Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-27 / 17. szám

zsony, Komárom 101 frt 73 kr; Pestmegye galgavölgyi része; Békés-Csanád, Bánság 153 frt 71 kr; Gömör, Kis-Hont 51 frt 15 kr; Pest városa, Tolna, Baranya, Bács 143 frt 17 kr; Túróc, Árva, Trencsin 53 frt 11 kr; Sze­pes, Sáros, Abauj, Zemplin, Borsod 80 frt .93 kr; Nóg­rád s Pestmegye egy része 94 frt 95 kr; Zólyom, Hont 105 frt 82 kr; Győr, Mosony, Soprony, Vas stb. 117 frt 30 kr); összesen (a gabonát 87 frtba számítva) 1088 frt 36 kr. Az iskolai szükségletekre adakoztak : egyes egyházak, névszerint a korponai 20 frt. (két évre}, lévai 8 frt, hasonlón két évre; a béri 5 frt, liblingi 10 frt, pelsöci 27 frt, szászi fiókegyház 8 frtot; egyes pártfo­gók : főtiszt, dr. Székács József superintendens ur 20 frt, gróf Stainlein Ottó ur 105 frt., Bodó Simon ur 10 frt, (a mú­zeumra), Plachy Lajos ur 2 frt, Bossányi Budolf ur Lon­ton 40 frt, n. t. Jungmann Dániel, rimaszombati ev. lel­kész ur egy aláírási ívvel küldött 15 frt 90 krt (mely ösz­szeghez járultak következő t. e. urak: Hainaljar Károly 4 frt. Deák János 40 kr. Badványi és Tibely 2 frt. HaiflW 1 frt. Krno Andor 50 kr. Kraetschmer C. A. 4 frt. Zwicker Ottó 2 frt. Sontagh Károly 1 frt. Jungmann Dániel 1 frt); a lipcsei Gusztáv Adolf-léle egylet (Kiéli adomány) 33 frt JO kr. Ugyancsak fenn címzett Neumann Károly lelkész ur fcnntebbi 20 irton kivül főt. Székács superintendens ur által az iskolai szükségletekre is kegyeskedett kész pénz­ben 40 frtot küldeni, következő levél kíséretében, mely­nek közlését azon indító okok miatt, melyek a tisztelt adományozó urat ez őszietek küldésére bírták, annál in­kább tartjuk szükségesnek, mivel vajmi kevesen vannak, kik az ö nemes példáját követnék, s azon intézeteket (nem (írtjuk épen a selmecit), melyeknek ha nem is egyedül, de igenis nagyobbrészt köszönhetik 'felneveltetésüket, a mennyiben jótékony segélyök nélkül nehezen futhatták volna meg pályájókat, — ugy, miként mostani állásuknál fogva tehetnék s a haladat kötelessége is magával hozná, — felsegítenék. A levél, melyet a főt. superintendens ur másolatban szíves volt kozleni, igy hangzik ; „Főtiszte­lendő superintendens ur! Mint a selmeci és pozsonyi fő­tanodák növendéke, éveken át részesültem kegyes lelkek ált<il tett alapítványok áldásaiban. lr gy hiszem, hogy azon alapítványok nem egyes egyének, hanem az egyház javára tetettek, és hogy azokból nyújtott segélypénzek nena i n-U ye n, hanem csak kölcsön adattak: ennélfogva k 0-telességnek tartó m, azokat Isten segélyé­vel visszafizetni, hogy az egyház tökéje csorbát ne szen­vedjen. A nevezett két főiskolánál részemre jutott kegy­adományok, ösztöndíjak visszafizetését kezdem meg tehát, ezennel ide mellékelvén nyolcvan ujforintot bankjegyek­ben és 1 húszp.forintos államkötelezvényt szelvényeivel együtt, azon alázatos kéréssel, méltóztassék az összeggel ugy intézkedni, hogy abból 40 ujforint a pozsonyi fötano­dai, 40 u j f o r i n t a selmeci alumneu m-a 1 a p t ő k e gyarapítására fordíttassák. Mely kén :sein mellett magamat is nagyra becsült, ta­pasztalt szívességbe ajánlván, maradok legmélyebb tiszte­lettel. F. Varsánd. 