Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-03-02 / 9. szám

211 280 Ugyszinte Melanchtonra való hivatkozás, ,,k i Németal­föld tan Lt ójának (helyesebben: praeceptor Germaniae) neveztetett1 '; s végre az 1. Tim. 5. 17. felhozott idézet. Egyébiránt, miután mindkét fél elmondta mondani­valóját és a modort illetőleg is egy sem maradt adósa a má­siknak : joggal hiszem a minden kérdésen felülálló vitát be­fejezettnek. A dolog oly egyszerű, hogy minden további polémiát fölöslegessé tesz. BELFÖLD. E. E. E. GYÁMINTÉZETI MOZZANATOK. (Hetedik közlemény). (Folytatás.) Pesten, febr. 15-én 1862. II. Igénytelen figyelmeztetések. 2. Be kell őszintén vallanunk, hogy az imént emiitett 11. §. keresztülvitelének megvannak a maga nehézségei. Nehéz többek közi kimutatni a gyámintézeti s egyéb gyűjtések közötti különbséget. Ha a gyámintézet célja „a már létező egyházak s tanintézetek f e 1 s e­g é 1 é s e," stb.; azt kell vallanunk, hogy a magyarhoni ev. egyház egyetemében mint részeiben keletkezése óla egy nagy gyámintézet volt. Gyüjlöttünk és gyűjtünk; egyes egyházak és tanintézetekre évenkint; a lyceumok és gym­násiumok évenkint kiküldik követeiket; évenkint nyernek egyes folyamodó egyházak engedelmet, hogy bejárhassák a segedelemgyüjtés végeit a gyülekezeteket; évenkint tör­ténik, hogy Péternek vagy Pálnak szíve megindul e vagy ama gyülekezet vagy intézet szükölködése felett s maga nevében aláírást nyit és sorra járja az egyes családokat, stb. Tessék csak megolvasni az I. mozzanatban Szcberényi Gusztáv ur tudósítását Csabáról, nem gyámintézeti célokra adakoztak-e a csabai testvérek, midőn a 9 alumneumra, a csővári, szegedi, gyomai stb. egyházak felsegitésére gyűj­töttek ? Azt kivánni, hogy például a szegedi egyházra gyűj­tött 200 frtuak elvették legyen egyharmadát, nehéz, ké­nyes dulog lehet. De nem lesz az, ha például a presbyte­rium azt határozza, hogy minden ily segedelem harmada csakugyan levonassék, és a középponti pénztárba bekül­dessék. — Ily határozatnak két indoka lehet. Először az, hogy segitve legyen egyéb, tőlünk távol eső, szűkölködő gyülekezeteken is ; másodszor az, hogy hiszen valószínű, miként az igy elvont harmad a központból vissza fog szi­várogni tán épen a kéregető gyülekezethez és pedig való­színűleg nagyobb mértékben. Ez csak odavetell gondolaL Az alumneumi kéregeté­sekre nézve ezl még most csak gondolatban sem ajánla­nám, mert ezeknek mindaddig szabad mezőt kell enged­nünk, mig más kútfőt nem mutathatunk ki ezen szükség enyhítésére. És pedig annál inkább, mivel mi a gyáminté­zetnél kiválólag a falusi szegény gyülekezetek felsegélé­sére fektetjük a fősúlyt. Annyit azonban minden esetben, minden gyülekezet­nek kellene tennie, mit Sztehlo János lk. ur az idei „Prot. Lap" 137. és 138. hasábjain indítványoz, t. i. ,,hogy min­den ilynemű gyűjtések eredménye felöl tudósíttatnék a gyámintézeti közgyűlés s minden ily gyűjtések és adako­zások jegyzéke, melyek a szorosan vett gyámintézet kö­rén kívül, s azzal mégis e g y e n k ö z ű 1 e g hasonló célokra történnek, az e. e. e. gyámintézeti évi kimutatások­hoz ha csak függelékképén is hozzá csatollassanak." Legyünk tehát azon, hogy az e. e. e. gyám intézeti program m 11. §-á n a k lehető­leg eleget tegyünk s addig is, mig majd a gya­korlat maga alapítja meg a szabályt, fogadjuk el leg­alább Sztehlo 1 k. ur indítványát s az évi tudósítások f ii g g e 1 é k é b e n számláljuk fel mindazon adományokat, melyek a gyámi n­t é z e t é v e 1 azonos célokra fordíttattak egyes gyülekezetekben. Az illetők közöljék az ily adomá­nyokat vagy az esperesi ^gy a superintendensi hivatalok állal, vagy egyenesen az alulirtnak szóló levelekben. III. Ujabban folyamodtak s a gyám egyletek szives figyelmébe ajánltatnak: 60.*) B u 11 y i n „bánsági ág. hitv. ev. gyülekezet 550 lélekkel. A földes uraság az itteni evangy. hitvallású szer­ződéses lakosoktól, az általok számos éveken át haszon­bérben bírt szántóföldeket magához visszavonván, e miatt több család kedvezőbb lakhelyet keresve innen eltávozván, az egyház mind lélekszámra, mind anyagi tehelösségre nézve szémbetünőleg és annyira megfogyott, hogy 40 ur­béries családot kivéve most nagyobb részt csak zsellérek­ből áll s saját erejűkből semmiképen sem bírják dűlőfélben álló imaházukat kijavítani s mint ohajíanák, templommá át­alakítani," 1858-ban a szűk termés, 1859-ben a vizáradás is sokat ártott nekik. Mennyibe kerülne az imaház kijaví­tása, mennyibe templommá leendő alakítása, mennyit állít­hatna ki maga az egyház, mennyit kívánna gyámintézeti­leg fedeztetni ? ezekről a folyamodás nem leszen említést. 61. S z e n t i v á n y a béri anyaegyház filiája Nóg­rádban 180 lélekkel, kik szegény földmivelők, a helység körül elszórt puszták béresei, pásztorjai stb. Hat év óta min­den erőmegfeszités s gyakori önmegadóztatás által igyeke­zett romlásnak indult egyházi épületeit jobb karba hozni, — de a költség a szükséggel nem mérkőzhetvén, tavaly imaháza és iskolája, előbb tanitó-laka teljesen hasznave­hetlenekké váltak. E csapás azon időtájban érte őket, midőn a jégeső vetéseiket elverte. A kis gyülekezet távoleső anya­egyházától hegyek és járatlan utak által van elszakítva, máshitű lakosok és falvaktól környezve, különben pedig hitbuzgó és vallásához hiven ragaszkodó. Moravcsik Mih. ur a kis nyáj lelkésze, bizván Istenben és a hitsorsosok se­gedelmében, az imaház és iskola építését megkezdette, de csak ugy folytathatja, ha segítjük öt. *) A tavalyi évi kimutatás 59 folyamodó és felsőbb he­lyekről ajánlott gyülekezetet említ. Itt ezen szám folytattatik.

Next

/
Thumbnails
Contents