Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-05-25 / 21. szám

nebb s keserűbbek is. Én igen is hiszem és vallom és érzem üdvezilö Urunk ama tancikkét: Boldogok a békességre igyekezők, mert azok Isten fiainak mondatnak. Azért mélyen elborulok, ha az atyafiak nem akként üdvezlik egymást, mint Urunk tanított : Békesség tinektek! Békesség e háznak! De ugy látszik, kedely világunk fel van dúlva. Mélyen megilletődtem, olvasván a solti e.megyére vonatkozó iratokban, hogy több egyházban nem illetékes helyei és modorban tartatnak a gyűlések, hogy az egyházi és községi elöljárók közt versengések támadtak; midőn az e.megyei gyűlés jegyzökönyvéből láttam, hogy az e.kerületi tanácsbirák szavazatképessége S szavazatuk érteke iránt, a mi fölött már huzamosan folyt vitáknak csak emléke is keserű, ismét kérdés és kétely támasztalik; midőn olvastam a kegyes adományoknak visszatartóztatása iránti határozatot; midőn az e. kerületi törvényszék egyik intézkedésére vonatkozó óvástételt elgondoltam ; midőn tekintetem a kecskeméti ref. egyháznak az aljegyző-választást illető ismételt óvását, midőn a f.-baranyai e. megye gyűlési jegyzőkönyvében fölelevenítve látom a siklósi ügy szintén a feledékenységnek átadni kelleti emlékeket. Lelkem elborul, mert mondom, nem oly napokat élünk, hogy bölcs dolog volna egymással küzánünk, egymást keserítenünk. De hagyján, ezek származhatnak a jog érzetéből s ennek érvényesítése végett, hanem legszomorúbb az, hogy a r. kath. klérus némely tagjai erősben sürgeti most, mint valaha, a reversalisokat, az egyházunkba áttért szüle gyermekeinek vallásos nevelése miatt zaklattatik, a keresztelések iránti kérdések ismét előtérre nyomulnak, mint ezt közelebb a gödöllői, kunszeutmiklósi, izsáki, ceglédi plébános urak föllépései s ezek folytán a püspöki hivatal panaszai s a nm. helytartótanács intézményei tanúsítják. Ez intézmények fölemlitésénél megjegyzem, hogy az egyháznak államhozi viszonyunkat illetőleg szorosan tartottam magamat mult évi májusi közgyűlésünk határozatához, — másodszor azt, hogy polgári s katonai tárgyakat illetőleg mindég azt tartottam szem elölt, hogy hivatalom nem engedi politikai közlcgül szolgálnom. Szükséges még felemlilenem iskolaügyünket. Erről részletesen fognak szólani az előadó hivatalos jelentések ; e téren tárgyalandók lesznek az igazgatásra nézve javaslott terv és törvények. Az elemi iskolákat illetőleg csak anynyit jegyzek meg, hogy az e. megyei bizottmányok megalakittattak A. Baranyában, Soltban, Somogyban; F.-B aranyában és Somogyban pedig a létesült tanítói egyletek is munkálnak. Megérintem azt is, hogy több egyházunk, melyek kebelében eddigelé úgynevezett akademika promotio létezett, állandó tanítót kíván, mint Baracska, Bicske. Ismét, hogy Monoron, Foktön, Szabadszálláson, Solton s több népes ekklézsiákban több tanítói hivatal felállítása szükségeltetik. G y m n á s i u m a i 11 k Pesten, Halason, Gyönkön szaporítják osztályaikat; különösen örvendetes pedig, hogy a gyönki viszályos iskolaügy az illető felek közremunkálásával szerződésileg ki van egyenlítve. A pesti főiskola érdekében a gr. Ráday-könyvtár jövő hónapban Pestre lesz szállítandó s ideiglenesen dobozokban az orsz. gazd. egyesület köztelkén bizlos raktárba helyezendő. Ennek megszerzésére befolyt pénzekről együttes és részletes kimutatást adui, valamint a pesti prot. főiskola s theologiai tanintézet pénztári állapotáról számolni, — ezt fogom tartani legközelebbi alkalommal legelső, legszorosb kötelességemnek s örömömnek, miben eddigelé főkép azon körülmény akadályoztatott, hogy a főiskola, theol. tanintézet, gymnásium folytonos alakulásban s viszonyulásban lévén, mindegyiknek idoma, mibenléte hetenkint ismét meg ismét meginásult. A pesti theol. collégiumnak Szemcre-féle jószága Pécelen a f. évben kezd jövedelmezni a tanintézetnek. Ezek a nevezetesb tárgyak, melyeket fölemlíteni szükségesnek s a ft. egyházkerület elé terjeszteni kötelességemnek ismerem. Méltóztassanak ezek felett szokott bölcseségök s ker. szeretetük szerint határozni! Én igénytelein nézetem szerint, mivel az egyesült erő hatályosb, némely közös tárgyak fölötti tanácskozás végett jónak vélném egyetemes értekezletet tartani, milyenek: a tábori lelkészet, papi vizsgák egyenlítése, hadköteleseknek házasságra egybeadása, egyházi közpénzlár, föld-adó, jogakadémia, akadémiai rektoriák, r. kath. iljaknak iskoláinkban fölvétele, váci sikelnémák intézetében a katechetaság. Többire a ft. egyh. ker. gyűléstől eleve szives elnézést és türelmet kérek ha az ügyek nem adatnak elő szükséges készültséggel. Oka ennek az, hogy legkevesb irat adatolt be a kitűzött időre, hanem többnyire későn, épen a legközelebbi napokban. Egyszersmind legszivesb hálámat fejezve ki nt. esperes urak, szolgalársaim iránt, a kik engem közremunkálásukkal segíteni szíveskedtek, a m é 1 t. gróf elnöktársam iránt, a ki ernyedetlen buzgalommal s részvéttel hordozta szivén mindenkor közügyeinket, s méltó tiszteletemet kijelentve az egész e. kerületi közgyűlés iránt — magamat nagybecsű jóvoltukba bizodalommal ajánlom." Superintendens ur ezen nagy érdekű s a közelebbi egyházi életet hűn tükröző jelentése szíves éljenzés s a a közméltánylat őszinte nyilatkozatával fogadtatván, egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattatni s az egyes egyházak gyűléseiben is felolvastatni határoztatott. (Folyt, köv.) A TISZÁNINNENI H. H. F. T. EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE MISKOLCON. 1862-ik év május 6-tól 9-ig tartotta a tiszáninneni h. h. egyházkerület tavaszi közgyűlését Miskolcon, f. t. Zsarnay Lajos superintendens, és n.mltgu báró V a y Miklós fögondnok űr ikerelnökletök alatt. — Mielőtt a gyűlés fontosabb tárgyainak elsorolásába bocsátkoznánk: először is lehetetlen elragadtatással meg nem emlékezni két dologról; egyik az, hogy mégis csak erős bástyája a mi egyházunknak ezen kettős elnökség: megtestesült igéje az a testvériségnek, biztositéklevele az egyetemes pap-