Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-12-15 / 50. szám

Az csak önámitás, ha azt hiszszük, hogy minden pap született és kész esperes, vagy hogy minden választáskor — a mi eddig természetesen csak halál-, és igy nagyon ritka esetben állott elő — oly bölcs előrelátással és finom tapintattal tudjanak eljárni a választók, hogy egyszerre megtalálják a legalkalmasabb, legügyesebb egyént; — mert lehet valaki igen jó szónok, kegyes, jámbor egyházi szolga, de gyenge, hanyag, ingadozó kormányzó, — lehet valaki talpraesett cikkiró, és mégis szórakozott jegyző stb. Miért hát egy ember gyakran hosszú életéig megzsibbasztani egy erkölcsi testület magas küldetés teljesítésére hivatott kezeit; elzárni egy embernyomon keresztül a haladás és fejlődés utait? Kár vagy haszon, vész vagy boldogság, előny vagy hátrány, származik-e ily nyügző akadály törvényszerű elháritliatásával az egyetemes egyházra, akár a vallás és hitélet ébresztésére, virágoztatására ? A restauratio mellett szavazok végezetre, c) mert ezt épen korszerűnek is találom. Minden időben nagy hiba volt, ha az emberek az idők jelét, intését meg nem értették, vagy megérteni nem akarták. Sok országok, tartományok egészen más politicai kifejlődésnek örülhetnének, ha az idők üterét gondosan megtapogatták vala, — söt maga a reformátio is egészen más mérvű kifejlődést nyer: ha a világ intéző hatalmai a kor és emberek fenhangu nyilatkozata előtt kicsinylő megvetéssel be nem dugják füleiket. Hogy a restauratio korszerű, mutatja azon el nem tagadható tény, miszerint az egyházmegyék az ország minden vidékein, itt is, amott is, nagy buzgósággal felkarolták ez ügyet; sőt a dunamelléki egyházkerület jegyzökönyvilegnyilvánitja, hogy négy egyházmegye már a restauratio elvilegi pártolását be is jelentette.*) Oda *) Itt nem lehet jegyzés nélkül hagynom a feletti csodálkozásomat, hogy a restauratiot pártoló egyházmegyék közt nincsen említve Külsö-Somogy: holott az már ezelőtt két évvel Kilitiben tartott közgyűlése alkalmával határozatilag kimondotta a tisztujitás nemcsak elvbeni pártolását, hanem valósággal életbe leendő léptetését. De minthogy e határozat akkor — mint állíttatik, tévedésből — a jegyzőkönyvből kimaradt: ím itt van a Bálványoson 1861-ik év tavaszán tartott esperesi közgyűlés jegyzökönyve 10-ik száma szórólszóra kiírva : ,,Szóba jővén ujolag az egyházmegyei hivatalnokok három évenkénti restaurátiója. — Az érett tehát — legalább nálunk — ez elv kérdése^ hogy ha a jövő egyházkerületi gyűlésen tüzetesen tárgyaltatik és a testületenkénti szavazat döntő ereje valami ügyes fogás által nem paralysaltatik: a restauratio híveinek többsége már előre bizonyos. Ne tartóztasson vissza teliát senkit az álszemérem, hogy e sürgetőleg felmelegitett kérdésben szót emeljen akár esperes, akár esperességre kacsingató candidatusi hirben álló egyén legyen: hanem kösse fel bátran a Péter szablyáját, és vagdalkozzék vele jobbra és balra ; mert a solti esperesség egy oly küszöbön felejtett indigeria porontyot (?) vett fel atyai védszárnyak alá, ki előbbutóbb, de bizonyára hangosan követelendi, mit egykor Mózes — a szinte gyékényládácskába rejtett és elvettetett gyermek — a törvény kihirdettetése után az Izrael népétől követelt: „íme életet és halált adtam ma élőtökké: válaszszátok annakokáért az életet, hogy élhessetek mind ti, mind a ti maradékaitok." P a r r a g li Jáno s, nagy-szokolyi lelkész. A SOLTI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYE TISZTIT JITÁSÁRÓL. A nagyobb biztosság kedvéért legelőször is a tényeket állapítsuk meg ugy, a mint a nevezett egyházmegye és nt. Szász Károly ur leveleiben olvashatók; mert ezek egymást kölcsönösen erősítik, világosítják. Azt mindenki tudja, hogy mind a solti egyházmegye, mind nt. Szász Károly ur, restaurátiot sürget; de hogy meddig, azt megmutatja, habár homályosan, a) a solti egyház indítványa e szavakban . ,,Schweizban, a mi egyházunk bölcsejében rendszerint gyakoroltatik az; jelesen Zürich kantonban az antistes, valamint a consistorium tagjai négyévenként újíttatnak. Szintigy Skóthonban a zsinat elnöke zsinatról zsinatra választatik, esperesi és superintendensi hivatal pedig a közlelkészek közül nincsen is" stb. Világosan és határozottan szól már b) nt. Szász Károly ur nt. Dobos urnák irt válaszában, mondván: „De hisz ezt ö is tudja, mondja, fájlalja ; én hát többet mondok: a restauratio csak lépcső; megjő, meg kell jönni azon időnek, melyben nem lesz sem örökös, sem ideiglenes esperes, sem assessor, sem superintendens" stb. Ezekből tehát világos, hogy az illetők még a superintendensi elnökökre is ki akarják terjeszteni a restaurátiot. De minthogy a solti egyházegyházmegyei közgyűlés egyhangúlag magáévá teszi nem csak az elvet, hanem valósággal is életbeléptetni kívánja a háromévenkénti tisztújítást." P. J.