Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-02-23 / 8. szám

211 248 jutnak s igy többet Czékus ur itt emiitett törekvéséről nem szólok. Hanem szabad legyen öt e téren hitrokoni melegséggel üdvözölnöm s itt szíves örvendetes hálánk felöl biztositanom. Kettőt kívánok neki: először Istentől áldást, másodszor oly síikért, minőt az Istenben boldogult berlini Jónás aratott, ki Némethonban a női gyámintézetek alapitója, lelke, terjesztője volt s e mezőn szeretett evangy. egyházunk javát a legtágasabb körökben előmozdította. F. é. mart. 9-én esti öt órakor fogjuk szózatát — ha Isten éltet— Pesten felolvasni, s azt hiszszük, a zászlóhoz, melyet a rozsnyói nők emeltek fel legelőször, a pest-budai nők is fognak csatlakozni. II. Igénytelen figyelmeztetések. 1. Ha valamely egyház, vagy esperesség mint egyes erkölcsi testület, csatlakozik az egyetemes gyámintézethez, kevesebbet sem tehet mint: Először célja ugyanaz legyen kicsinyben, mi az egyetemes gyámintézeté nagyban, tehát olvassa meg és fogadja el az e. e. e. gyámintézet programmjának homlokiratát. ,,Célja : már létező egyházaink s tanintézeteink felsegélése" stb. Másodszor teljesítse a 3l. §-f, azaz évi jövedelmének egyharmadát küldje be a középponti pénztárba, — a másik kétharmaddal pedig rendelkezzék ugy, mint ott megírva van. Többet tennie legyen szabad, kevesebbet ne; különben nagyon elkallódnak az adományok. (Folytatjuk). KÖBÖLKÚT (ÉRMELLÉK). Toronyszám adás s ujabb áldozata a közbirtokosságnak. E napokban számlálók meg a költséget, melybe a négy évvel ezelőtt munkába vett, s most a templom kijavításával egészen bevégzett kőtorony került: öszvesen 2481 forintot osztrák értékben; és igy, megfordítva mintáz evangyélom szól: ,,ha valaki tornyot akar építeni, avvagy nem megszámlálja-e, leülvén, először a költséget, ha vagyon-é annak elvégezésére való költsége ?" nem minha szófogadatlan tanítványi lettünk volna a minket mindig jóra intő mennyei tanítónak, hanem, mert, mit először meg kelljen számitanunk, nem vala. S mit érdemel az a közbirtokosság , mely e szent cél kivitelére közpénztárából 210, magán erszényéből 649, — majd az olaj lámpánkban mindinkább fogyatkozván — 315 frt. kölcsönt nyújtott, s ezt is az elengedés biztos reménye alatt, s közelebb: idei bordézmáját, mintegy 100 osztr. forintot érőt ajánlott fel a tavaszszal munkába veendő leányiskola felállítására, s igy négy-öt év alatt 1274 osztr. forint áldozatot hozott az egyház s iskola felvirágoztatására ? — nemde azt, hogy az anyaszentegyház a haza szine előtt mondja ki felette e szavakban méltó Ítéletét: az ily áldozatokban gyönyörködő Úr, mindig magasbra vívó utódaiban sokáig éltesse!; s a nép, mely saját erején teljesített napszámokon felül nemes szive sugallatából 1259 frt. öszveget adott: nemde, hogy érezve életrevalóságát, a nagy részt általa emelt inüben minél több, éveken át gyönyörködjék?; s az idegenek, kik vendégekként helységünkben megjelenvén, bennünket nemes törekvésünkben célhoz jutni segítettek 48 forint adományaikkal ? nemde : hogy legutolsó fillérök, melyet ez Isten dicsőségét előmozdító nagy tökébe fektettek, leikök üdvére kamatozzék ? En pedig, kinek csekély adományom a nép részéről gyűlt öszvegbe folyt bele, s egyébként is mindig azon imádkoztam, hogy ez a nép legalsó rétegeiben is alkalmas helyre eselt mag a torony építtetésének eszméje kikeljen, nagyot nőjön s gyümölcsözzék, szóval: hogy a rég szájon forgó ige valahára testté legyen : beérem azzal, hogy a Zsoltáriró hárfájáról lekerült ime sorokat éneklem: Solt. CXVI. 1. 7. v. Szeretem és áldom az Úr Istent, mert meghallgatá az én kérésemet, könyörgésemre hajtá kegyes fülét, melyért imádom Ötet naponként. Mit adjak az Úrnak jólétiért ? A hálaadó poharat felvészem, és az Úr jótéteményit hirdetem, szent nevét áldom segítségéért! Hazafiúi üdvözlettel. Papp Gábor. m. k. ref. lelkész. (PÁPAI HELY. HITV. ESPERESSÉGBÖL.) Képviseleti közgyűlésünk f. é. február 5 és 6. napjain Pápán tartatott nt. Antal József esperes és tek. Tóth Lajos segédgondnok ikerelnökletök alatt, igen szép számú közönséggel. Nem terhelem az olvasó tisztelt közönség figyelmét több apró, egyházaink saját magánügyét tárgyazó rendeletek elsorolásával, csak a közügyek előmozdítása végett tett főbb pontokat érintem. Ilyeneknek tartom : 1. A mltgs gróf Eszterházi Pál uradalmaiban fekvő több egyházak most kerültek még tagosítás vagy elkülönzés alá, s az uradalmi tisztség eljárása a történtek következtében igen szomorú kilátást nyújt egyházaink remélt javulása felöl: megbízatott egy küldöttség folyamodást készitni és küldeni a mltgs grófi családhoz, mely felkérje egyházaink iránt a nagy névhez kegyeletteljesen csatolt igények szerint méltányos kegyes adományozással gyámolitni egyházainkat és anyaszentegyházunk ohajtott virágzását. 2. Superintendensi hivatal jobb díjazása érdemében a főtiszt, egyházkerületi kormány az esperességeket véleményezés, sőt intézkedésre hiván fel, miután esperességünk közönsége a méltó díjazást többi hivatalnokainkra is kivánja kiterjesztetni: az ügy buzgó felkarolására felhiván a jelenvolt képviselőket, az ügyet az egyházakhoz áttette, hol a szomszéd lelkész urak is gyűlésbe hivatván, azoknak közremüködésökkel fog a közgyűlés e tárgy felett rendelkezni, az eredményről tüstént nt. esperes űr tudósítandó lévén. 3. Világi elnökünk általadott felolvasás végett egy nyílt levelet, következő tartalommal: „Nagytiszteletü egyházmegyei közgyűlés ! Azon bizalmat és rokonszenvet — melylyel a nagytiszteletü és tisztelendő lelkész urak — tanitó urak, a megyebeli t. c. egyházak elöljárói és képviselői, világi tanácsbirói és segédgondnoki hivataloskodásomnak hosszú óvsorán által csekély személyem iránt folytono-