Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-03-23 / 12. szám

Vigyázzunk az ily tüneményekre, mert abban rejlik erőnk mérlege, hogy miként tudjuk az ily tényeket méltányolni, követni és szellemileg élvezni. Ha az ész és szív magas és mély szent érzelmeire önző indulattal felelünk, ugy nem lehet, hogy Isten nevében ketten vagy hárman egybegyűlhessünk ; és aztán ne zugolódjunk, hogy Isten nincs köztünk. — Ott van ö, de mi nem akarunk vele lenni ! ! ! A s.-pataki füzetek 1-sö évi folyamát t. K o v á c s Károly egyházmegyei ülnök, a 2-od évi folyamot t. Erdélyi János s.-pataki tanár, a jelen és mult évi folyamokat pedig s.-pataki lakos t. Szakácsy Dániel urak kegyes ajándékából bírjuk. A gazdag kegyelmű Isten és a boldogító öntudat sokszorosan jutalmazza a sorsunkban kegyesen résztvevőket. Az egyházlátogatást most egy éve n. t. esperes űr végezte egész egyházmegyénkben, jelenleg pedig három járásra volt osztva. — Szó emeltetett világi részről az egyházlátogatási jelentés iránt, hogy az csak dicsbeszéd stb. — Pedig nincs mit örvendenünk azon,, ha a keresztyén ember bajt keres és csinál ott is, a hol mindenki a bajtól iszonyodva, a béke és szeretet igaz útját keresi és követi. Ide iktatok egy adatot a többek közül — igazolására annak, hogy nem csupán dicsbeszéd volt a látogatási jelentés. ,,Egy'— (nevét nem irom ide, tudja Isten, tudják az illetők is, ha akarják) — 340 lélekből álló leányegyházban, hol, hála Istennek! anyagi és értelmi képességgel dús egyháztagok is vannak, az elökönyörgő s egyszersmind tanító, szánakozásra méltóan nyomorog. Fájdalom ! itt az egyház és iskola, az Isten és nevelés szent ügye a legutolsó dolognak tekintetik még most is. A lanszoba, melyben 13 jó sorsú nemes szülök gyermeke kustorgott, oly állapotban találtatott, hogy abban jóravaló gazdaember oly kemény téli hidegben barmait is szánakozva tartaná; az ajtó alul-fölül egy sukkal is rövidebb, mint kell. — Egy ember panaszul emelé az elökönyörgő ellen, hogy a hétköznapi isteni tisztelet sokszor elmarad, pedig, mint mondá, ö igen szeretne naponkint templomba járni, esőért s jó időért, mikor hogy következik, imádkozni. — Mire az elökönyörgő azt mondá, hogy a naponkinti harangozásra két hétig sem jő egy lélek is templomba. Az egyházlátogatóság bemenetele alkalmával is harangozás után vagy egy óráig nyitva volt a templom, és senki nem jött, mire az emiitett ember igy felelt kedélyesen: ,,ha hideg nem lett volna, én bizonyosan eljöttem volna, de hát fáztam/' Harangozója sincs az egyháznak, az elökönyörgő félóráig eljár, mig valakit talál a hivatalához nem illő harangozásra.'1 Ne adjon Isten ily dicsbeszédet se Ungban," se máshol. Es ha van — az ilyekért csak könyörögjünk, mert mást nem tehetünk. — És ha ők önmagokért imádkozni és tenni nem akarnak, ki lesz oka, ha az idö rostájából kihullanak ? ! Az e. látogatási jelentések folyamában nagy örömmel hallgattuk, hogy G. csekély jövedelmű anyaegyház a legközelebb bevégzett tagosítás alkalmával 20 hold szántóföldet, 10 hold rétet adott lelkészének. — Hanem a folyamodások tárgyalása alkalmával lehangolta örömünket az érintett egyház abbeli nyilatkozata, hogy a kiirt földbirtokhoz az eddigi keresztes élet, széna és munka helyett csak 18 köböl életet kiván fizetni. — E nyilatkozatot rögtön visszatorlá egy lelkész, mondván egyenesen: igy nem javítva, hanem kevesbítve lenne a lelkész fizetése; ugy lesz javítás, ha a földbirtokhoz az eddigi fizetés is megadatik. — Ezen igazságos beszédre az egyház értelmes, theologiát is végzett képviselője válaszolt ilyformán: ,,Én, — mint minden igaz protestáns, szívvel lélekkel óhajtóm lelkészeink anyagi helyzetének javítását, és a midőn méltányolom tisztelendő urak követelését, méltányolják t. urak is abbeli nyilatkozatomat, miszerint ha t. uraknak kívánatos az anyagi jobblét, a hallgatóknak is kívánatos, hogy népnevelőink, a lelkészek is haladjanak a korral; nem holmi füstös nyomtatott könyvekből olvasni szokott beszédekkel, hanem öngondolkozás, önmivelődés utján szerzett korszerű eszmékkel oktassák, vezessék híveiket. — E nyilatkozatot követte : kevés zúgás, kevés fejcsóválás, kevés mosoly. Többet kár is lett volna tenni reá; mert akár történetesen, akár tervszerűen volt is e szóváltás, a végeredmény — ha egymást mégértjük ? ! — szellemi és anyagi erösbülésünkre mulat. Tanuljunk e válságos, de igazi javunkat eszközlő korban öntudatosan szemökbe nézni azoknak, kik nagy önhitten kiáltják, hogy „haladnak, emelkednek; pedig nevetségre és szánakozásra méltóan hátrafelé rohannak, vagy legfelebb is az alapot döngetik, melyen állanak. Mi a Bethesda tavának mozgásától is nem féltünk; de azért szebbnek s jobbnak tartjuk, ha ugy is tudunk és akarunk is gyógyulni, mint a harmincnyolc esztendőtől fogva betegségben fekvő ember a tornácban. Ján. V. Faxit Deus. N. I. AZ ALSÓZEMPLÉNI REF. EGYHÁZMEGYE, tavaszi gyűlését szép számmal egybegyűlt egyházi és világi tagok jelenlétében f. hó 4. 5. és 6. napjain tartotta. — Elnököltek n. t. Hegedűs László esperes és legidősb ülnök, tek. Kun Dániel urak. — Elsőben is a gyűlés megalakulása szempontjából a már azelőtt elválasztott világi ülnök nagys. Lónyay Ödön, majd második aljegyzőnek t. Kopré Ferenc ondi lelkész urak eskettettek fel. Kívánjuk, hogy mindkettőt sokáig üdvözölhessük a zöld asztal körött! A szép egyetértés és komoly higgadtsággal folyt gyűlésen egyházkerületünk 1861. sept. 29, 30. és okt. 1. napján Szántón tartott gyűlése jegyzökönyvének 165. pontját illetőleg örömmel értesültünk az illető népisk. választmány utján a felöl, hogy egyházmegyénkben a „Népiskolai sz.ervezet" általában ki van szolgáltatva; az egyházközségi isk. felügyelőségek rendre kinevezvék ; a példányiskolák ki vannak jelölve, sőt a hozzájok kötött tanítói értekezletek is legtöbb helyen megtartattak. E részben dicséretesen kieme-