Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-10-20 / 42. szám

rások, annyi ujat és nagybecsüt tartalmaznak, hogy a legkényesebb búvárt is kielégítik, az előadás élénksége közvetlensége s a tárgy nagyszerűsége azokat a nagy közönség előtt is kedves olvasmánynyá teendik.—Kiegészítik Liebergott naplóját a szerkesztő szavai a kimenekült pozsonyi lelkészek további sorsáról. Az okmányos toldalék XXXIII. darabot tartalmaz. Az összes protestáns kutfőgyüjteménynek ez egyik gyöngye. Szelepcsényi levelei az üldözések éveiből, Barkóczy prímás tanácsai 1763-ból a protestáns üldözések belső, ugyszólva szinfal mögötti történeteit tárják fel előttünk. Az utálatos és embertelen reversalis históriát oly alakban látjuk, milyenben alig lehetett valaha reményünk bírhatni. S ha csak ezeket veszszük is, elmondhatjuk, hogy a sajtószabadság hónapjai még sem multak eredménytelenül. A gyűjteményt apróbb közlemények zárják be, melyek közt az 1683-iki pozsonykörnyéki Tököli mozgalmak egyetemes magyar történeti fontosságúak. Szilágyi Sándor. 'OfN— BELFÖLD. PRO ET CONTRA A BEREGI EGYHÁZM.-BÖL. (A beregi helv. hitv. e.-rn egye szép szokásának, buzgó rendtartásának, jó törvényeinek már-már porba do hatása.) Ha valaki visszatekint a beregi helv. hitv. e.-megye oly idős, de mégis szép törvényeinek cél- s haszonszerüségére; megtekinti azon munkákat, melyeket e helv. hitv. e.-megye kebelében egykor fáradhatlan szorgalommal, vallásos kegyelettel, lelki testi készséggel teljesítettek annak mind papi, mind világi elnök férfiai, kik már rég csendesen nyugszanak, söt ha valaki általánosan tekint szét e.-megyénkben s forgat lapjai közt egyházaink becses j.-könyveinek; szóba áll id. tdö, s némely tek. urakkal: örömmel vehet s vesz is tudomást arról, hogy a beregi helv. hitv. e.-megye egykor csakugyan előtte állott bizonyos tekintetben több e.-megyéknek, oly szép harmónia létezett a papság a világi s papi egyének között, a milyen egykor csak János evang, hallgatói között, vagy ő közötte s hallgatói között lehetett, midőn e szavakat predikálgatta : „szeressétek egymást síi).'* Messzire elhangzottak a beregi helv. hitv. e.-megyében létező áldásteljes s eredménydus törvényeknek édes szavai, örömmel tért be több idegen jeles ifju papi pályára magukat felszentelendők, hiszen itt szépen, csendesen, békésen teltek az egyházi élet napjai! Hajh, de most már mint nt. B. L. ur is mult tavaszszal egy esperesi körlevelében komoly érzéssel féltévé, megváltozott e.-megyénk ege, napja nem ugy világit, sugara tisztán nem hat el messze ki, holdja igen gyönge fényű s erejű, csillagai a szép célt tévesztve, gyakran bukdosnak, a rendes helyből a nem rendesbe ki-s becsapnak, szóval a jó rend felbomolva, busán kell felkiáltanunk Cicero komoly szavaival í Érintett e.-megye boldog emlékű szép szokásának, jó törvényének sirja, mint tudom, nem egy vagy két év óta ásatott s áll készen, de jóval elébb, fájdalom 1 a papi testület (kivételkép) engedékenysége, erélytelensége, a világi részről (értsd prot.) különösen pedig egy vagy két tek. urnák, kevés kivétellel a papság ellen h'evülése furcsa okok miatt, kimérte ama sírhelyet s megásta; csak hogy még martalék nélkül, s hantolatlan áll. Nem célom terjedelmesen sokat beszélni, bár időm van, de papirosom s tintám szűken. Röviden, felületes töredékben csak azon nem kedves dolgokat idézem ide s mutatom fel, melyek nemcsak enmagamat, mint érintett e.-megyében egy igénytelen kis hivatalnokot, de némely más hivataltársaimat is bizonyosan közvetlen kellemetlenül érdekelnek. Nevezetesen : Részemről kedvetlenül esik, hogy ama régibb s fiatal rendes lelkész urakat s lelkészeket és világi prot. egyéneket illető egyházi törvények különösen pap-hivásieseményeket véve fel, oly uj színezetben tűnnek fel, mint a mesebeli különféle szinü tollakkal magát fölékesített madár. És én azt mondom: a mint e madarat gyászos sors érte, ugy fogja érni hova tovább ily körülmények között ama törvényeket is. Eme közmondatot: rend a lelke mindennek! alkalmazzuk csak ide is! Bizonyára ama szép rendet, szokást, több jobb s hasznosb eredmény követte, mint e már nem épen most érkezett, ugyanazért igen elharapódzóit, csekély véleményem szerint nem üdvös rendformát fogja bármikor követni. Az ezelőtti szokás szerint a tractusi elöljáróság akaratávali lelkész — osztályozás, elhelyezésnél, mely gonddal s vigyázattal történt, s az oly példáknál is, bár ritkán történt, hol egyik vagy másik lelkész ülnök ur erősen munkálta övéinek már kezdetben mindjárt a jövedelmesebb paroehiára jutását, mondom, az oly eseteknél, némi kellemetlenség dacára is, a mennyire lehetett, tekintet volt arra, hogy ez vagy amaz egyház hiányt ne szenvedjen, kedve meglegyen, kívánalma teljesíttessék. — De hogy egyházunkhoz tartozó mindenféle tagok, gyülekezet, különösen annak egy, vagy két előlállója vagy ülője, tractusi s superint. gyűléseken hangosan sokat beszélni tudója válaszszák, átalánosságban a lelkészt, többeket megsértve, a tractusnak gyalázatára : ez szomorú dolgokat eredményez, ellenkezik a prot.-mus szellemével, Isten országa keresésének szabályaival. E becses lap t. hü olvasója ! Ne véld, mintha én, ki által e néhány sorok ide illesztetének, már attól remegnék, hogy ily körülmények közt nem lehet szerencsém r. lelkészi állomásba jutni. Ne sajnálj! . . • e kedvetlen körülmények között is, ha Isten erőt, egészséget ad, hiszem, hogy majd; csak egykor bejutok én a küszöbről a szobába is. Oh, de lelki szempontból van ez mondva! Bátran mondom, a furcsa érdekeket s körülményeket eltudva, e.-megyei, kivált helyoszt. gyülésünk dolgai is