Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-02-23 / 8. szám

211 240 feltétlenül szükség, hogy az írásbeli fogalmazási gyakorlattal a szájjal való közvetlen előadás szoros lépést tartson. Schleierm. id. munkájában nagy igazán igy szól: ,,Semmi sem tartja az egyetemes szellemi művelődést oly felette hátra, mint a nyelv szájhasználatában való ügyességhiány/' Ez ügyesség különösen alkotmányos életű népeknél nélkülözhetlen. Mert a politikai befolyás csak közös tanácskozás alakjában gyakorolható s e befolyást csak beszédbeli ügyesség mértéke szerint lehet érvényesíteni. Nagy baj az nálunk is, hogy igen sokan jól írnak és olvasnak ugyan, de beszélni nem sokan tudnak. A beszélési gyakorlást az iskolai körben csak az anyanyelvben tett jó elöhaladás mellett, számosabb fogalmazási próbák után, oly tárgyakon lehet megkezdeni, melyek a növendék előtt nem ismeretlenek, melyekről már gondolatai vannak, csak össze kell szedni. Előbb több kevesebb idő engedtetik az összeszedésre, majd arra szólittatnak, hogy más beszédének gondolatmenetét felfogják, abból a lényegest kivegyék s a maguk eszméit azokhoz kössék. Általában beszédöknek tartalma legyen s a sophistai üres csevegés, vitatkozási jellemtelenség messze kerülendő. A nyelv használatának ez ágát a „fogalmazások és olvasmányok" mellé a gymnasiumok figyelmébe is merném ajánlani. b) Mértan, ebben számtan, tértan s a természeti tudományok, beértve a vegytant is. Mindez természetesen nem elmélő, tudományos, inkább gyakorlatias jellemet viselne magán. E két tantárgy: anyanyelv és mértan lenne a felsőbb népiskola legerősebb tárgya, az elmék leghatályosabb mivelő eszköze. 2. Anyagilag képző tantárgyak. a) Történelem, befoglalva a földrajzot. E tudomány az elemi folyamban csak töredékesen adatott, itt oly terjedelmet és egészedő alakzatot vesz, hogy a kikerülő növendék későbben ennek alapján a jelen politikai helyzetet, viszonyokat értse. E célból a 15-dik századtól a történelem a jelen felé mindinkább vastagodó folyamatot vesz, mert ezen érkezik el minden sajátságaiban a jelen. Az egyetemes történelemben különösen a hazai történet s ezzel kapcsolatban egy alkotmányos nemzet körében b) A honfi jogainak és kötelességeinek, a hon alkotmánya, alaptörvényeinek ismerete. Hiszen egy része a kikerülő növendékeknek egykor választó, egyik másik talán választott, de mindnyájan hazafiak lesznek, miért hagynók el jogaik s ezekkel járó kötelességeik hü ismertetését. De nem lesz-e veszély a tanítót társadalmi és politikai tanok s ezekkel Isten tudja miféle egyéni bal nézetek, hamis elvek tanárává tenni? E veszélyt tán el lehetne kerülni, a tanítás folyamára ügyelvén s kitűzött szöveget adván a tanitó kezébe. Egyébiránt hol a nagyobb veszély, elhagyni egészen és bizonytalan történetre, vagy pedig bizonyos és felügyelt tanításra bízni ? Most is el lehet, talán nagyobb joggal mondani, mit Willm 1747-ben mondott: ,,A jelen társadalom békétlenség és forrongás magvaival teljes. Mindenütt a legalsó rétegig leszivárogtak a társadalmi reform eszméi s az állapot-javulás reményei. Ez eszméket, ezen vágyakat ellenőrzés nélkül hagyjuk-e terjedni? Egy polgári katekhizmus a társadalmi és politikai egyén számára nem oly szükségessé lett-e, mint egy vallásos és erkölcsi katekhizmus? ,,A népet e tárgyak felett jövendőre absolut tudatlanságban hagyni lehetetlen, kell tehát, a helyett hogy az okulásban magára hagynók, neki positiv, nyilvános és hivatalos oktatást adni jogairól, társadalmi kötelességeiről, honának törvényeiről, alapintézményeiről.u

Essai sur 1' education du peuple, 2 edit. Paris, 208 1. Ez ismeretek nálunk lehetnek: administrativ jogismeret; alkotmányos és politikai jo g-ismeret. Az első a honi földrajzhoz csatolva s a hazai történelem elé bocsátva előadná honunkban az országos kormány, megye, járás, község szervezetét, vagy fordított renddel. Politikai jogismeret. Az ország alaptörvényei: Arany bulla; koronázási kir. hitlevél; bécsi, linci békekötés-, sanctio pragmatica ; 1791: 26. és több cikkei ; 1848-ki korszakot alkotó törvények. Ezek elébe bátran lehetne egy kis társadalmi tudomány-elveket bocsátani. ,,A socialisták túlzásai csak a történelem, az ember igazi természete és a való politikai elvek nem ismerése mellett veszélyesek. Ez elvek nem oly nehezek, hogy velők mindazoknak, kik már némi oktatást nyertek, közelébe ne lehetne férni.u

Willm id. m. 210. 1. A felsőbb népiskola e tudományát az elemi iskola figyemébe is bátran ajánlom, ez teszi a honi történelmet igazán nemzetivé, értékessé. Ezenkívül a jogviszonyok az élettel minden lépten nyomon érintkezvén, látnivaló, hogy ezek ismerete a népiskola leggyakorlatiabb becsű tantárgyát képezné. (Vége köv.) A PESTI EVANG. ELEMI ISKOLÁK ÉS GYMNÁSIUM. A pesti evangyél. magyar-német község összes iskolái kétfélék : elemi iskolák ésgyrnnásium. Az elemiek megint eloszlanak, a mennyiben a szén-téren levő épületben négy elemi fi ű-o s z t á 1 y , és hat leányosztály van, a Terézvárosban pedig vegyes, fi ű-és leány-fiókiskola működik. Rövidség okáért nevezzük azokat belső iskoláknak, emezt pedig külső iskolának. A belső iskolák, mint mondók, négy fiú-osztály- és hat leány-osztályból állanak. A négy fuí-osztályban eddig három rendes tanitó működik, B a 1 a s s o v i s, ki a két alsó osztályt együtt tanítja, tehát két évi folyamot tart, azután Argay ésDürringer urak ; e két utóbbi egy-egy évfolyamot tartván. Az osztályok mind igen népesek valá-