Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-09-07 / 36. szám

bitaliono credendum esse" innen ónként kövelkezik. hogy a szentháromságot nem tagadjuk. Superintendcnsünkel oda utasítva továbbá, hogy a helv. vallásuakkal való unión törekedjék, ez alatt csak is az 1791-iki zsinat következő harmadik cikkére gondoltunk: ,.Cum porro utriusque confessionis evangelici, jam per se a r c t o v i n c u I o s i b i m u t u o j u ti c t i, fraternam, quae inter eos ab initio obtinuit. conjunctionem colere, a t q u e e i i a m arctius ads t r i n g e r e c u p i a n t, neque in eo, quod régimén adtinet, contraria prlncipia habeant: utraque confessio in eo craluit, ut ecclesiae ambarum confessionum, s a 1 v i s d o gm a t i b u s e t ritibus, cuique confessioni p r opr i i s , in regimine ecclesiastico et constituendis sibi superioribus, saltem in praecipuis aequabilitatem et uníformitatem observent." Végtére erőszakos magyarításra, valamint egyházunk soha nem gondolt, uo-y jövőre sem gondolhat. Előfordult a pátensben megígért 94 ezer frt maradványából külföldi egyetemeken tanulandó ifjaink számára megajánlt államsegély ügye is, melyet el nem fogadánk, söt ennél is tovább menve, az ezen segély megnyerése végett netán folyamodandó iljaink bizonyítványainak aláírásától, a csődnek legújabban megparancsolt kihirdetésétől superintendensünket eltiltottuk s ha mégis találtatnának a segélyt elfogadó ifjak, azokról azt végeztük, hogy egyházi hivatalokba közöltünk nem lesznek beállíthatók. A nógrádi egyházmegye intézkedésre szólitá fel az egyházkerületet, hogy a jegyzői hivatal választassék el a tanitóitól. E sokoldalú megfontolást igénylő tárgyban az egyházmegyék lesznek minden lehetőt elkövetendök, hogy legalább a vagyonosabb gyülekezetek válaszszák el egymástól e két hivatalt. Tanácskozásainkat folytatjuk; ha köztudomásra méltó uíjy előfordul még, azt közleni el nem mulasztom. G-y. PÁPA, aug. '23. A n. t. pápavidéki egyházmegyének itt tegnap rendkívüli közgyűlése volt, számosan megjelent lelkész és tanitók, nem különben több egyház képviselői jelenlétében. — Tárgyai im ezek. 1. A derecskei gyülekezet ügye, mely egyház u. i. a legközelebbi, Veszprém városában tartott e.kerületi gyűlésen kedvező határozatot nyervén abbeli kérelmére, hogy a tanítói és lelkészi hivatalt egy személyben egyesíthesse: most c hivatalnak alkalmatos egyéniséggeli betöltését kérte, — s miután a helyszínén működött küldöttség a dijlevelet elkészítve, most az hivatalosan megerősíttetett, s jegyzőkönyvbe vezetni határoztatott, a f. t. e.kerület meghagyásához képest egy segédlelkész rendeltetett a nevezett gyülekezetbe. 2. Nem kis aggodalom merült fel: miként leszen betöltendő a leveli adminislratura, miután az ott működött segédlelkész Derecskére rendeltetett, s az egyházmegyében jelenleg csak ez egy segédlelkész van ? Növelte továbbá az aggodalmat az is, hogy n. t. esperes űrnak, a testvér egyházmegyék egyházi kormányzóihoz küldött, segédlelkészeket kérő levele, kedvezőtlen választ nyerhetett csak, s azon egyetlen egyéniség is, ki a tavaszi gyűlés előtt bekebelezésért s censura letehetésért folyamodott, most írásban benyújtott nyilatkozata szerint visszalépett a lelkészi pályátok Néhányan mutattak ki ugyan bizonyos közvetítő űlat, s melyre lépni egyiránt mindenkinek szíves óhajtása is volt, ámde a visszalépéssel az érdekelt t. férfiú iránt tett legesei) b szeretetet hívén bebizonyíthatni, a közvetítés indítványozói is inkább abban egyeztek meg, hogy a küiröl jövő ajánlkozások vétessenek figyelembe. — Ekkor a n. t. esperes űr két levelet mutata be, melynek egyikében, előbb a mezőföldi esperességbe bekebelezve volt Szab ó József űr ajánlkozását n. t. Boli Mihály űr tolmácsolja, s ajánlatával támogatja, — a másikban szinte egy segédlelkész nyilatkozik, a pápai egyházmegyében, átjövetelre késznek. — A gyűlés, a krisztusi evangeliomi szeretet s megbocsátás szelleme által áthatva, s azon reményben, hogy az ó ember sírján, az erkölcsi erö uj embert teremthet, elhatározá t. Szabó József urat kebelébe befogadni, söt n. t. esperes űr hivatalos rendelkezése alá helyezni. A másik ajánlkozó kérelme tudomásul vétetett, — mivel az öszszel már az eddigi káplány hiány, több, az egyházmegyéből származott, s itt szolgálni óhajtó ifjak által megszünendönek remény 11 et ik. 3. Fontos tárgyát tevé a gyűlési tárgyalásoknak az adorjánházi, s egeraljai egyházak elkeseredett ineghasonlása, melynek káros következményei már az általános gyűlölet színezetéből kifejtőzve, egyesek irányában is elviselhetlenné, a vallásos buzgóságot pedig teljesen megsemmiteni igyekvők kezdenek lenni. — A viszály kiegyenlítése nem egyszer kísértetett meg már, söt egy tekintélyes küldöttség a helyszínén is megjelent már, ámde sikertelen. Ugyanazért most kényszerítve érzé magát az egyházmegyei gyűlés, a nyilvános jogtalanságok ellenében határozottan lépni fel, s egy, a n. t. esperes és tek. segédgondnok, s egy lelkészből alakított küldöttséget azzal megbízva, illetőleg felhatalmazva a helyszínére küldeni, hogy ez, tegyen még végleges kísérletet a békés űtoni kiegyenlítés és a kedélyek lecsillapítására, de ha ebbeli buzgalma s fáradozásának sikere nem lenne, belátása s hatalma, teljes szabadsága s erejével intézkedjék — minden lépésüket az egyházmegye magáénak ismervén el. Még néhány, kisebb érdekű tárgy merült fel, de melynek a jegyzőkönyvben sem levén helyre szüksége, itt is elmellőzöm, — csak azt említem még meg, hogy a már régebben sürgetett jegyzőkönyvi hitelesítés, melynek elmaradása nem egyszer szült már, s nein egy testületben kellemetlen zsurlódásokat ezúttal, még a gyűlés szétoszlása előtt megtörtént. De bezárom soraimat: most vonul el ablakom alatt a bánatos arcú, halottas sereg, hogy végnyugalmára kisérje, az annyi reményt, magával, kora sírjába vitt szeretett tanár, s jó barátot: P e ti Józsefet! 1! megyek,'hogy koporsója fölé bánat könyeket, s a nyugalmat biztosító hantok körül néhányat én is hullathassak !!!... T.