Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-07-27 / 30. szám
el több idegen nemzetiség között levő kisded egyházaink. igy számtalan családok, kiknek neveik máig is mutatják, hogy hajdan magyarok voltak. — Az ily helyeken levő anyaegyházaink is többnyire kicsinyek, az abban hivataloskodók onnan anyagi hiány miatt ki sem mozdulhatnak, hogy tudakozódnának híveikről. — Alulírott a protestantismusnak egyik végsarkán lakván, időnkint olyan hívei is látogatják, kikről eddig mit sem tudott; mig másrészről sokszor fájdalommal hallja, hogy hívei által meg sem kerestetve, más felekezetű, sőt idegen nemzctü lelkészek szolgálatja vétetik igénybe; sőt vagy férfi vagy nő az idegen nemzetiség közzé vegyülve, saját papja hire és tudta nélkül eskettetik össze. Mi kétségnélkül nem történnék, ha az illető egyházkerületi kormányok ide is kiterjesztenék figyelmöket; lépéseket tennének, hogy bármely helységbe vagy letelepedés vagy pedig szolgálat végett mennek, azoknak vallása az illető jegyző által a legközelebbi, azon vallást követő lelkésznek bejelentetnék, s igy az egyes elszórt hívekről a lelkészeknek mindig biztos tudomások lenne. — Mit is ezennel az illető egyházkerületek figyelmébe ajánlok. Balogh E n d r e , gyoroki ref. lelkész. ADALÉK A MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNELEMHEZ. Dudics András élete megirására gyűjtvén adatokat, akadtam a rövid levelezésre, mit ő Melius Péter debreceni lelkészszel folytatott. Bár ezen levelezésről van emlékezet a Dudicli életiróinál *), de nyomtatásban az általam ismert e tárgyú gyűjteményekben meg nem jelenvén, sőt legnevezetesebb életirásaiban meg sem említtetvén **), nem véltem érdektelennek közleni belőle egy kiszakított levélváltást, két rövid levelet főképen azért, hogy legyenek azok hű tükrei az eljárási módnak, irmodörnak, s ál*) S a a d BibliothecaAnlitrinitarioru m"-ában 61. 1. emlékezik Dudicsnak 2 leveléről, egyik 30. jan., másik 22. sept. keltezve az 1571-ik évnek. **) Mint p. o. „Leben und Glaubensmeynungen Dudiths von Carl Benj. StieíF. talában a szellemnek, melyet azon korban a vallási dolgok körül használni divatban volt. A levelek történelmi megérthetése tekintetéből előre kell bocsátanom a következőket: Midőn Dudics András, mint pécsi püspök, lengyelországi követségében 1567-ben a római kath. egyház kebeléből kilépett, mindegyik felekezet igyekezett a maga számára nyerni meg a nagy tudományu férfiút, Európának már fiatal korában egyik elsőrangú tudósát. Igy ,a reformátusok közül Magyarországról Károli Péter nagyváradi s Melius Péter debreceni lelkészek levelezésbe bocsátkoztak vele, s az utóbbi némely művecskéit — mint Dudics egy előbbi levelében maga emliti — neki dedicálta. Azonban már ekkor Dudics mindig határozottabban kezde a socinianismushoz hajlani, s részint ezen hajlamból, részint ennek folytán a Melius Péter iránt az erdélyi socinianismussal folytatott kemény harca miatt érzett haragjából lehet kimagyaráznunk azon hevességet, melylyel Dudics egy előbbi levelében Melius Pétert s a calvinisták szigorú eljárását — meg kell vallanunk, nagyon túlozva — megtámadja. Mi volt a magát s vallását egyaránt megsértve érző, különben is heves Meliusnak felelete , im lássuk : Epistola Mely furiosi. *) Perito et Prudenti viro, Domino Andreae Dudicio, Aduenae Urbis Cracovianae Gracia et Pax. Alba sepulchra, et pocula foris purgata, intus plena sordibus, Hypochritas recte filius Dei vocat. Nam ficus fólia saepe sine fructibus edunt, et Christo esurienti cibum non praebent. Marcescunt et pereunt semina, supra petram, et secus viam cadentia. Te quoque agnoui ex eorum numero esse, qui ore confitentur, operibus Dominum negant, Parietem dealbatum, Paleas et Zizania inter triticum, haedum inter agnos, Aprum et Lupum, pelle Agnina tectum. Antichristum enim, et Ario-sabellianum te tua Confessio, et Scripta declarant. Mea igitur opuscula, sine mora ad Manus do: Christophori Tlirecy **) tradas, Nam nisi feceris, perfidiae argumentum non eíhigies. Vale. Deobreochiny 16. August 1571. A felelet nem sokáig késett : Epistola Andreae Dudicii. ***) Andreas Dudicius Petro Melio Preconi Deobreoche-Nemzeti Muzeum könyvtárában , ~ quart. lat. sz. a. **) Ezen Threcius Kristóf Cracauban Rector volt, legalább igy áll: „Sálig Historie des Tridenlinischen Concils.a Baumgartentöl kiadva, 285-ik lapon. **#) Nemzeti Muzeum könyvtár. quart. lat.
