Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-11-10 / 45. szám

sacra puer." Ennélfogva bizony óhajtanék azt megóvni minden zordonságtól: de az élet sanyarú viszontagságait ismerve, úgy hisszük, inkább javára szolgál bárkinek is, ha okosan szigorú fegyelem alatt edződött; mint ha mindig édeskés szóval kéretött meg (ez a divatos nevelés szokása) kötelességét teljesíteni. Uly szüléket s nevelőket csakhamar a vérszemet kapott gyermekek vesznek censura alá. Ha látják, hogy nincs ki parancsoljon : parancsolnak ők. — Találólag mondá erre célzólag egy jó öreg úr: „bizony nagy keresztjük van a mai ifjaknak szüleikkel s nevelőikkel !" Ugyan miképp küzdhet az meg az élet terhes ösvényein olly gyakorta előforduló kellemetlenségekkel, leit túlgyöngéden szerető szülék úgyszólva tenyéren hordoztak s minden környezet még a szenvedés árnyától is kényesen megóvott ? — Nem sínli-e az azt meg a zordon világ színterén minden lépten nyomon, hol annyi keserű nyelni való jut mindenkinek, hogy a legedzöttebb is bajjal győzi megemészteni ?u Egy kissé hosszúra is terjedt ismertetésüuk, s különösen sajnáljuk, ho^y mutatványul felvett eme jeles cikket oly szaggatottan s' a végét ily későre adhatók. Azonban a mi az elsőt illeti, erre nézve mentségül szolgálhat magának a cikknek hosszú volta, mig másfelől fontossága és korszerűségénél fogva mind a szerző, mind e lapok olvasó közönsége ellen hittük véteni, ha azt töredékesen és megcsonkítva közöljük ; a mi pedig a szakgatottságot illeti, ezt mentse ki azon körülmény, mely szerint lapunk egyszerre többféle érdekeknek levén kénytelen szolgálni, a szerkesztő, legtöbbnyire akaratja ellenére, gyakran kényszeríttetik a kevésbbé sürgős és napi érdekekhez nem kötött, bár már folyamatban levő tárgyaktól a helyet egy időre megvonni s a sürgősebbeknek engedni azt át, csakhogy egyszerre minden igénynek eleget tehessen. — A szerkesztőnek, mint a jó gazdasszonynak ugy kell intézkedni, hogy: jusson is, maradjon is. BELFÖLD. A BÉKÉSI ÁG. HITV. EV. ESPERESSÉG KÖZGYŰLÉSE. Mezö-Berény, oct. 30-án. Folyó év oct. 22-én tartotta a békési ág. hitv. ev. esperesség rendszerinti közgyűlését. Nagytiszteletü esperes ur buzgó fohászszal nyitá meg azt, s először is a legközelebbi juniusi gyűlés óta esperességiinkben történt változásokat adta elő. A tárgyalások kezdetét képezé a tisztújításra vonatkozó szavazatbontó választmány jelentése, mely szerint a legközelebbi három évre ujra nt. Torkos Károly, orosházi r. pap tiszteltetett meg a közbizalom által az esperesi méltósággal. A többi hivatalnokok is majdnem mind ujra választattak : igy megmaradt a volt két esperességi jegyző Haan Lajos és Petz Gyula; esperességi pénztárnok Szeberényi Gusztáv; esperességi ügyész, Domanovszki Dániel; mint körlelkész megmaradt Jeszenszky Károly; Haviár Dániel határozottan lemondván. Újonnan választattak: Kosztra Tivadar János és Balassa János. Közérdekű tárgy volt a népiskolák számára szolgáló tanterv kidolgozásával megbízott választmány javaslata, mely akképen keletkezett, hogy soknyelvű és sokféle szerkezetű elemi iskoláink az esperesség minden egyházából a keblökhen használni szokott tantervet és leckerendet esperes úrhoz, mint azon választmány elnökéhez beküldték volt. Ezen jelentés köröztetni fog, hogy minden egyház ujrabeadhassa óhajtásait azon esperességi választmány eleibe, mely azt azután az esperesség nevében a kerületi elnökséghez fogná felkiildeni. E szerint biztos reményünk van, hogy elemi iskoláinkra nézve oly normativuinmal fogunk bírni, mely minden egyházban tekintetbe vévén a helyi szükségleteket, a lehetséges öszhangzatot és a népnevelés igényeinek megfelelő egyformaságot meg fogja alapithatni. A körlelkészi, nagy ügyszeretettel és tárgyavatottsággal készült jelentésekből örvendetesen győződött meg az esperesség, hogy néptanítóink nemes versenyzéssel igyekeznek kötelességeinknek eleget tenni. Vajha ugyanazt mondhatnók népünkről, melyet oly nehéz meggyőzni arról, hogy a jó nevelésnél drágább kincset nem hagyhat gyermekeinek, és hogy azon rendetlen iskoláztatás mellett, mely szerint szeptembertől Adventig a tanitó soha sem tudhatja, hány növendékkel adand vizsgálatot, a mellett mindenféle házi dolgok, u. m. szántásvetés, lakadalmak, disznótorok mind megannyi ürügyül szolgálnak népünknek az iskolamulasztásra, csak legnagyobb erömegfeszitéssel lehetséges csak némi eredményt is felmutatni. Legérdekesebb volt Tatay István igazgató-tanár urnák a szarvasi fotanodáról beadott jelentése. Örömmel értesült a közönség, hogy a gymnasium VII. és VIII. osztályával tanítóképezde, s az egészszel zenede jött kapcsolatba; továbbá, hogy az egyetemes convent megállapította tanrendszer életbe lön léptetve, s uj, fiatal, igéretteljes tanerők u. m. Mihályfi Józsa, Zsilinszky Mihály és Benka Gyula nyerettek meg számunkra. Miután még a rajztanoda, irályegylet, gymnastika, könyvtár, nmseum, tápintézet, a tanuló ifjúság népessége és abban uralkodó jó szellemről értesítette vala igazgató az esperességet,végezetül az esperességnek emlékezetébe hozta, miszerint a tavali esperességi gyűlésen az igazgató-tanári hivatal reá csak az egyetemes convent állal eszközlendő tanodarendezésig ruháztatott, -— e rendezés pedig tényleg megtörténvén, kötelességének tarlja a reáruházott tisztet az esperesség kezeibe visszatenni. Feszült figyelemmel hallgatta végig az esperességi gyűlés e kimerítő alapos jelentést, s nem látván okát, hogy a generalconvent által az esperesség patronatusa korlátoltassék, igazgató urat a folyó tanévtől számítva ujra három évre megerősítette. Említést érdemel még az esperességi gyámintézet szervezési kérdése, melyre nézve ujra is azon meggyőződésben erősödött meg az esperesség, miszerint az eddigi eljárás szerint, melynél fogva valamennyi egyházban évenkint több izben kegyes adományok, mind gabonában, mind pénzben, foganatba vétetnek, esperességünk oly tetemes