Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-08-03 / 31. szám

vitézség, állhatatosság, rendkívüli nagy szorgalom. türelem, az ország fejedelméhezi megbeesülhetlen ragaszkodás, — tulajdona minden szlátfnak; — zene, ének, vidámság, barátság (Geselligkeit), vendégszeretet nálok otthonos. E lelki hajlamok mellett rendithetlen szilárdsággal ragaszkodik a szláv nép egyházához s távol van töle minden felekezetieskedés. Alig van nép, mely az evangyélikus vallásért annyit szenvedett volna, mint a szláv. Németországnak egyik jelentékeny férfia, ki hazám egyháztörténelmét nagy szorgalommal áttanulmányozá, ezelőtt kevéssel igy irt egy theologiai lapban: „A mennyire a vértanuskodás egy népegyházban (Volkskirche) tiszta lehet, tiszta volt az a slávoknál, és mi örvendünk e szenvedésvirágnak (Passionsblume), mely tövisek közé rejtve, Isten dicsö'ségére virágzott.u A slávok — mint a csehek törzsrokoni, — a reformátió eló'tt nagyobbrészint hussziták voltak. Ez volt az elö'készület a reformátiólioz, és ebből megfejthető', hogy a slávok Luthert mindjárt első fellépésekor oly nagy örömmel üdvözölték. A római püspökök és az ellenkirály Zápolya János megkísérték a reformátió bejövetelét minden uton módon megakadályozni. Zápolya már 1527-ben egy sláv papot és tanítót, mert Luther értelmében tanítottak, megégettetett, hogy ezzel a többieket megrettentse. De hiában, mert nem sok idő múlva már Magyarország más népei közt is elterjedt a reformatio, ugy hogy 1557-ben már az országnak kétharmada lutheránus volt, és az ország nagyjai — mágnásai — közül csak hárman maradtak katholikusok. Azonban nagyon hamar kitűnt, hogy a magyarok nem oly komolyan buzogtak a lutheri tan mellett, mert már 1563-ban a tarcali 'sinaton Zwingli és Kálvin mellé állottak, — mig a slávok egyetemben, a németek a legnagyobb, a magyarok csak egy kis részben ragaszkodtak a lutheri egyházhoz. Ez által a lutheri egyház megtisztult, de még mindig 3 milliónál több liívöt számlált; de, csakhamar végzetteljes időknek kelle következni. A református magyarok politikai és egyházi rombolásai (Wühlereien) azon nézetre vezeték az osztrák kormányt, miszerint a protestantismus és forradalom karöltve járnak egymással; azért eszközökről kezde gondoskodni, melyek által e gonosztól megszabadulhasson és melyek által a róm. kath. egyház elvesztett területeit visszafoglalhassa, — és kik lettek volna erre hajlandóbbak, mint a probalitási elvű jesuiták? Főként ezek szolgálata vétetett most igénybe, ezekre bizatott a Magyarországon szépen virágzó lutheri egyház megsemmisítése is. I-ső Leopold idejéig azonban, azaz 1657-igjelentékenyebb sikert nem mutathatának fel. Iíanem nagy szerencsétlenség vala az, hogy a reform, egyház mindinkább és inkább belekeveré a politikát és nemzetiséget az egyházba. Több felkelés (Boeskay, Bethlen, Rákóczy alatt) által a magyarországi két protest. egyházat illetőleg is három nevezetes békekötésre kényszeríttetett az osztrák kormány, jelesen a bécsire 1606, niklasburgi 1621 és lineire 1645-ben. De az egyháznak a fegyverek zörejéhez semmi köze s kell hogy ne is legyen, mert a mi ily módon raboltatik, az nem állandó. I. Leopold most elhatárzá fegyverrel letörni a protestánsokat; felhasznála ürügyül egy a katholikus mágnások s néhány elégedetlen református magyar közt létrejött összeesküvést, és megkezdeték a magyarországi evangélikusok 10 éves irtóztató üldöztetése, 1670- 1681. (Vége kóv.) RÉGISÉG. A kecskeméti reform, egyház levéltára. Szándékom volt e levéltári s fontosabb okiratait a Kecskeméti Protestáns Közlöny ben ismertetni és közölni. De a Közlöny megakadt, — s azóta a gondjaim alá vett oklevelek itt pihentek Muzeumomban. Most, midőn visszateendö vagyok azokat oda, a honnan vétettek, t. i. az egyház árkhivumába : nem válhatok meg tölök anélkül, hogy végig ne nézzem, s a szakemberek használatára — ugy a mint besorozva vannak, részint csak tartalmilag, részint egészben — közzé ne tegyem. Azon okiratokat — melyek már Hornyik János urnák az 1861-ik évben megjelent nagy becsű müve, t. i. Kecskemét város története oklevéltárában közzé tétettek — egészben közölni feleslegesnek tartom. Templomot illető irományok 1564—1745. — 36 darab. 1) 1564. A római katholikus és lutheránus kecskeméti felekezetek a templom fölölt egyeznek (Lásd kinyomva Hornyik oklevéltár 1. sz.). 2) 1641. April 8. Első Rákóci György erdélyi fejedelem a kecskemétieknek egy harangot ajándékoz (Lásd Hornyik oki. 3. sz.). 3) 1641. april 26. Első Rákóci György er-