Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-06-15 / 24. szám

egyházkerület lenne. — A pénzek kezelése a kerületi pénztárnokra bízatnék a már tőkésített összeg kamatjaiból a szokásos Ve díjazással. — Alakíttatnék egy választmány minden egyházmegyéből egy személyből, kiknek tisztében állana a ker. gyűlés alkalmával a pénztár állását, a számadást megvizsgálni s ezt a kerületi gyűlésnek benyújtani, hogy a jegyzőkönyvben kinyomatva közzé tétetnék. — Ezen választmányi tag lenne mintegy ügynöke a társulatnak minden egyházmegyében, kinek mint ilyennek kötelessége volna: évenkint a kerületi gyűlést megelőzőleg a részvényesek évi illetékét beszedni; haláleseteket felterjeszteni, az illetékes jutalékot vagy nyugdijt a pénztárból meghozni és kiszolgáltatni. Ő nála tennének jelentést a társulatba lépni akarók szándékaikról. — Ujabb költségek elkerülése okáért választmányi tagok, ügynökök legcélszerűbben az esperesek lehetnének, kik tisztüknél fogva úgyis minden gyűlésen megjelenni köteleztetnek. * * * Ezek nézeteim a gy ám o Idáról, kíséretében a feltételeknek vagy szabályoknak, melyek között az megalakulhat. Tervemtől szivesen elállók : — de inditványomtól — ismerve az életet — fájdalmasan válnék meg. — Azon édes reménynyel kecsegtetve magamat teszem le tollamat, hogy szózatom nyilt fülekre, rokon keblekre találand. — Vajha ugy lenne!! Bizony ideje volna már nemcsak terveznünk, hanem cselekednünk is !... Sok szükségünk van, az igaz, minekünk, melyeket fedezni kellene: én mindenek felett és előtt az ezen való segitést látnám eszközlésbe veendőnek. — Iskoláink csak fenállhatnak; — lelkészeink, tanitóink, mig hivataloskodnak — ha szegényesen is, családjukkal együtt megélhetnek, de az özvegyek és árvák sorsa legnagyobb részben szomoritó !... Szabadjon itt a főtiszt, egyházkerületeknek szerény figyelmeztetést tennem az egyetemes egyház szükségei fedezését illetőleg az egyetemes értekezlet bizottmányának e tárgybani munkálatára nézve : — vigyázzunk! nehogy midőn minden szükséget fedezni, — minden bajt orvosolni egyszerre akarnánk, épen az által semmit se segítsünk, semmit se orvosoljunk; — nehogy — mint a példabeszéd mondja: midőn sokat markolnánk, semmit se szorítsunk. — Festina lente!... Minden bajt egyszerre orvosolnunk nem lehet, nagyobb munka az, mintsem tőlünk kitelhetnék minden szükségünkön ugy segíteni akarnunk, hoírv az ideálénak megfelelőleg folyjon egyházi életünk — életismeretlenséget árulna el. — Kezdjük az elsőn és ugy fokonkint tovább! És szerintem — ez az első! *) Sinahegyi. Néhány szó az egyházi almanakokról vagy névtárakról általában. Különösen részleges rövid ismertetése a helv. hitv. tiszántúli egyházkerület 1862-ik évre megjelent névtárának, vagy statistikai állapotja kimutatásának. (Vége.) 4. Bihari e.megye. Keleti-biharinak lehetne nevezni. Népességére nézve 7-ik helyen áll, s 31 év óta csupán 31 (?) lélekkel szaporodott. A tanulók száma pedig 203-al kevesebb mint akkor volt. A 43 lelkész közül 4 egyszersmind tanitó is. Egyébiránt dicséretére szolgál ezen e.megyének, hogy ebben van házi — lelkészgyámoldai — tanitógyámoldai pénztár; egyházvidéki könyvtár és vannak iskolai körügyelök (Dékánok) lelkészekből és világiakból állók. — Venio nunc ad fortissimum tractum, una et fortissimam ecclosiam 5. Debrecinensem. Lehetne ezt nevezni nyugot-biharinak is. Népességére nézve 3-ik, vagy ha az almanak*) Értekező űr az egyetemes értekezlet által felmutatóit szükségek közül a papi és tanitói özvegyek és árvák segélyezését tartja legelső teendőnek és van-e ki ezt kétségbe vonhatná ? Azonban kezem közt van egy más felszólalás, mely meg azt bizonyítgatja, hogy pusztuló egyházaink és iskoláink segélyezése első kötelességünk és minden egyébnél azért elébbvaló, mert Roma deliberante Saguntum perit; egy harmadik viszont a változott viszonyoknál fogva munkával elhalmozott egyházi közhivatalnokaink számára rendezendő fizetések előteremtését tartja épen nem halaszthalónak stb. stb. Ebből csak az a tanulság, hogy egy közpénztár alakítása már már oly szükséggé vált, hogy azt, ha az egyház javát igazán szívünkön hordjuk, tovább nem halaszthatni; de hogy és mikép ? erre felelhetnek legilletékesebben azok, kik a gyakorlati életben forgolódván, legjobban tudják, mi kivihető, mi nem; azok szóljanak tehát s én szívesen megnyitom ezennel e célra lapomat. S z e r k.