Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-01-26 / 4. szám

gyet vettem észre, de a sötét idő miatt ezt szorosan meg nem vizsgálhattam. Fedele kopott, zöldszinü, egyszerű vékony pergamenhártya. Kötése bizonyosan az eredeti. A példány teljesen ép. Régi könyveink legnagyobb része cimlap nélkül, csonkán jutott hozzánk, s az ép példányok ily részletes leirása arra is való, hogy a csonkák könnyebben meghatároztathassanak. A második levelen ily felirás és megszólitás áll : Serenissimo ac piissimo principi Maximiliano, regi bohemiae, Archiduci Austriae, Duci Burgundiáé etc. Domino suo clementissimo gratiam et pacem optat a DEO patre per IESVM christum. Ezek után maga az ajánlólevél szövege, azon korban gyakori szó-összerántásokkal nyomva, igy kezdődik : Non possum Serenissime princeps hac exigua pagella satis deplorare miserabilem ruinam, continuasque calamitates gentis ac patriae nostrae inclytissimae. Quae judicio omnium eruditorum, quí históriás tractarunt, hactenus contra barbarorum incursiones, reliquis ad occidentem christianis nationibus, clypei instar semper extitit : quam misere nunc, non mahometana rabié solum, verum etiam cruento Antichristi intestini furore laceretur. Certe aequiori animo pericula corporis tolerare possemus, sí animi internis consolationibus, ex eloquio divino petitis, non destitueremur, — quibus nos penitus, grex Epicureorum Antistitum (quid apud pauperem christum imperia. et sub splendidis religionis doctrinaeque titulis, suam magis quam Dei glóriám quaerunt) privare nititur, ut animo simul et corpore intereamus.u

stb. stb. Ezen bajon segitni akarva, ugymond, Felséged városában Altemburgban, „Typographiae officinám, non sine m axima cura et impensis erexi." S hogy itt micsoda tudomány nyomatik: azt ezen három egyházi beszédben, melyeken az egész keresztyén tan sarka megfordul, Felséged tanácsosainak Ítélete és vizsgálata alá terjesztem; leginkább azért, hogy a Krisztus keresztjének és érdemének ellenségei által félrevezettetve, a tudomány ellen ne támadjanak, de söt inkább védelmezzék azt stb. stb. Isten tartsa meg Felségedet^ „cujus tutelae contra omnium fanaticorum calumnias, me, una cum studiosis bonarum literarum nostrae fidei commissis, subjicio. Altemburgi Pannoniorum, Calen. Április (April 1-sö napja). 1558. R. T. M. Deditiss. Gallus Anaxius Altemburgianae Ecclesiae Minister. A harmadik levelen feljül : „Az Úr Jézus Christusnak szentséges vacsorájáról való predikácio.u

— Néhány sorban, az eredeti helyesírást követem. „Természetszerént bennek vagyon ez az emberekben, hogy az ő eleiknek régi dolgairól örömest tudakoznak és a szenteknek eletin, nagy kikivansagval chodalkoznac. Minec okaert az ennek előtte való időkben, sokan mentenek messzeföldre, és külömb külömb országokra szarándokság járnyi, hogy a regi szenteknek avagy cliac a temetőket láthatnák és azokban részec lehetne. Minekünc annálinkab illik, a christusnak jeles emlékezetin chudalkoznunk, mellyel nem csak szemeinket legeltetjük, hanem lelkünk is táplaltatik. Mert mikor az ő attyahoz akarna mennyi, és az ő lelki orszaglasát el akarna kezdenyi, ebben az emlekezetben liagyá nekünk, a mi megváltsagunknak és üdvösségünknek nagy arrat. De e nagy kenchre az emberek igen kevés számot tartanac." stb. stb. Az urvacsoráját igy határozza meg: „Az urvacsorája az Istennek fijától szereztetött jegy, melylyel a Krisztus az ő testét és vérét, bizonynyal és valóban minekünk adja, és azáltal minket megerősít a mi hitünkben, bűneinknek bocsánat járói és az örök életről. E magyarázat megjelenti e sakramentonmak hasznát," „Mert a Krisztus,' mivelhogy az ő halálával és tulajdon vérével váltott meg a mi bűneinkből, és ugy nyert minékünk bocsánatot: az ő érdemét, melyei a keresztfán nyert, minekünk az ő igéjében osztogatja a külső jegynek általa. Melylyel azoknak, akik azt eszik és iszszák adja az ő testét és vérét, hogy az ő ígéretének, ennek hozzánk való vétele, legyen elöljáró és foglaló jele. Azért mondja a Krisztus, hogy vegyétek és egyétek ez az én testem, mely ti érettetek elárultatik. Annak utána azt is hozzá teszi: igyatok ebből mindnyájan; e