Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-01-12 / 2. szám

58 100 hagyni. Ezt pedig azért teszem, mert a kamatlan kölcsön­nel tovább is akarom az építési pénztárt segíteni, és azért mert az eg»?3z száz forint tökét egyesítve akarom elren­delni. - Tisztelettel vagyok stb. Véghely imre, m.k.u Az ily jótékony keblek dicsőítés után nem sóvárog­nak, de méltók arra, hogy követendő példákul a nyilvános­ságnak átadassanak, s méltók arra, hogy megadjuk nekik azt mit megadhatunk : hálánkat és forró készönetünket. B a r á t h Ferenc, föisk. pénztárnok. A XIII VÁROSI ESPERESSÉGBÖL. Ükoiicsányi Viktor úr helyett, ki 13 éven át mint esperességi felügyelő magának maradandó érdemeket szer­zett, azonban betegsége miatt visszalépett — a község bi­zalma által Fest Imre úr szepesmegyei első alispán vá­lasztatott felügyelővé, ki is magát egy igen szép levélben annak elfogadására késznek is nyilvánítván, számos küldött­ség által ünnepélyesen udvözöltetett. Első hivatalos mű­ködése az volt, hogy egy vitás községi kérdés tárgyában consistoriumot tartott, mi mellett óvatosságának és takti­kájának igen fényes bizonyságát adta. Csak miután több rendbeli iratok < seréltettek, és egy az esperesség által e végre megbízott küldöttség az ügyet in facie loci megvizs­gálta és kellőleg előkészítette, kezdődött el a consisto­rium, mely szerencsés is volt a vitázó feleket kiegyeztetni. Miután egy lelkész elöljárói egyike iránt vétséget követett el, egy bocsánatkérő levelet kellett neki aláírni; — ez azonban oly mérsékelt kifejezésekben volt szerkesztve, hogy egyik fél sem érezhette magát áitaia lealacsonyítva. Egyszersmind a consistorium hivatalos működését díj nél­kül tette meg, nehogy költségeivel mind a papnak mind pe­dig a községnek terhére váljék, jól tudván, hogy mindkét félnek elég bajba kerül az, hogy magát fentarthassa, nem hogy még nagy perköltségeket fedezhessen. Csupán egyik ülnöknek, — ki távolról jött — volt kénytelen a pap az útiköltséget megtéríteni, a község ellenben a consistorium­tartás költségeit fedezni. Gyöngédségének szup példáját adá az újonnan választott esperességi felügyelő űr az által is, hogy az Ítéletnek csak azon pontja, mely az egyházat és lelkészet illeti, közöltetett a községgel, a másik pedig,— mely a lelkészt és elöljáróját illeté — semmiesetre, hogy a lelkésznek községe elölt tekintélye csorbát ne szenvedjen. Adná Isten! hogy ezen óvatosság mindig fennmaradna I..,. A papi állomás megurulése Bélán W e b e r Sámuel urnák — a selineci német község jeles fiatal lelkészének meghívása altul lett betöltve. O azelőtt káplán volt Bélán, s ez időben tanulta meg a község öt ismerni és szeretni. Mint született szepesi, nem is késett a meghívást elfogadni, s igy ezen levél írója által december 22-én hivatalába ün­nepélyesen be is helyeztetett, mely alkalommal a inajerkai leikési éneklé a Morgenkollekte fohászt. A behelyezesi beszéd, mely kötött stylben tartatott, Pal ezen szavaiból in­dult ki: „Mi nem vagyunk hitetek urai, hanem örömötök segítői." — Azután rajzolá a gyülekezetnek az óhajtott ac­quisitio feletti örömét, kimondá azon reményt, hogy az egy­házi intézmények már most annálinkább felhasználtathat­nak és becsultethetnek, végre az ifjú lelkipásztornak néhány jóakaró intést adott hivatala viseléséhez; hogy például az aggokkal fiúként, az ifjakkal testvérként bánjék. — A be­szédben, mely ezt köveié, emlekeztetett a behelyezett leg­közelebb arra, hogy ö az adv enti napokban jott Bélára, azu­tán pedig apóst. csel. 18. et 9. 10 szerint azon kérdést te­szi fel magának; mi az ő hivatala ? mi az ö teendője? ne­vezetesen: az evangyélium világát lobogtatni; annak vi­gasztalását minden aggódókkal s megszomorodottakkal közleni és sokakat az igazságra vezetni. Ezen szép ünnep, melyen a kath. papság is részt vett, s a mely legvidámabb kedélyességgel ment véghez, a bélai közönség előtt feled­hetlen marad, és még több részvevőkre talált volna, ha ugyanazon napon ükoiicsányi Viktor urnák a volt esperes­ségi félügyelönek temetése nem történt volna, mi által a közönség egy része a behelyezési ünnepélytől távol tartatott. I. YV —-O­KÜLFÖLD. KÖZÉPÜLASZORSZAGI VALLÁS-MOZGALOM. Ez egyház újjáalakítására irányzott mozgalom, ujabb időben ismét térfoglalásokat tesz különösen a pápai kormá­nyokban. Az uj egyház alapvonalai következőleg terveztet­nek : Az egyház minden világi jogairól lemond, s visszatér eredeti tisztaságara. A választási s képviseleti rendszer az egyházra is alkalinaztatik lígy hogy minden község vagy kerület maga válaszsza s tartsa fen papját. A lelkészek és a községek képviselői altal választatnak a püspökök, kik kö­zöl ismét az ország prímása valasztatik, kinek fentartásáról a községek és püspökségek gondoskodnak. Minden ország egy-egy legátust küld a pápa székhelyére; e legátusnak bíbornoki rangja vart, s e legátusok választják a pápát a prímások közül. A pápának nem szükség olasznak vagy épen rómainak lenni; akármelyik priinás választathatik pá­pává. Minden pápa szabadon választja székhelyét, vngv ott marad a hol priinás volt. A pápa jövedelmeiről a kormányok gondoskodnak ; világi ügyekbe minden befolyása megszű­nik. és a mint a papság egyf lol teljesen független az ál­lamtól, másfelöl a kormányzati ügyekbe befolynia nem sza­bad. A dogmái részt illetőleg következő változtatásokról van szó: A mise mindenütt az ország nyelvén mondatik ; a fülbegyónás eltöröltetik ; az ünnep és böjtnapok revidrál­tatván, kevi'scbbittetnek ; a nözárdák teljesen megszűnnek, és a férfiak szamára is csak jótékony céíu zárdák maradnak fenn ; a papi uőtlenség megmarad ugyan, de papi állásáról mindenki leköszönhet, mely esetben teljesen világi ember­ré válván, a nőllcnségi fogadás többé nem kötelezi. Az el­választott házasfelek mindenike ismét nősülhet, illetőleg ferjhez mehet.

Next

/
Thumbnails
Contents