Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-03-30 / 13. szám

akadémiákká, még ha a tanításban a collegialis rendszert követjük is, azaz szaktanárok által s annyi idő alatt taníttassuk a jogi tudományokat, mennyi idö alatt alaposan s a kor igényeihez mért terjedelemben lehet azokat elvégezni. Ekkor aztán lesznek jogakademiáink. Szilágyi Sándor. NAGY-KÖRÖS, mart. 22. Előfordult eset alkalmából az iskolai szék a régi gyakorlat félrelételével egyeiavult határozatát elevenité fel, hogy minden taneszköz vagy könyv, mely az e célból kirendelt évenkinti 420 frtból a helybeli ref. főiskola számára megvásárlásra ajánltatik, először vitattassék meg a tanári testület által, azután ajánltassék az iskolai szék által s végre erősíttessék meg a pénzügyi választmány által. De miután az iskolai-szék havonkint egyszer, a pénzügyi választmány félévenkint egyszer szokott összegyűlni: gondolni lehet, mi Iélekemelőleg fog a taneszközök megvásárlása nálunk menni. Biz ugy ! x-}-y. BELFÖLD. SEPSI-SZENT-GYÖRGY (Három-szék) , m á r t i u s 10-én, 1862. Rikánbelüli négy helv. hitvallású (sepsi, kézdi, orbáni, erdővidéki) és egy egységhivő egyházmegyékből, nemzeti dicső emlékű fejedelmeink óta fennálló egyházközönségi szent gyűlés (vulgo: communitás-gyülés) tartaték n. t. t. Gödri Ferenc esperes ur elnöklete alalt. A gyűlés ügyeimét, ügyszeretetét közérdekű tárgyak, a sepsis z e n t-g y ö r g y i altanoda és a létesülés stádiumán álló rikánbelüli özveg y-á r v a gy á m i n t é z e t vevék igénybe. Sepsi-szent-györgyi altanodánk az 1848-ik év után bekövetkezett s több évekig reánk nehézkedett súlyos idők alatt születvén, mig egyfelől a székely nemzet életrevalóságának, akarat- és tetterejének megcáfolhatlan tanúbizonysága ; másfelől az elbusult honfikebel vallásos kegyeletének, áldozatkészségének oly oltára vala, hová egy gr. M i k ó Imre, g r. T e 1 e k i Domonkos, ö nagy méltóságaiknak, M. Lázár Mihály és a sepsi-szent-györgyi közönség nagyobhszerü adományaik mellé a rikánbelüli nagyobb-kisebb birtokú, de mindenesetre szűk jövedelmű székely testvéreink, egyházi és világiak, egyházak és közönségek egyenlő lelkesedéssel sietének lerakni áldozataikat. Nem csoda tehát, hogy a 60— 70 ezer lelket számláló rikánbelüli egyház szent közönsége emiitett iskolának, mint saját édes gyermekének ügye fölött o!y hő — gyakran féltékeny szerelel- és gonddal őrködik. E nemes indokból s azon célból, hogy az iskola iránt közérdekeltség és áldozati buzgóság tüze hovatovább mindinkább fellángoljon, némely — az alapitás jogforrásából folyó, anyaszentegyházunk s iskoláink kormányzati rendszerétől eltérő, de azzal és annak szellemével nem ellenkező némely jogokat a mltgos egyházi főtanács beleegyezésével az alapiló rikánbelüli egyetemes egyháziközönség megtartani akarva, még régebbi gyűlésében egy tekintélyes bizottmányt nevezett vala ki, mely azon kérdést: ,,m inö viszonya legyen a rikánbelüli iskolaalapító egy ház közönségnek az iskola-és annak igazgatóságához" — formulázott munkálatával oldaná meg. E bizottmány — tagjai bár munkálkodva, de rosz utak miatt kellő időben össze nem jöhetvén, s igy munkálataikat össze nem önthetvén — két munkálatot terjeszte elő, melyek közül az e 1 s ő az iskolaalapilásból eredhető jogra bazirozott szabadelvű, de egyházunk s iskoláink főfelügyelete- és kormányzatával felruházott felsőbb egyházi és iskolai autonom testületek jogait nem sértő, másfelől pedig az alapításból eredhető jogokat is az alapitó egyetemes szent közönség számára viszont igénylő szabatosan formulázott munkálat komoly figyelem és élő méltánylat kíséretében felolvastaték, — valamint a második is, mely hasonlag patronatusi jogra támaszkodva, sepsiszentgyörgyi iskolánk körül némely jogokat, mint pl. gondnok választását, az alapitó communitás számára megtartani véleményezte. Komoly és csendes vita után határozattá lön : „hogy a két munkálat önszeöntésére s a fennebbi életkérdés megoldására a kinevezett s megszaporított bizottmány újból visszaküldetik, — azonban a halál és régebbi lemondás által megüresült fő- és algondnoki állomásoknak betöltése a mltgos egyházi főtanács által is az első választáskor méltányolt alapitói jog folytán és az iskola körüli sürgős teendők indokából még a közelebbi gyűlésben elhatároztatva lévén: ez alkalommal t. Donáth József ur fő,- m. Daczó János és t. Pünkösti József urak algondnokoknak megválasztatának, — a mltgos egyház főtanácshoz említettek megerösittetés végett felterjesztetvén. Másik tárgya közgyűlésünknek a rikánbelüli egyházi özvegy-árvagyámintézet vala. Még a mult évben a kézdi és orbai egyházmegyék egyházi-személyei egyesülten megállapították vala a keblökben felállítandó özvegyárvagyámintézet alapszabályzatát, melyet a közelebbi f. t. közszentzsinat is megerősítve, a más két testvéregyházmegyéknek is a csatlakozást hatósan ajánlván. — S miután Sepsi az alapszabályok némi módosítása feltétele alalt testvérkezet nyujta, s feltéve, hogy Erdövidéke is, ámbár még nem nyilatkozott, jobbját a testvérfrigyböl kivonni nem akarandja : egyházközönségi gyűlésünk e tárgyat egy, a négy egyházmegyére való tekintettel kinevezett közös bizottmányhoz tette át, mely az alapszabályzatokra nézve megállapodjék, hogy azon megállapodás a közelebbi communitás-gyülés helybenhagyása után a legközelebbi közszentzsinat elébe megerösittetés végett felterjesztethessék. E pontnál nem mellőzhetem sokaknak azon buzgó óhaját kifejezni : vajha — miután már erdélyhoni superintendontiánknak majd mindenik egyházmegyéjében ily özvegyárvagyámintézetek léteznek — az elforgácsoll erők összeforrva, az elszigeteltségökben gyámoltalan gyámintézetek egy, legalább most, erdélyi egyetemes özvegy-árvagyáminté-