Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-04-13 / 15. szám
akóit sorban egymásután házaiknál felszólítani, hogy délre és estére ételt szolgáltassanak a deákok számára. Jelenben ezt egy az egyház által tartott öreg ember cselekszi. Hihetőleg ezen hivatalnokok mindannyian a bennlakók közöl választattak. ,,A tanulóknak (kik alatt ismét csak a bennlakókat.lehet értenünk) jövedelmök vagy bérök" volt az élelmezésen kivül: a) Harangozásért 16 köböl buza. b) Fejenkint egy-egy pár csizma, vagy később 6 frt 72 kr. o. é. c) Praedic. halottól 8 poltura (8 kr. o. é.) d) Énekes halottól 4 poltura (4 kr. o. é.) e) Perselypénz, minden hónapban egyszeri, és urvacsorájakor való kihirdetés alkalmával. f) Lakodalmi és ünnepi éneklések. (Ezek „mint a tanulók korához, jó erkölcséhez és szerénységéhez nem illők" 1806-ban eltöröltettek). Jelenleg a bennlakó partikulistáknak tiszlök : 1. Templomi istenitisztelel alkalmával számot rakni s kijövőre vasárnaponkint egy énekverset kezdeni. Kisebb tanulókra felügyelni a templomba menéskor. 2. Temetéseken a kántor mellett felváltva egyenkint segédkedni. 3. A rektor körül felszolgálatot teljesíteni. Fizetésök : a) Az egyháztól összesen 42 o. é. forint. b) A várostól gyertyapénz 5 frt 4 kr. c) Praed. halottól — cantus — 45 kr. d) Énekszós halottól 7 kr. e) Perselypénz minden hónap első vasárnapján. f) Maguk számára öszszel szekérrel életnemüket kérnek a jószivü lakosoktól. g) Lakás, ebéd és vacsora, végre téli fűtő. Számuk 5 — 8 közt ingadozik. Az iskolai növendékek létszámáról az első jegyzőkönyvből igen keveset sejthetünk. Az évenkint subscribálók száma 1 — 6 között állott. 1740-ben egy siralmas vers ,.168 diák ifjakat emlit, azonban minden latinul tanulók beleszámitvák, s tudjuk, hogy régenten a latint az iskoláztatás 3-ik évében már kezdték, mig most az 5-ikben fognak hozzá. 1809 ben a diák ifjak száma 246. Utolsó 50 évről lehet mondani, hogy középszámmal 50 volt a gymnásialis osztályokat gyakorlók száma. Születésök helyére nézve helybeliek vs vidékiek vegyesen voltak. Gyakran távol részekről is voltak növendékek, minek oka abban keresendő, hogy hihetőleg a mult században is hozták már ide ki Debrecenből 1 — 2 évre az alumnusokat, bár arról a legrégibb jegyzőkönyv semmit sem szól. 1809-ről van az e nembeli első feljegyzés, midőn is egyszerre 4 diákot hoztak ki a főiskolából. Ettől fogva hosszú időn át majd minden 3-ik évben uj alumnusok hozása van bejegyezve. Hány osztálya volt légyen a mult században a tanulóknak ? ma már nem lehet bizonyosan meghatározni. 1730-ban, midőn a törvények leírattak, ezen tanulmányok említtetek: „logika, oratoria, rhetorika, metaphysika, általános physika s keleti nyelvek: héber, görög (?)" s ebből azt következtetem, hogy a tanoda akkor 7 osztálylyal birt. Ugyanis egy e tájon (1840) kelt gyászvers a következő classisokról emlékszik : simplicisla (=declinista), conjugista, grammatista, syntaxista és poéta (=5). Miután azonban nem lehet feltenni, hogy mindazon tudományok a poétáknak szólhattak, s más részről azt sem, hogy a logika, oratoria, rhetorika stb. egy tanév alatt elvégeztethettek volna: nincs más mit mondanunk, mint azt, hogy a megnevozett 5 osztály csak előkészület volt eme tanokra, melyek még azonfelül egy h a t o d i k (oratori vagy vet. rhetorika) és egy h e t e d i k (logika) osztályokban taníttattak. S ezzel részünkről meg volna döntve azon vélemény, mit Szilágyi a magyar gymn. okt. történetében hoz fel (Sárosp. Füz. V. 297), mintha a hellen és héber nyelvek csak az akadémiában tanittattak, s a gymnásiumi osztályok a leghosszabb esetben csak 6 tanévet foglalhattak volna magokban. Onnan, hogy valaki seniorrá rendszerint csak harmadik évre lehetett a subscribalás után, következik: a) hogy két évig kellett előbb hallgatnia azon tudományokat, miket felemliték, és igy a subseribálás az V-ik osztály végével történt; s b) hogy a senior már nem járta az osztályokat. Meddig tartotta fel magát a hét osztály ? nem lehet évszámokkal pontosan megjelölni. 1795-ben egy professori dijlevélben már csak a következő öt osztály neve áll: declinista, conjugista, grammatista, syntaxista., rhetor. A század elején első és másod évi syntaxisták osztálya különböztetik meg. 1841-ben először vannak feljegyezve e nevek :elsö és másod évi rhetor. Ez évben az osztályok száma hat, vagy ha a declinista és conjugista-osztályok egyévi tanfolyamba össze nem olvasztattak : h é t, ma hat; s igy marad az osztályok száma folyvást egész 1851-ig. Ezen idö alatt tehát az osztályok nevei: deci., conj., gramm.. I. synt., II. synt., I. rhet. és II. rhet. 1851. a II. rhetorok, 1854-ben az I. rhetorok osztálya szűnt meg; maradt csak négy, melyek régi nevöket az időtől fogva elveszítették. 1861. őszén az V-ik gymnasiális (I. rhet.) osztály felállíttatott. 3. Egy nevezetes év a tanoda életében. Az 1739. esztendő emlékezetes az iskola történetében. Ezen évben, —„tempore tristissimo et luctuosissimo,', — írja Szilágyi György rektor, hogy egy dühöngő pestis Cjul—dec.) a növendékeknek több mint %-ét sirba vitte. Ö maga is csak különös isteni gondviselésnek tulajdonítja, hogy a rajta is erőt vett ragály „kietlen mélységéből, mint Noé bárkája az özönvízből" kiszabadulhatott. A halottak száma részünkről 1543 volt (1831-ben 864). (Folyt, köv.)