Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-01-19 / 3. szám

velési tanácsosához küldi, ki azt jóváhagyás végett a schulcollegíumhoz — tartományi isk. hatóság, — mozdítja; mihelyt ez meg van nyerve, a tanító beviheti iskolájába. Minden tartományban nagy számmal vannak könyvek, melyek igy nyertek szentesítést; ezeken kivül a tartományban minden tanitó választhat, a mi neki legjobban tetszik. Ez iskolakönyvek általában tanítóktól vannak írva; sa mit azokban láttam, a növeléstan mély ismeretét tüntették elö. Mig a könyv a schulcollegiumtól, mely vezeti a tartományi képezdéket és gymnásiumokat, nem szentesittetik, addig az iskolába bevinni nem lehet. Tanítói d i j. Ez most egészen az iskola- vagy városi bizottmánytól a helybeli adóztatás által szerzett alapból fizettetik. Jelen törvény előtt, mely a növelést ingyenessé tette, részben a tandíjból fedeztetett. A tanítók fizetését szabályozó törvény következő : ,,Vidéken az első tanitó, vagy ha maga van, az egyes tanitó kap mint évi fizetést s a hivatalához való járulékokat legalább is „1. Szabad lakást. ,,2. A tanterem, saját lakháza és cselédsége melegítésére szükséges fiitö anyagot. ,,3. Egy darab földet, lehető legközelebb az iskolához, mely 1—3 porosz holdnyi nagyságú, melynek mivelése, trágyázása az egyház költségén történik. ,,4. Egy konyhakertet háza mögött, nem kisebb mint fél porosz hold. ,,5. Kis majorságához szükséges épületet. ,6. Szabad nyári legelőt, legalább két tehén számára. „7. Tizenkét véka rozslisztet, két szekér szénát és két szekér szalmát. „8. Hét font st. és tiz schil. készpénz." (Meg kell jegyeznünk, hogy 7 font, 10 s. Poroszhonban körülbelül anynyi, mint Angliában 12 font, s ez csak azon összeg, mely a törvénytől, mint törvényes minimum van meghatározva, s egyáltalában nem ád fogalmat a porosz tanítók évi fizetésének mennyiségéről.) „Ha a szántóföldet, kertet, nyári legelőt az egyház nem adhatja, a kerületi széknek kell meghatározni, hogy mi egyenérték fizettessék érte készpénzben. .,A második, harmadik stb. vidéki isk. tanítónak kell kapni : „1. Szabad lakást. „2. Lakához szükséges fülöt. ,,3. Kilenc font, vagy angol érték szerint tizenöt f. sterl. ,,A városi tanítóknak kell kapni : ,,1. Szabad lakást és fűtést. „2. Az első tanítónak évenként legalább 40, a többinek legalább 30 fontot" angol értékben. Ezek azok, miket a porosz néptanítók ügyéről, különösen helyi viszonyuk függetlenségéről, magunknak is e részben némi tanulságul, közölni célszerűnek, üdvösnek találtam. Bihari Imre. Oíw. KÖNYVISMERTETÉS. A keresztségnek és az úr vacsorájának jelentőségéről;. Menyhárt János debreceni r e f. főiskolai hittanártól. Ára 60 u j k r. Kiadja Telegdi K. Lajos 1862. Címzett füzetben egy 88 lapra terjedő dogmatörténeti s szentirásmagyarázati értekezést mutatunk be az olvasó közönségnek, mely mind tartalma, mind apologeticopolemicus modoránál fogva méltán keltheti föl a theologia barátainak figyelmét és érdekeltségét maga iránt. Alkalmat szolgáltatott ennek megírására — a mintáz előszóban maga az érdemes szerző világosan kinyilatkoztatja—T a tai András hittanár urnák az „Egyházi könyvtár" első évi folyamában megjelent „Jézus Krisztus élete" cimü dolgozatra tett azon bírálata, a mely e lapok 1859-ik évi folyamának 52. számában közöltetett. — Minthogy azonban az értekezés elkészülése után csakhamar oly idők következtek be, melyekben a különböző hilfelekezetü honfiak testvéri összetartását bármi csekély részben is megzavarható mindennemű vitát kerülni voli szükség : jobbnak látta a t. szerző, nyugodtabb időkre halasztani munkájának kiadatását. Már most, hogy az értekezés kellő méltányolhatása tekintetéből az annak tárgyát képező vitás kérdés iránt magunkat egészen tájékozhassuk: szükség mindenek előtt ide igtatni nem ugyan szóról szóra, de híven és hajszálnyi megmásitás nélkül Tatai úr érintett bírálatának főbb pontjait. ,,En ugy vélem" — ugy mond Tatai úr — hogy ezen miiben (Jézus Krisztus élete) többnek kellett volna lenni a keresztyén hit, buzgóság, meggyőződés alapítására irányzandó, sajátlag christologiai és apologeticai, mint száraz biographiai elemnek. — Ha János az ő evangyéliomában, vagy sajátlag chrislologiájában csak azon tényeket , eseményeket , jeleneteket kívánta apologeticus színezettel kiemelni, melyek azon thema gyámolitására, miszerint Jézus istenember s ö benne mint logos az örök Istenség jelent meg — 6éog kipavzpio&r] év (japxí — kiváló momentummal birnak, s ezért bir azon mü oly nagyszerű hatással : ma is célszerűbb és szükségesebb volna Jánosi ^modorban az istenember egész lényegét, megjelenése, élete, föllépése, működése minden tényeit, jeleneteit, tanait jellemző apologetico - christologiai jegyzetekhez, mint összefűző szálakhoz, az illető válogatott biographiai vonásokat csoportokban összeszedvén, — ezen csoportokból alkotni egy müdarabot. — Ez az, mit szerző munkájában fő hiánynak találok; — és hogy több oly dolgok, melyek Jézus életének kellőleg rajzolására nagy momentumnak , vagy érintetlenül hagyatnak, vagy nem elég fényben, vagy épen kivánt irányzatban tűntettetnek ki. így például a keresztelő Jí'nos és Jézus személye, s főként az elébbi és utóbbi által intézett bemerilés közötti különbséget. — miszerint az metanoiát, ez pnlinge nesiát eszközöl, — a víz symbolicus alkalmazása által amaz