1862. febr. 20. Főtisztelendőségednek alázatos szolgája : Neumann Károly ev. lelkész. Az iskolai szükségletekre e szerint eddig 344 frt. gyűlt be. Isten áldása e kegyes adakozókra! mit, midőn adományaikat forró hála nyilvánításával közzé teszi, a leg­szivesben kíván A lyceum igazgatósága. BELFÖLD. A MABOSI BEF. EGYHÁZMEGYE folyó apr. 1. 2. 3. 4. nap­jain tartotta tavaszi rendes B. zsinatját M.-Vásárhelyt t. t. Péterfi József esperes ür elnöklete alatt, szerencsénk lévén derék, buzgó algondnok uraink közül t. Dózsa Elek jog­tanár urat mint mindig, ugy most is, folytonosan, t. Antal Imre urat családi körülményei miatt csak kevés ideig kö­rünkben tisztelhetni, s tevékeny részvétüknek örvendhetni. A felsőbb rendeletek szokásos felolvasása s tudásul vétele után közmegütközéssel értettük f. t. esperesünk jelentéséből, miszerint bizonyos Ehedi Barabás Ferenc nevü egyén, kezére kerítvén a csikfalvi szegény ekklézsia alamizsnakéregetési könyvét, azzal aljas magánkeresetet üz. Háromszéken kétszer tartóztattatott le, mégis sikerült az igazság kezei közül kisiklania, jelenleg sem lehetett a meghamisított kéregető-könyvet tőle visszaszerezni, mert alig érkezett haza háromszéki útjából, tüstént távozott Ma­gyarországra, a közhír szerint ott tovább folytatni gálád mesterségét. — B. zsinatunk felírást határozott a főtiszt, ml tg. püspök úrhoz, hogy a magas főkormány-elnökség ut­ján eszközölje ez egyén politikai uton felkerestetését, letar­tóztatását, tőle a meghamisított alamizsnakönyv visszavé­telét és illő megbüntettetését; — egyszersmind utasította t. t. esperes urat a sepsi-szt.-györgyi t. tanácsnál állítólag letartóztatva lévő 40 o. é. írt mikép állásának végére járni, s ez összeget, ha van, es lehet rendes helyére, a csikfalvi szegény ekklézsia részére kieszközölni. A mltgs főegyházitanácsnak, az egyes szegény ek­klézsiák által nyert és nyerendő, alamizsnakéregetést tár­gyazó, igen célszerű rendeleteit vettük tudomásul jelen B. zsinatunkon is. — De bármint szabályoztassék az eddig szokásos házalva kéregetési rendszer, mindig fognak vele visszaélések történni, és kivéve igen ritka egyes esete­ket, mindig többet fog segélleni az élelmes kéregetön, mint a szegény ekklézsia szükségein. Ez ügy nem szabá­lyozást, gyökeres átalakítást igényel. Vájjon nem célsze­rűbb es sikeresebb lenne-e, ha vagy a m. föegyházitanács, vagy a főtiszt, kozzsinat, vagy pedig akár anyaszentegy­hazunk ezen fő testületei, akár a nyilvánosság ellenőrsége mellett egy bizottmány vagy alakulandó gyámintézet venné kezeibe az alamizsnálkodási úgy vezetését, s az egyes pa­pok és presbyteriumok az előleges kihirdetés után per­selyben és meghatározott időben házankénti kéregetés utján begyulendő alamizsnaösszeget levonás nélkül ide­küldenék be — és innen osztatnék szét? A példa előttünk mind a testvér Magyarhonban, mind külföldön : — kövessük ! 34

Next

/
Thumbnails
Contents