Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-27 / 30. szám

úr ezen indítványa következő alakot nyert: „Miután a kutforrás, melyből ezen ösztöndijak merittetnek, kifolyása azon szomorú emlékű pátensnek, mely véglegesen most sincs megszüntetve, s magy. prot. egyházunk integritásán mésr folyvást nyílt sebet képez ; azért, azokat féltékenyen őrzött autonorniánk veszélyeztetése nélkül csak i gy fogadhatnánk el, ha az azokra szánt pénzösszeg, alapitványképen kerületünk a\agy egyetemes halóságunk szabad rendelkezése alá bocsáttatnék, s e tekintetben nemcsak minden más véleményadástól ovakodunk, de sőt abban is, hogy ez ösztöndijak hitvallásunk ifjainak kiosztassanak, teljességgel meg nem nyughatunk." — .,A n. m. m. k. h. tanácsnak tehát superintendens űr ily értelemben válaszoljon, s az egyetemes gyűlésen kiküldendö követeink e határozatot elfogadás végeit elöterjeszszék — stb." Mennyire távol van ker. egyházgyülésünk azon szándéktól, hogy az említett páteas érvényességét elismerné, onnan látszik, miszerint tudomására esvén, hogy az abban kijelölt 94,400 frtnyi összegből két egyház s egy tanintézet (a nyíregyházi papnövelde) segélyzést kért, ezek kérelmét nem helyeselte, magáévá nem tette, söt ily kérelmezéseket keblében jövőre megtiltott: ,,a tanári és lelkészi pályára készülő ifjaktól elvárván, hogy a fennebbi határozathoz hiven és szorosan alkalmazkodni autonom prot. kötelességüknek tartsák." Minő áldozat a segélyzések visszautasítása, onnan látjuk, hogy egyházkerületünk kiadásai pénzerejéhez képest rendkívüliek, s naponkint gyarapodnak: az iskolai segélyzések ugyanis évenkint m. e. 8000 frtra mennek, s ebben a nyugdijrovat, mely 30 év előtt 16 frt. volt, most 450 frtot tesz. Elismeréssel kell itt megemlítenem, hogy az adományozások sem szűnnek meg, e napokban például az eperjesi jogtanszék alapjához Prónay Pál űr 200, K u b i n y i Ödön űr 200, pár hó előtt Z s e d é n y i Ede ö nmlga 1000 s a nyíregyházi papnöveldére szintén 1000 írttal járult. — Az egyházkerületi ülés még holnap is folytaltatván — ha valami nevezetesb mozzanat adja elő magát, arról a t. szerkesztőséget közelebbi levelemben értesitendem. r. 1. A VESZPRÉMI ÁG. HITV. EVANG. EGYHÁZMEGYE apostolai apostolok oszlásának napján julius 15-én gyűltek össze Veszprém városában, szokott képviseleti gyűlésüket ez évben is megtartandók, nt. S z e d e n i c s György esperes és tek. Szakonyi István egyházmegyei felügyelő urak ikerelnöklcte alatt. Képviselők a köznép osztályából a nagy munkaidő miatt igen igen gyéren voltak s az egyházmegyében létező 22 lelkész közül is 4 hiányzol!. A lelkészlakból 9 órakor a templomba vonulván, buzgó ének és ima után nt. esperes űr miután szive mélyéből eredett meleg szavakkal idvezelte a gyűlés tagjait s hivatalos eljárásának egy évi mozzanatairól adott pontos jelentést, a gyűlést megnyitottnak nyilvánította. — A tárgyalásokat általában ünnepélyes csend, feszült figyelem és komoly higgadtság jellemezte. Viszályos ügyek nem is jelentettek. Egyházmegyénk belélete nyugodt. — A közérdekű tárgyalások közül e sorok által csak a legfőbbeket említve, első volt a magyarhoni e. e. e. gyámintézetnek egyházmegyénkben tavaly felállított bizottmányának évi jelentése és számadása. A kezdeményezés nehézségeivel küzdő intézet megyénkbeli bizottmányának jélentéséböl kitűnvén, miszerint az egyes gyülekezetekben a gyámintézet fogalmát különfélekép értelmezik s a gyámintézeti pénzek kezelése körül különböző módot követnek s igy az arány az egyházmegyei és kerületi pénztárakhoz történt küldésekben nem tartatott szem előtt, határoztatott: jövőre, ugy az adakozó gyülekezetek, mint a gyámintézeti bizottmány, a magyarhoni e. e. e. gyámintézet központi bizottmányának az 1861-ik év augusztüs 27-én Pest városában tartott közgyűlése által kidolgozott s minden gyülekezethez megküldött alapszabályoknak magukat alá vessék és zsinrómértékül szem élött tartsák. Mely határozat által a központi bizottmány alapszabályainak 2 ik pontja következtében érvényét veszti az egyházmegyének azon mult évi intézkedése, hogy az egyházmegyei bizottmány halasztást nem szenvedő szükség eseteiben a pénztár erejéig rögtön segélynyújtási is tehessen. E tárgyalás közben közóhajtása nyilvánult az egyházmegyének a végett, vajha a magyarhoni e. e. e. gyámintézet ama történeti Gusztáv Adolf nevet, már csak azért is, hogy a szakadásnak még csak szine se lenne látható, felvenné és megtartaná; mely óhajtásnak a legközelebbi kerületi gyűlésen leendő kinyilatkoztatásál. küldendő követeinek utasításul is adta. Másik közfigyelmet gerjesztő iii>y volt a különféle pénztárak hátraléka iránt a mult évi kerületi gyűlés meghagyása folytán történt egyházmegyei intézkedésekről adott elnöki jelentés, mely szerint az egyházmegye felső és alsó részében tartott két consistorium eljárásának azon meglehetősen kielégítő eredménye lön, hogy az egyházmegyének a kerületi pénztárba és a sopronyi főiskolára létezett 1300 o. é. forintnyi tartozásából 1000 forint a gyülekezet által lerovatott, a még fennt levő 300 forint hátralék pedig csak oly gyülekezeteket terhel, melyeknek anyagi erejét vagy elemi csapások vagy tetemes épitkezesek jelenleg kimerítették; de az adott tudósítások szerint tartozásukat ezek is rövid idő alalt tisztázandják, a mi a gyűlés által az illetőknek kötelességükké is tétetett. Figyelemre méltó határozata ezen gyűlésnek továbbá az is, hogy pénzterhek elrendezésénél nem tartja alkotmányos eljárásnak az esperességekkénti szavazást, mely modort a kerület eddig követett ; hanem azt óhajtaná, hogy a gyülekezetek szavazatai beszedessenek s ezen szavazatok általános többsége legyen határozó, mint a superintendens, felügyelő s a kerület többi hivatalnokai választásánál van gyakorlatban. Ennek kerületi gyűlésen teendő indítványozása szinte utasításul adatott. Intő például szolgálhat végre némely gyülekezetnek ezen gyűlés azon eljárása, mely szerint elnök esperes urnák abbeli jelentésére, hogy két gyülekezet, melynek lelkészlakai tűzvész által elhamvasztattak , könyöradomá-62*