Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-08-24 / 34. szám
mind a szülök, mind pedig a növendékek tökéletesen meg voltak elégedve és a szülök kiadásait e drága időkben nem csekély mértékben kiméli s célszerűsége tagadhatatlan, jövőre is fentartatik, s abba, ki bele jutni akar, mindenki különbség nélkül felvétetik. Nem hiányoznak ezen jótéteményeken kivül a szegény ifjak felsegélésére az előkelő házaknál kapható paedagogiák és stipendiumok sem. Rolh-Teleki ösztöndíjban három tanuló részesül, melyhez járul még hat Clementisz István és egy Sóhalmy Samu János-féle kisebb stipendium, és e f. évben két dobsinai fiú számára örök időkre megszavazott ingyenszállás, tanilás és alumneum. Igy állván tehát fötanodánk, mely a jövő tanévet sept. l-jén kezdendi meg, el lévén látva a szükséges tanerők és taneszközökkel, nem hiányozván abban a testgyakorló intézet, a rajz és francia nyelvtanítás sem, azt a szülőknek figyelmébe jó lelkiismerettel ajánlhatjuk s őket gyermekeiknek kellő tudományos és vallásos kiiníveltetéséröl biztosithatjuk. Hasonlóan a szülök pártfogásába és méltó figyelmébe ajánljuk az egyházunk felügyelete és Wittchen Aurél nagyobb leánytanitó vezérlete alatt fenálló leánynöveldét is. Ámult nyári vizsga ezen intézetben, melyet K r a m in a rcsik Károly ésHajtsi Sándor fötanodai tanárok is lelkes közreműködéssel és tanítással gyámolitának, oly fényesen ütött ki, hogy mind a szülök, mind pedig a hallgató gyülekezet teljes megelégedéssel távozott ej. Látható volt a növendékeknél nemcsak a pontos felelet, hanem a tiszta felfogás és minden tantárgyban a kellő otthonosság is, melynek érdekét növelte még a szép rajzolatok és női munkák sokasága is. Jövő tanévben Wittchen űr gouvernanteot is szándékozik intézetében tartani, mi által, hogy a szülök kívánságát annál nagyobb mértékben elégítheti ki, kétséget nem szenved. C z é k u s. NYILATKOZAT. Addig is, mig az isteni kegyelem tanszobáim falai közé vezérelne s betegségemből fölépülten higgadt kedélylyel s tényekkel cáfolandhatom meg K. P. urnák a „Prot. Egyh. és Isk. Lap" legközelebbi számában a b.somogyi népnevelésügyet nagyon is setét színben föltüntetö levélkéjét, — nehogy az érdemes olvasóközönség csak pillanatig is tévhitben tartassék — ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatom : miszerint az a mellé /. alatt csatolt exameni specimen mindamellett, hogy szórói-szóra igaz lehet, az ezt kisérö rajzolat nem egyéb, mint egy ülfélen fölkapott lemez nélküli tükör, melyben a testület nagyrésze nem láthatja meg magát nemcsak, söt az olyanokra is sajnálkozva néz, — kik — midőn tökéletesebbeket is mutathatnának löl, csupa írási viszketegböl ily s ehhez hasonlókat foglalnak keretbe, s tesznek ki nem csekély gűnyul a t. olvasóközönség szeme elé. Pest, jul. 28. 1861. Molnár István, b.-somogyi néptanító. KÖNYVISMERTETÉS. A ,,Prot. Egyh. és Isk. Lap" 26. számában megjelent, német olvasókönyvemet ismertető cikkre néhány észrevételt tenni kötelességem. Valamint szükséges, hogy Magyarország idegenajku lakosai magyarul tanuljanak, ugy viszont a magyarnak nagy hasznára vagyon idegen nyelveket megtanulni. A német nyelv bennünket legközelebbről érdekel, mert a németek töszomszédjaink, s mi velők szorosabb összeköttetésben vagyunk mint más nemzetekkel; minden tanítónak, ki polgári iskolában működik, érdekében áll tehát, hogy tanítványai a honi nyelven kivül legalább még a németet megtanulják. E gondolat vezérlett engem, midőn magyar és német olvasókönyveimet készítettem, továbbá nem azt tartottam szemem előtt, milyen olvasókönyvet óhajt A-vagy B-tanitótársam, de minőre nekem volna szükségem, ha valamely polgári iskolának vezetésével bízatnám meg. Innen a magyar és német olvasókönyv ugy szerkesztetett, hogy a keltő együtt használtassék. A két nyelven irt olvasókönyvek mintegy egészet képeznek, s bennök elegendő anyag van halmozva, melyet a tanitó növendékei javára felhasználhat; ámbár igy egybekapcsoltattak, mégis oda kellett törekednem, hogy mind a magyar, mind a német önálló egészet képezzen. Iskolai olvasókönyv nem iralik a nevendék magán használatára, hanem hogy ö azt tanítója felügyelése és vezetése alatt használja; annyiban tehát igenis különbözik az ifjúság számára irt könyvektől. Ezeket okvetlenül ugy kell szerkeszteni, hogy a tanítvány azokat egyedül maga használhassa, anélkül, hogy az olvasásban felakadhasson: abban azonban némely tárgyak bővebb magyarázását nyugodt lelkiismerettel a tanítóra lehet bízni. A logika ellen vétettem volna, ha, mint liszt. K. F. űr óhajtja, az uj testamentomból válogatott hasonlatosságok közé a zsidók történetéből is néhány cikket kevertem volna. Ezeknek a következő szakaszban vagyon helyök. Minthogy bennünket mint keresztyéneket, a zsidók története, mint magyarokat saját nemzetünk viszontagságai leginkább érdekelnek : azért e két nemzet életéből a magyar és német olvasókönyvben együtt annyit vettem fel, mennyi az olvasókönyv helyes beosztása melleit felvehető. A történetből felvett olvasmányoknak nem a történelem tanulása főcélja, hanem inkább az, hogy a nevendék erkölcsi életének bizonyos irányt adjanak, jelleme fejlesztésére és szilárdulására szolgáljanak, mit közönségesen költött elbeszélések által vélnek elérni. Igaz, hogy a történet egyes adataiból is sokkal több életrevaló tudományt szerezhet a növendék, mintsem a legjobb költött elbeszélésből : hanem az olvasókönyvet igen is meg kell különböztetni a történeti tankönyvtől. Ebben chronologiai szökdelések lehetségesek, de abban ilyenekről szó sem lehet, ha csak egyes biographiai cikkekben nem; de oly szökdelésröl, melyért a biráló űr megró, épen nem.