Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-06 / 14. szám

oly tökéletlen rendjét tudta megállapítani,* miszerint azt alkalmilag meg kell zavarnia, hogy a kijelentést lehetővé tegye. -Ha a c s o d á k melletti okoskodásból a c s odákból vont okoskodásra megyünk át, első tekintetre világos, hogy a csodák kérdése merőben relatív dolog, a mennyiben egy tünemény, melynek a múltban természetes oka ismerve nem lévén, arra csoda hatással volt, későbbi kor előtt azonban ismert dolognak látszhatik. Midőn Co-1 limbus az amerikai benszülotteknek a holdfogyatkozását megjövendölte, az azoknak valami természet feletti képességnek tűnhetett fel, mig reánk ilyesmi semmi hatással nincs, miután annak természetes okát már ma mindenki tudja. i&aupara fiaipoíq — tartja a régi közbeszéd és ezzel összehangzásban az evangyeliumban Krisztus is, Máté XII. 39. a zsidókat gonosz és parázna nemzetségnek mondja, mely jelt kiván. Felhozza ezek után szerző Neumann, De Wette, Parker, Sclileiermacher e tárgyra vonatkozó s az övével egyező nézeteit, s mindezek után azt állitja fel, vizsgálatai eredményeül, hogy különbséget kell tennünk a látható és láthatlan világ dolgai között; amazok az ismeret, a tudomány, ezek a hit tárgyai. A mit meglehet szabatosan határozni, bebizonyitani, azt nem hisszük, hanem ismerjük. A csodatettekre szükség lehetett az evangyélium előkorában, de a mi időnkben a tiszta hit legbuzgóbb védői is kénytelenek bevallani, hogy azokra szellemi meggyőződés szerzére vagy erősbitése tekintetéből semmi szükség s evvel csak ismétlik, a mit Chrysostomus rég mondott, ha hivők vagytok, a mint kell is, hogy legyetek, és szeretitek Krisztust, a mint kell is, hogy szeressétek, semmi sztikségtek csodatettekre, melyek csak a hitetleneknek adattak. Minél inkább halad a tudomány, annálinkább érvényre kell jutni azon igazságnak, hogy a keresztyénséget a pliysikai világ jelenségeitől egészen elkülönített szempontból kell tekinteni. Szükségessé teszi P. szerint a szelleminek e különválását a physicumtól először azon kézzel fogható ellenmondás, a mely az astronomia ujabb felfedezései s a biblia betűje közt kifejlett, — másodszor a geologiai nyomozások ujabb eredményei s harmadszor legújabban az emberi faj régisége, az emberi fajok származása és a teremtés eszméjének visszautasítása. E pontra nézve meg kell különösen jegyeznem, hogy ismertetést irok és nem saját meggyőződésemet tolmácsolom e tárgyakról, mert én részemről a különféle tudományok által különböző természeti tünemények kimagyarázására mesterségesen felállított hypotesisekért, évezredek óta uralkodó s a könyvek könyvében foglalt igazságok feláldozását solisem tanácsolnám. A nagy érdekű értekezést Powell következő, az egésznek eredményét magában foglaló szavakkal rekeszti be: „a bennünket lelkesítő remény alapját sem külső jelek, sem semmi nyilvánosságok nem korlátolják, hanem egyedül azon bizonyosságban áll az, melyet az egyén fürkésző szelleme magának elsajátít. S a keresztyénség egész kinyilatkoztatott igazságának valódi elfogadása a legméltóbban és kielégítőbben a hitmeggyőződésre folyhat be, a melyen állunk, mint az Apostol 2. Kor. II. 24. mondja, s a mely az ő világos magyarázata szerint, nem az emberi bölcsességben, hanem az Isten erejében áll." GYÁMINTÉZETI ESZMÉK. (Véf

e

e). A losonci ágostai hitvallású evangyéliomi egyház gyámintézetének alapszabályai. 1. Az 1858-ik évben létre jött „losonci ágost. hitv. ev. egyházi segélyegylet,''- melynek célja volt, saját egyházát adósságainak törlesztésében segíteni, tekintetbe véve az ágost. hitv. ev. egyetemes egyházi gyámintézet központi bizottmányának 1860-ik év oct. 15-én kelt korszerű felhivását, ugyanezen egyetemes gyámintézet fiókegyletté átalakult, s „a losonci ágost. hitv. evang. egyházi gyámintézel" ciinét vevé fel. 2. Ezen intézet célja: a protestáns egyház jóllétét, mint kebelében, ugy másutt is előmozdítani. 3. E célra eszközök : a gyámintézeti tagok kötelességszerinti adakozásai; évenkint tartandó két oíFertorium; a templom ajtainál e végre kitett perselyek; minden évben egy általános gyűjtés ; s minden más, az egyházbeliektöl s a vidékről bejött kegyes adomány. 4. A gyámintézet alapító, rendes és tiszteletbeli tagokból áll. Alapító tag az, a ki az aláírásnál 10 frtot lefizet, s életfogytáig évenkint 2 frtnyi betétel fizetésére kötelezi magát. Rendes tag az, a ki bizouyos, önkényt megajánlott összegnek, szintén életfogytáig, minden évben kötelezett fizetését vállalja magára. A tiszteletbeli tag egyszer mindenkorra legalább 10 frtot ád. Gyámintézeti jóltevökül jegyeztetnek fel a keveset adományozók.