Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-20 / 29. szám

az cv. va<ry a ref. lelkészszel temettetik, különben a vég­tisztességtételt pap által szinte szükségtelennek tartják. A társulat a maga értelme szerinti könyvek terjesztésé­ben felette buzgó, s Angliából segedelmeztetik. Egy Michel nevü tagjok mindig szétjár az országban, árulva német, ma­gyar, oláh, görög, zsidó, francia bibliákat, s többnyire oláh nyelven irt könyveket, iratkákat olcsó árért, s ügyes ember lévén sok vevője van. Ezen bibliaáruló, a hol kell, prédi­kál is németül, mint ezt húsvétkor Rimniken tevé. Én gyak­ran találkozom vele, mert sokszor, a hol vagyok, ott van ö is, s szeretem hallani a népnél lett tapasztalatát s ábrándos meggyőződésen alapult érzelgéseit. Minden kiadott könyv­ből szokott adni egy-egy példányt, melyről valamikor bővebben, ha időm leend. Bár nem most jönne sorba, nem mulasztom el kijelen­teni, — hogy előbb köztudomásra jusson — a pitesti taniíói állás megürültét. Milyet az egyház kiván: ide egy papi egyént szeretnék, ki egyszersmind tanítana is magyarul, németül s ha megtanult, oláhul is, s egyszersmind nekem missiói dolgaimban segédtársam lenne. Ha én ott vagyok, az iskolát is eltanitom, mig öt személyemben máshová kül­döm. Ha ismerős vagy nem ismerős fiatal és nőtlen, testben és lélekben ép lelkész atyámfiai közül valaki érezne ma­gában buzgóságot és erőt a kitartásra legalább pár évig: kérem, mielőbb tudósítson engemet Plo estre bérmen­tesen, mert sept. elején be is kellene állania hivatalába. Azt előre Írhatom, hogy gazdagságra ne számítson e sze­gény apostoli pályán, s csak ugy jőjön, ha ugy bir tenni, mint én, kinek a mindennapi kenyéren és ruhán kivül semmi földi igényeim nincsenek; és mégis, ha Isten ugy akarja, futni fogok a diadalomig. Ez a pálya különben nagyon ri­deg, önmegtagadást kiván, mennyire gyarlóságunk mellett is képesek vagyunk, a legnehezebb mértékig de ha lel­kesedve futjuk, dicsövé és magasztossá tehetjük. Egyhá­zunk s hazánknak szolgálunk itt, sokszor éhezve rongyos­kodva s kin és küzdelemben kidőlve, de a két szentség : haza és egyház, elég vonzerővel bir, hogy érte egy ifjú romlatlan kebel szenvedni és halni tudjon. Én különben is mostanában testileg nagyon gyenge vagyok. Ki tudja, mikor dőlök ki ? mikor üt az óra, mely engem a siralmak közül jobb hazába hív; részint azért is kívánok segédtársról gondoskodni, hogy legyen, a ki utánam Isten országát terjesztve fusson és lelkesedjék, Isten velünk; a többit jövő levelemben. Czelder Márton. KETTŐS GYÁSZHÍR. Nt. szerkesztő űr! Alig hogy kidőlt egyházmegyénk felejthetlen espe­rese nh. n. t. Ungi Márton űr, ismét kettős gyász érte szí­vünket; mivel julius hó 1-sö napján az ér-mihályfalvi h. h. egyház széles tudományu 46 éves lelkésze, nh. n. t. Vá­sárhelyi Dániel űr, — bélszélhüdés következtében, — élte 76-ik évében nyugalomra szenderült; és a közelebb tűz­vész által pusztított — bogyoszlói egyház, — ritka jám­bor szívű vallásos lelkésze, nh. t. Szántó Károly űr, a lüz­kor történt sérülése következtében, julius hó 3-ik napján, — három anyátlan kiskörű árvát hagyva, — élete felén ro­gyott a sírba. Ér-Mihályfalva, jul. 5-én 1862. Szőke János, ref. lelkész. ÉRTESÍTÉS. A csurgói helv. hitvallású hat osztályú középtanodá­ban a jelen iskolai évet bezáró közvizsgák augusztus 4-én és 5-én fognak megtartatni. ZöldFerenc, igazgató tanár. HÁLASZÓ ALSÓ-VADÁSZRÓL. A „Prot. Egyh. és Isk. Lap" 1861. 39-ik számában tevénk ezelőtti hálás közlésünket az időnként bevett kegy­adományokról. Azóta hallgattunk, — várva a többfelöli biztatások után reménylett jó szerencsét. Most kedves kö­telességünknek tartjuk naplónk szerint közleni e követke­zőket : 1861. nov. 5-én részint az evang. egyetemes egyh. gyámintézet kegyéből, — részint főtiszt. Székács József bányakerületi evang. superintendens űr „Házi Kincstári" perselyéből — az emiileit lapok 40. száma szerint, szeren­csések valánk kapni 93 frt 62 krt o. é., — ez összeget nagy tiszt. dr. Ballagi Mór űr 100 frtra kiegészítvén, a nála levő összegből pótolta : 6 frt 38 krral. Ugyancsak nov. 5-én főt. Zsarnay Lajos tiszamelléki h. h. superinten­dens űr által a dunántúli főt. e.kerületböl n. t. Varjú István kerületi dékán úrtól 46 frtot kaptunk, — a tiszántúli főt. e.kerület részéről pedig n. t. Zagyva Imre e.kerületi dékán úr által 20 frtot. Nov. 14-én n. t. Hegedűs László alsó­zempléni esperes úr által a kesznyéteni h. h. egyház kül­dött 5 frt 30 krt, — a lukai s karasi egyházak 5 frt 3 krt, — a vísi egyház 8 frt 67 krt, — a kis-tárkányi egyház 2 frtot, — a bajai egyház 2 frt 6 krt. Dec. 16-án főt. Zsar­nay Lajos superintendens űr által, — a tiszántúli e.kerü­letböl n. t. Zagyva Imre kerületi dékán úr küldött 6 frtot. Dec. 20-án ugyancsak a tiszántúli főt. e.kerület részéről n. t. Zagyva Imre úr 17 frtot. 1862. mart. 25-én a sáros-zempléni n. t. egyházme­gyéből, főt. Máday Károly superintendens úr által kaptunk 50 krt. April 28-án Gábor István egy nemeskeblü felső­borsodi egyházmegyebeli finkei szegény földmives a szik­szai vásárról jőve — engedelemkéréssel tért be hozzánk, hogy eddig szíve sugallatát kielégíteni képes nem volt, s elpusztult egyházunk oltárára szíves készséggel elszánt áldozatát föl nem tehette, — most senkitől föl nem szó­lítva, nem emlékeztetve, csekély árujából átadott 50 krt. Ez ám a szép, az evang. özvegy fillérjéhez hasonló — s Isten előtt kedves áldozat, mely méltó, hogy országszerte hirdettessék 1 az áldozatokban gyönyörködő Isten pedig koronázza meg e vallásos érzelmű derék földmivest napok­nak hosszúságával, gazdagsággal és tisztességgel! — Máj.

Next

/
Thumbnails
Contents