Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-27 / 17. szám

zonyitványokat, készíti a szoka'sos relatiókat; emez gya­korolja a kitiltásnak, alumnusok felvételének, közvizsgálat ideje s a tanrendszer általánosságban való meghatározásá­nak jogait. A felügyelet gyakorlására régente is az egyik lelkész volt rendelve, mint ma. 1764-ben havonkénti iskolalátogatásra köteleztetnek a papok, gondnokok és más egyházi elöljárók. Az inspectio gyakorlásának módját tár­gyazzák többek közt az 1792, 1795, 1806-iki egyházi fel­sőbb helyről érkezett körlevelek, illetőleg statutuinok. Az első évbeliek különösen embertelenek és lealázok a taní­tókra nézve. 6. A tanoda c i m e, könyvtára és egyéb gyűj­teményei helyisége. A legrégibb jegyzőkönyvben a tanoda csak egysze­rűen „Sehol a'--nak neveztetik. 1839-től 1846-ig a jegy­zökönyvekben „Deák iskola" olvasható, mely neve­zet a közhasználatban már azelőtt is valószínűleg szerepelt. 1846-ban a magyar kir. helyt, tanácshoz készített felter­jesztményben ,,k özép tanod a" cimet kap az iskola. S e név iratik 1854-ig. Ekkor-' „Ma g á n-a 1 g y in n a s i u in­nak van bejegyezve; majd, miután e nevezet használatától a politikai hatóság által letiltatott, a tanoda „Latin-is­koládnak lön bejegyezve, mely tökéletlen elnevezést 1860-ban az „A 1 g y m n a s i u m" névvel váltotta fel az igazgatóság. 1795-ben 14 darab mappa, és 44 fele könyv volt az iskola birtokában, mely utóbbiak főkép a latin irodalomra s aztán némileg a philosophia és geographiára is terjedtek. Közöltök egyetlen egy magyar sem vala. 1836 táján több mint 150 darabra menő becses gyüjteménynyel szaporodott a könyvtár a nemes szivii Keresztesi Mihály ajándéko­zásai utján. 1850 óta Csiszár Mária a. néhai férjének tek. Oláh Lajosnak 15 — 20 darabra menő könyveit adta a könyvtárnak. Majd néh. Kazinczy Sámuel orvosdoktor örököseitől mintegy 150 — 160 kötetre menő munkákat vá­sárolt meg az egyház, melyek közt a természettudományok minden ágára tartozó jeles könyvek, encyclopaediai szótá­rak találhatók. 1857-ben aláírás utján szerezték meg a helybeliek gr. Andrássy M. keletindiai utazását. Legutóbbi években Révész Imre, Benedek Lajos és S z. S. aján­dékoztak könyveket. Maga az egyháztanács koronként a rektor folyamodására szokta a legnélkülözhetetlenebb mü­veket megvásároltatni. Évi kiadás e végre az utolsó há­rom esztendő alatt körülbelül 15 forint. Jelenleg a könyv­tár 4 -5 száz darabot számlál. Asványgyüjtemény még 1848 elölt szerezte­tett. Akkor t. i., midőn a debreceni gymnásium e nemű gyűjteménye rendbe szedetvén, a felesleges példányok ta­nodánk számára megvásároltattak. E gyűjtemény, mintegy 250 példányt tartalmazó, 1858 végén rendeztetett először, mely alkalommal az akkor kézikönyvül fogadott Stöcker­féle ásványtanhoz képest számozattal és osztályokkal lát­tatott el. Ez időtől fogva nevezetesebb ajándékozásokat tőnek „K ntona Zsigmondnö, hat kisebb és egy nagyobb köszörült nemes-gránátdarabot, melyek egy arany foglal­ványban együvé erősítve vinnak; dr. Katona Gejza, többek közt egy 7 fontos telkibányai opált; S z a t h m á r i István és C s i h a Márton. Természettani szertár megalapításáért a rektor 1859-b en folyamodott, s a maija részéről csekély tehetségéhez képest némi pénzajánlatot is tön. A folyamo­dásnak semmi sikere sem lön; hanem azért ö bálák és mű­kedvelő előadások jövedelmeiből mégis begyűjtött e végre kezei közé 112 frt 47 krt. Ezen az összegen szerzett: összetett górcsőt, légsulyméröt, hévméröt, hajszálcsöveket, csigasorokat, üvegprismákat, villanytartót, fegyveres pa­lackot, Heron-labdát, procentert és egy 20" átmérőjű ko­ronggal ellátott villanygépet. (Utóbbit pesti gépész Cso­mortányitól), s ez ügybeni jelentését és számadását annak idejében lapok utján nyilvánosan közzétette s az egyház­tanács elébe is terjesztette. 1861-ben Tyll József ajándé­kozott egy rókafarkat és egy cséplögép-minlát. 1858. Sáfl'rány Lajos rektor az iskolának 7 darab ki­tömött madarat; 1859-ben Nagy Elek egy sast adott, mely utóbbi a természettani szertár pénzalapjából töinelte­tett ki. A tanoda helyisége hajdan a napnyugoti lelkész­lak átellenében délre fekvő ház volt, mely azonban szűk és félre eső fekvése miatt később eladatott, s 1800-ban a mostanival cseréltetett fel. Ez a piac-utcán lévő 3. számú erős téglaépület, a régente úgynevezett „Katona-kapitányi szállás." Itt van a rektori szállás is. Maga az épület 5 szo­bával bír, melyek között 2 szolgál tantermük Ennek végé­nél, vele derékszögletet kepezve nyúlik egy másik külön­álló vályogépület, melynek egyik vége az I. gymnasialis osz­tály szp'mára ád tanhelyiséget, másik végében pedig a bennlakó diákok szobája. a barbár szóval ugy nevezett „particulorium" van. 1859-ben az egyháztanács debre­czeni építész Vecsei állal egy nagyobbszerü iskolaépület tervét rajzát és költségvetését készilteté el, mely homlok­zatával a piaezra nézne. Az emeletes épület mintegy 80 ezer forintba kerülne. Adja Isten, hogy az igénytelen múzsák e hajléka a mostani kor méltó dicsekedésére, hova hamarabb felépül­jön s falai közt a régi tanintézet megifjodva uj erőben vi­rágozzék fel! írtam Makón 1862. febr. S z e r e m I e i Samu. HOLLANDIA NÉPESSÉGI ÉS NEVELÉSI VISZONYA. A kis Hollandia népessége, — melynek területe 540 • mft. — az 1850-ben végrehajtott hivatalos népszámlá­lás szerint 3056,667 lélek volt. Ebből 1,832,638 prot.; 1,164,142 róm. kath. ; 58,518 izraelita; 1369 egyénről nem volt tudva, hogy mely felekezethez tartozik. Az összes népességből 27. 5 egyénre esik egy újszülött, 42 egyénre pedig egy halott. A protestánsok legnagyobb száma a reform, egyház­hoz tartozik, rajtok kivül az ágost. hitvallásnak 60,000-en,

Next

/
Thumbnails
Contents