Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-05-25 / 21. szám

n y á v a 1 egyedül! Ha a szegény és segélésérl folyamodó egyházak száma 3 — 4 volna csak, akkor igenis fel lehetne tenni, hogy B.-egyház töhl> oldalról kap segélyt, de miu­tán a folyamodó egyházak, iskolák, intézetek száma min­dig 50 — 60 lesz, a segitö A.-egyház közvetlenül nyújtott adományával csakugyan egyedül maradhat, még pedig sok­szor, s akkor adománya a nagy szükségben elveszett. — Vegyük például magát az eperjesi gyámintézetet. Ez mult évben a középponti pénztárba küldött 20 frtot; a nyíregy­házi képezdének 20 frtot; a serethi egyháznak 10 frtot; a tályai és egri ref. egyházaknak 5 — 5 frtot; a lugosi egye­sült ev. egyháznak 8 frtot; a ns. oroszi ref. egyháznak 3 frtot 24 krt és ugyanannyit a plávnici ev. fiókegyháznak. Tudta-e már most az eperjesi gyámintézet, hogy — teszem azt — a serethi vagy tályai egyházaknak küldött adomá­nyával nem marad egyedül? vagy ha nem is épen egye­dül, tudta-e, hogy annyi gyámintézet fogja Serelhet és Tá­lyát gyámolítani, miszerint a bejövendő összegből többet lehet venni egy jó harangkötélnél ? Nem! hiszen épen az a gyámintézetek célja, hogy a segélések bizonyos pontok körül egyesiltessenek, s a gyám­intézeti választmányok — illetőleg a központi bizottmány feladata nem más, mint a körül őrködni, hogy a segélé s i összegek a túlságos szétdarabo­lás t ó 1 meg mentessenek. Az 1858-ik évben voltain a drezdai Gusztáv-Adolf­féle főegylet gyűlésében. Itt osztattak el a 19 drezdai fiókegyletből bejött adományok, még pedig ugy, hogy a kép­viselők a b i z o 11 m ány által előterjesztett, il­letőleg ajánlott segéléseket vagy helybenhagyták, vagy — ha a vélemények eltértek — a kérdés szavazás ut­ján döntetett el. Ez helyes! s én magamnak célszerű elosztást máskép nem is képzelhetek ; mert hiszen nem le­velezhetünk az egész világgal, hogy előre tudhatnók, kinek és mit fog adui emez vagy amaz egylet, s kinek és mit adhatunk célszerűen mi maounk ? O Azt mondod továbbá: a közvetlen érintkezés köze­lebb hozza egymáshoz a testvéreket s üdvös hatással jár mindkét felé : vigasztalólag hatván azokra, kik segélyt vár­nak stb. Az elismerő és köszönő iratok s levelek a segély­zettek részéről nem utolsó eszköz a keresztyéni részvét ébresztésére s a gyámintézet megszilárdítására." stb. Ez mind szép és kegyes! de nem<lehet-e mindezt megtenni akkor is, midőn a segélyt a központi bizottmány utján küldjük ? Ez ugyanis mindig tudósíthatja a segélye­zett egyházat — s kell is hogy tudósítsa — kitől jött az adomány; sőt maga a segitö egyházi gyámintézet a köz­ponti bizottmány utján levelet is küldhet pártfogoltjanak s a segített egyház elismerő és köszönő iratokat küldhet — sőt szükséges is hogy küldjön — jóltevöihez. Igy van ez a Gusztáv-Adolf-féle egyesületnél is. Eperjes például ez idén 800 frtot kapott, s nem tudósította-e a lipcsei köz­ponti elnökség, hogy ezen összeget részint tőle, részint a drezdai föegylettöl kapta? s nincs-e itt alkalma Eper­jesnek, valamint a lipcsei központi elnökségnek, ugy a drez­dai főcgyletnek is köszönő és elismerő leveleket küldeni ? De állításom mellett leginkább a gyakorlat szól. Ve­gyük például, hogy A.-egyház 800 frtot több kisebb össze­gekben s különféle időkben kap; veheti-e azoknak oly hasznát, mint midőn ily tetemes összeg birtokába egy­szerre jut ? Hiszen kiki saját tapasztalásból tudhatja, hogy a lassan bejött összegekkel nem segíthetünk ugy ma­gunkon, mint ha egyszerre jönnek, kivált ha nem tudjuk, hogy például - a januáriusban vett 10 frtra még martius­ban, májusban, júniusban stb. több fog következni. A rész­letenkint bejött összegekkel a szegény egyház legfeljebb adósságainak kamatját fizeti; — de ha egyszerre jő a nagyobb összeg, törlesztheti magát a tökét. Experlo crede ! S igy még egyszer mondom, csak a központi bizott­mány utján küldjük el adományainkat, s ez, központosítva azokat, pótoljon legalább is 100 frtig a saját rendelkezé­sére adott összegekből; ha pedig az adományozott egyhá­zak száma oly nagy volna, miszerint valamennyinél 100 frtig pótolni nem lehetne, halaszsza el egyrészt a jövő évre. Losoncon, május 14-én 1862. Sztehlo A n d r á s. 111. K Ö Z L E S. Az egri evang. ref. egyház felsegélésére a helybeli gondnokhoz beküldött adomá­nyokról. Főtiszt. Zsarnay Lajos superintendens űr utján az ág. hitv. XIII. városi esperességböl 4 frt 50 kr. Az ágost. hitv. sáros-zempléni esperességböl 3 frt. Az alsó-borsodi helv. hitv. egyházmegyéből n. t. Édes Albert esperes úr küldeménye : T i s z a - T a rj á n­ból Édes Albert 10 frt. Édes Albertné Tornai Szabó Zsu­zsánna 1 frt. Sz. S. 20 kr. Boros Gy. István 10 kr. Nagy F. István 10 kr. Bérce István 20 kr. Lados József 10 kr. Kis A. János 10 kr. Engi István 20 kr. L. Sipos János 10 kr. A. Molnár János 10 kr. Sipos Imre 20 kr. 1. Engi Já­nos 10 kr. Bónom Márton 4 kr. Tályai János 4 kr. F. Tóth János 6 kr. Kerekes István 5 kr. Nagy Sipos István 10 kr. Rinyes János 20 kr. Gombos János 10 kr. Sz. Molnár József 10 kr. Czeglédi Jánosnö 10 kr. Kis Péter 10 kr. Török Sándor 10 kr. Yigh Sámuel 10 kr. R. Engi János 10 kr. Molnár Lajos 5 kr. Csongrádi János 5 kr. Ns Tóth Bálint 5 kr. Boros Sámuel 5 kr. Bónis Sámuel 10 kr. Molnár Pé­ternö 7 kr. Kapitány Ferenc 10 kr. Balog János 10 kr. Zúri István 4 kr. Serki József 5 kr. Ifj. Molnár István 4 kr. Somodi István 10 kr. Molnár Márton 5 kr. Bónis Ferenc 8 kr. Tóth Ferenc 5 kr. A. S. lelkész 33 kr. Összesen 15 írt. Tisza-Kesziböl: Egy valaki 40 kr. Egy valaki á frt. Veres Antal 1 frt. Garas Sándor 1 frt. Deák Ferenc 1 frt. Karácsondy Zsigm. 20 kr. Vasas István 20 kr. Kara­kas István 20 kr. Csáthi ör. Makiári Istv. és fia 1 frt. Egy valaki 20 kr. Tisza-keszii egyház 4 frt. Egy valaki 20 kr. Egy valaki 10 kr. K. G. 40 kr. G. I. 20 kr. Összesen 15 frt.

Next

/
Thumbnails
Contents