocsátott testvérünket? s a magyarországi egyetemes prot. egyház nem lenne képes egyházunk és nemzetünk érdeké­ben működő egyetlen egy inissionáriusnak kenyeret adni, mikor a maroknyi herrnhuti egyház egy maga egy missioi nagy intézetet képes fentartani ? Hál félbe akarjuk hagyni az annyi szép reménynyel kezdődött kegyes munkát ? Nem hiszem, mert nem birom hinni és azért csak pi­henésnek nézem a tétlen intermezzot, mely után annál me­legebb részvétre buzdulandnak a vallásukat szerető hívek. Van szerencsém egyúttal jelenteni, hogy t. Czeldei M. testvérünk a missio javára erdélyi ref. püspök, föl. B o­dola Sámuel űr költségén ily cimü munkácskát bocsátott közre : „Egyházi alapszabály a moldv a-o 1 á h­országi elszórt ref. magyar ekklézsiák­ban 1861. a missio kezdetétől." Ára 10 k r. E munkácskából egy csomót hozzám is beküldött a szerző és igy nálam kapható. Eddig vettek : segédgondnok Bernáth György űr 10 péld., Gózon Lajos 5 péld. 5 frt. Segédgondnok Magyari Kossá Sámuel 1 péld. 10 kr. Nt. Szász Károly 3 péld. 30 kr. Tiszt. Fördős Lajos 20 péld. 2 frt. Tiszt. Kelecsényi Mihály 10 péld. 2 frt. Nt. Gángol Jánosi esp." 10 péld. 1 frt. Nt. Miskolczy István esp. 10 péld. 1 frt. Nt. Csikai Imre esp. 25 péld. Tiszt. Horváth Gábor 10 péld. 2 frt. Tek. Péter

Next

/
Thumbnails
Contents